2025 tavaszán a Green Tax Service Kft. több Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Primom Alapítvánnyal, illetve végül, de nem utolsó sorban a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségével (VJASZSZ) közösen kilenc városra kiterjedő tájékoztató rendezvényt és „workshopot” tartott, melynek témája a termékdíj törvény és EPR-rendszer 2025-ös változásai, az ellenőrzések várható irányai, valamint a büntetési tételek voltak.
SOK A „POTYAUTAS CÉG”
Sokan a mai napig nem tudják, hogy EPR-kötelezettek
A rendezvények helyszínei: Veszprém, Kecskemét, Székesfehérvár, Kiskunhalas, Baja, Kalocsa, Nyíregyháza, Miskolc és Budapest voltak. Ugyan január 1-jével léptek életbe a változások, illetve a 2025. I. negyedéves bevallásának határideje már eltelt, mégis több száz vállalkozás vett részt az eseményeken. Kiderült, hogy a vállalkozások meg kívánnak felelni a jogszabályi előírásoknak még akkor is, ha most szembesülnek a kötelezettségük fennállásával, illetve aggodalmukat fejezték ki a 2025. április 1-jével életbe lépett bírság rendelettel kapcsolatosan. A kérdések is e téma köré összpontosultak: Ki a kötelezett, illetve milyen bírságtételekre kell számítani mulasztás estén?
Az előadásokon elhangzott, hogy sok a tanácstalan cég, akiknek javasolt gyakorlott EPR- és termékdíj-ügyintézővel felvenni a kapcsolatot. Nyilván mindenkinek mérlegre kell tenni, hogy a témára fordított idő vagy a tanácsadói díj kifizetése a könnyebbség.
A legnagyobb kockázati forrást az jelenti, hogy nagyon sok vállalkozás a mai napig nem ismerte fel az érintettségét, pedig az EPR-rendszer 2023. július 1-jével lépett életbe hazánkban. A kiinduló kötelezetti létszám nagyságrendileg 10 000 vállalat volt, akiknek a száma ma közel 28 000 főre emelkedett – ez megegyezik a korábbi termékdíjas rendszerben lévő kötelezettek számával. Az óvatos becslések szerint további 60 000 vállalat a mai napig nem ismerte fel az érintettségét, komoly kockáztanak kitéve vállalkozását.
Ki EPR-kötelezett?
Fontos megjegyezni, hogy a behozó a gyártóval esik egy tekintet alá. A jogszabály célja, hogy a piaci elérhetőséget elsőnek biztosító legyen a kötelezett. Az ő kötelezettsége a pénzügyi forrás megteremtése a majdan hulladékká váló cikk gyűjtési, hasznosítási, ártalmatlanítási oldalon – nagyon leegyszerűsítve mindenki kötelezett, aki terméket külföldről behoz. Nemcsak a harmadik ország számít külföldnek, hanem az Európai Unió is.
Általában a termékek becsomagoltak, és ha azokat belföldre értékesítik vagy saját célból kerülnek felhasználásra, akkor kötelezettség keletkezik. Nyilván a csomagolatlan szálas áru, takarmány, kavics nincs becsomagolva, ami a teherautó platóján érkezik be. Mindenki, aki csomagol és a becsomagolt terméket belföldön eladja, kötelezett. A csomagolás a körforgásos termék, néhány kivételt leszámítva. Az adott csomagolószer tekintetében nem csomagolási tevékenységet végző csomagolószert forgalmazók: bizonyos nagy mennyiségű csomagolást végző által felhasznált, de jellemzően személyenként nem nagy volumenben felhasználásra kerülő csomagolások esetén nem a csomagolásra felhasználó a kötelezett. Ilyen cikkek az ételtároló edények, az italtartó poharak, a hordtasakok, az értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek (É-HMT csomagolások).
ÉHMT-csomagolószerekre gyakori példa, amit csomagolásnak kell tekinteni: pizzásdoboz, streetfood tálca, tortásdoboz, popcornos doboz, piskótafüles, szalagfüles és egyéb tömbös vagy rollos „eladótéri” tasakok. Nem tartozik a kivételek alá egyébként a hullámkarton dobozok, a futártasakok, a ragasztószalagok, a kézi és gépi stretch fóliák, valamint a raklapok. Kötelezett, aki EPR-köteles terméket gyárt és hoz forgalomba önállóan vagy más termék részeként (csomagolásról már az előbbiekben beszéltünk). Ezek a következők: bizonyos egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek, reklámhordozó papír, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek, gumiabroncs, sütőolaj és – zsír, textiltermékek, bútorok fából.
Az asztalosok – bútorok fából kategóriában – is jó eséllyel érintettek. Természetesen az épületasztalosok kivételt képeznek ez alól. Továbbá azok után az összetevők után, amik nem fából készülnek, nincs kötelezettség (műanyag bútor, fémbútor, márvány és üveglappal). Fontos, hogy a préselt fa lemezgyártó nem fizeti meg a termék EPR-díját. Nyilván ez alól kivétel a már mart bútorelemek fából, amik vámtarifaszám alapján már kötelezettek: mint például a méretre vágott, mart, színezett ajtófrontok, fiókelemek. Varrodák, varrónők: a szövetanyag nem kötelezett. A kötelezettség a késztermék után keletkezik. Ilyenek a ruházati cikkek, lakástextíliák (például szőnyeg, függöny). Nem kötelezettek például a táskatermékek, de a bőrcipő már igen.
Gépjármű-behozók: Az EPR rendszerben ez külön kategória, ráadásul tovább bonyolítja a helyzetet, hogy termékáramonként vagy átalány alapján is meghatározható a kötelezettség. Ráadásul az egyéb kőolaj miatt termékdíj-kötelezettség is fennáll a gumiabroncs, akkumulátor mellett, nem megfeledkezve az elektronikai kötelezettség megfelelő meghatározásáról sem. Teherautó, munkagép, ipari gép behozók: A kötelezettség megállapításának egyik legnehezebb területe a 3,5 tonna össztömegű teherautók, illetve a további két kategória tekintetében. Itt is jogértelmező legyen a talpán, aki a megfelelő időszakaszban a megfelelő módon állapítja meg a kötelezettségét. A kötelezettség megállapítását termékdíj és EPR tekintetében három idősávban kell megállapítani. 2023. július 1. előtt, 2023. július 1. és 2024. december 31. között, 2025. január 1. után. Itt párhuzamosan kell vizsgálni a termékdíj- és EPR-bevallási és fizetési kötelezettség fennállását vagy fenn nem állását – ezáltal is bonyolítva a kötelezettség pontos meghatározását.
Mi lesz az ellenőrzések várható módszertana?
Üveggömbünk ugyan nincs, de információnk szerint a kockázatértékelés módszertana kialakítás alatt van, az ellenőrzési terv a 2025-ös évre előír célszámokat és irányokat. Korábbi hírünk a témával kapcsolatosan: https://ktdt.hu/vallalkozokfigyelem-hamarosan-portyara-indul-ahulladekhatosag/
Le kell szögezni, hogy a „Nagytestvér” mindent is lát, valamint a hatóságok egymással beszélgetnek, információt és adatot cserélnek a megfelelő jogszabályi előírások mentén.
Ezek alapján a hatósági célkereszt vállalkozásunkra irányulhat jellemzően a következők:
• Vámhatározatok: Az adóág látja a harmadik országos termék beszerzéseket. A vámokmányokon, vámhatározatokon látszik a termék vámtarifaszáma és annak tömege is.
• KSH Intrastat adatszolgáltatások: Bizonyos cégek kötelezettek intrastat adatszolgáltatásokra a közösségi termék beszerzések tekintetében. Ennél is fontos adatigény a vámtarifaszám és a tömegadatok.
• Közösségi áfabevallás (A60-as nyomtatvány): A könyvelők, ha látnak magyar adószám nélküli termékbeszerzést az Európai Unión belül, akkor ezt a nyomtatványt biztosan ki fogják tölteni (akár egy óvatlanul magyarnak tűnő honlapról történő rendelés esetén is).
• Termékdíj-bevallások: Aki érintett volt a termékdíjban, az jó eséllyel az EPR-rendszerben is érintett lett. Néhány jellemző kivétel azért akad: például a raklapgyártó, aki nem pántol és nem hoz be külföldről semmit. Ő nem érintett az EPR-rendszerben – de minden más szereplő igen.
• Csomagolószer beszerzők: az online számlaadatokból látszik, hogy ki vásárolt csomagolószereket. Természetesen ezek között lehet néhány fent említett kivétel kategória is, vagy némely esetben külföldi értékesítéshez is felhasználásra kerülhet a csomagolószer – de kockázati elemként meg kell említeni. Meg kell jegyezni, hogy a következő mondat nem a csomagolószerre, hanem annak csomagolására vonatkozik: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”
A büntetési tételek
Általánosságban elmondható, hogy az alapbírság 200 000 forint, mely elmaradt regisztrációkra és adatszolgáltatásokra is alkalmazható. A rendszer indulása óta egy regisztrációt, illetve 7 darab adatszolgáltatást kellett legrosszabb esetben teljesíteni. Akinek az adott negyedévben nem volt fizetési kötelezettsége, de korábban volt, akkor a fizetési kötelezettség nem keletkezésére vonatkozó adatszolgáltatás benyújtása is kötelezettség. Jelenleg ezt összeadva 1,6 millió forint a kockázat. A meg nem fizetett EPR-díjat is meg kell fizetni, melyre a hiányra vetített 50%-os mértékű további büntetés is hozzáadódik. A Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya, Koncessziós Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály az EPR szempontból eljáró hatóság (OHH- Országos Hulladék Hatóság).
A MOHU-nak nincs ellenőrzési jogköre, viszont a piaci szereplők, szakmai érdekképviseleti szervek a magas EPR-díjak okán és a rendszerből kimaradók versenytorzító magatartását megelőzendő a NAV Rendészeti Főosztály vagy a megyei illetőségű hulladékhatóságok bevonását szorgalmazzák a potyautasok felderítésének érdekében.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk megkongatni a vészharangokat. Egyetlen cél, hogy gyorsabbak legyünk, mint a hatóság, és önállóan pótoljuk visszamenően a mulasztásokat – ezzel elkerülve az igen magas büntetési kockázatokat, mielőtt a hatóság ránk talál. Szükség esetén vegyék fel a kapcsolatot tanácsadó céggel. Kérdés esetén a Green Tax Service Kft. munkatársai állnak rendelkezésre.
Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft. csapata | Fotók: shutterstock.com
Transpack Tudástár – EPR-rendszer kötelezettségei
Az EPR-rendszer (kiterjesztett gyártói felelősség) a csomagolás és bizonyos termékáramok után előírja a kötelezettségek teljesítését és díjfizetést. A rendszer célja, hogy a piacra elsőként terméket hozó gyártók, forgalmazók vagy importőrök finanszírozzák a később hulladékká váló cikkek gyűjtését és hasznosítását. Ez kiterjed többek között csomagolószerekre, egyszer használatos műanyagtermékekre, elektromos berendezésekre, akkumulátorokra, bútorokra és textiltermékekre. A szabályozás 2023. július 1-jén lépett hatályba, 2025-től pedig szigorúbb ellenőrzésekre és magasabb bírságokra számíthatnak a mulasztók. A kötelezettségek helyes meghatározásához célszerű tapasztalt EPR- és termékdíj-tanácsadót bevonni, hiszen a nem teljesítés komoly pénzügyi kockázatot jelenthet.
