NAGYVÁLLALATOK LOGISZTIKAI VEZETŐINEK KONFERENCIÁJA A GLOBÁLIS BIZONYTALANSÁGOK, TECHNOLÓGIAI ÚJÍTÁSOK, AUTOMATIZÁLÁS ÉS A HR-KIHÍVÁSOK HÁLÓJÁBAN
Globális feszültségek, ellátási láncok újraszabása, robotizált raktárak és munkaerőpiaci nyomás – a logisztika ma már stratégiai kérdés minden iparágban. A 19. alkalommal megrendezett konferencia előadásai megmutatták, hogy a kihívásokra nemcsak technológiával, hanem rugalmas gondolkodással és jó partneri együttműködéssel lehet válaszolni.
Újratervezés 3.0 – globális bizonytalanságok és helyi válaszok
A háromnapos rendezvény erős felütéssel indult, dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a „Káosz vagy rend?” előadásban arra tért ki, hogy milyen erők, üzleti- és globális trendek, valamint politikai konfliktusok határozzák meg a világot. A témához szorosan kapcsolódóan P. Szabó Sándor sinológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kínai Tanszékének igazgatója a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok és a kínai üzleti gondolkodás összefüggéseibe avatta be a jelenlévőket. A téma folytatásaként az „Újratervezés 3.0” című kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Sipiczki Ádám (MOL), Kozák Ákos (Egyensúly Intézet) és dr. Kaiser Ferenc (NKE) – különböző szakterületeikről hozott tudásukkal világították meg, hogyan fonódik össze a gazdaság, energetika, biztonságpolitika és a logisztika a mai bizonytalan világban.
A régi világrend vége
A hidegháború lezárásától a 2020-as évekig tartó, viszonylag szabályozott nemzetközi kereskedelmi és intézményi rendszer ma már egyre több ponton inog. Az Egyesült Államok – korábban ennek a rendszernek fő garanciavállalója – mára gyakran maga is aláássa annak alapelemeit, míg Kína fokozatosan építi saját hegemón szerepét. A protekcionizmus, a vámháborúk, és a dollár szándékos gyengítése mögött egy új gazdasági logika sejlik fel, amelyben az exportképesség visszaszerzése a rövid távú belpolitikai előnyök szolgálatába áll.
A nemzetközi feszültségek az energiaellátásra is közvetlen következményekkel járnak – hallhattuk. A Dunai Finomító az orosz kőolaj feldolgozására optimalizált – azonban a háborús szankciók, az orosz dízel eltűnése, valamint a piac szerkezeti változásai teljes újratervezést követelnek. A MOL-csoport jelenleg több mint 100 millió dollár értékű technológiai fejlesztéssorozatot hajt végre, hogy alkalmazkodni tudjon bármilyen nyersanyag-ellátási forgatókönyvhöz. Mindezt úgy, hogy közben a hazai energiaellátás folytonossága megmaradjon, hiszen „a dízelhiány nem sajtóhír, hanem stratégiai kockázat”.
Okosabb logisztika valós idejű adatokkal – IoT megoldások új terepen
A digitalizáció kérdésköre már évek óta megkerülhetetlen a logisztikai iparágban is. Azt, hogy hogyan lehet az eszközalapú, szenzoros adatgyűjtést és -kiértékelést valós üzleti előnnyé alakítani, Boros Viktor, a One Magyarország Zrt. IoT-értékesítési menedzsere mutatta be a hallgatóságnak. Ilyen pl. a szállítási nyomkövetés, ahol egyes cégek már nemcsak a jármű helyzetét követik, hanem azt is, hogy az autópályán közlekedik-e, mikor érkezik a célállomásra, riasztásokat is kérhetnek, például ha a jármű belép egy 20 km-es körzetbe. De a minőségbiztosításban is hordoz előnyöket az alkalmazás, mivel képes érzékelni, ha egy kijelzőt szállítás közben eldöntöttek, pedig azt kizárólag állítva szabadna mozgatni, de ugyanígy észleli, ha túllépik az optimális raktérhőmérsékletet arra érzékeny élelmiszer szállításakor. Az okos eszközökkel csökkenhet a selejtszám is, valós idejű visszajelzés alapján még a kiszállítás előtt értesülhetünk sérülésről, túlhevülésről vagy hirtelen hőmérséklet-ingadozásról, így még időben lehet beavatkozni. A mozgásminták, használati idő és rázkódási adatok alapján előre jelezhetők a potenciális hibák – így javítás vagy csere még meghibásodás előtt megtörténhet. Konténerek esetén pedig a rendszer képes automatikusan számolni, hány darab áll jelenleg a telephelyen, mennyi ideje, mikor kell új szemlét végezni rajtuk, és melyiket lehet kiadni. Az a példa is szemléletes volt, amikor a gyártó a dobra szerelt kábelek esetében a dobok mozgásából következtet arra, hogy az ügyfél mennyi kábelt használt már fel, nemcsak az utánrendelés előkészítését, hanem a gyártás optimalizálását is segítve.
(fotó: Sándor Ildikó)
A tipikus foglalkoztatás kontra logisztika
A logisztikai ágazat egyik legnagyobb kihívása az időszakosan változó munkaerőigény. A szezonális ingadozások ráadásul nemcsak hullámzó leterheltséget jelentenek, hanem rendkívüli tervezési és operatív rugalmasságot is megkövetelnek. Pataki Balázs (COO, euJobs HR-Group) és Szabó Tamás (logisztikai vezető, IKEA Magyarország) előadásából kiderült, milyen logisztikai képesség és AI-megoldás szükséges ahhoz, hogy nem nyolcórás, határozatlan idejű teljes állásokkal is fel legyen töltve egy fulfillment center munkaerőbázisa is. Az IKEA soroksári áruházában vezető nélküli targoncák és automatikus ládakezelő rendszerek támogatják a komissiózást, robotizáció segíti a növekvő kereslet kiszolgálását és a munkavállalók hosszú távú terhelhetőségének fenntartását. Automatizált raktárak a gyakorlatban
A LEGO 2008 óta van jelen Magyarországon, a nyíregyházi gyárban készül a DUPLO kockák 98%-a. A legyártott termékek elsőként az automata magasraktárakba kerülnek, majd innen indulnak vissza a termelésbe vagy kiszállításra. Naponta átlagosan 17 500 dobozt tárolnak be, és 70 000 doboz mozog a rendszerben, 1 km hosszú konvejorpályán – tudtuk meg az adatokat is Rácz Rita HBWH operations senior Managertől. A nyíregyházi üzemben két dobozos és két raklapos automata magasraktár működik, amiből a dobozos rendszer több mint 1 millió darabos kapacitással bír, és jelenleg 85%-os kihasználtsággal üzemel. A rendszer képes automatikus szortírozásra és újrapozicionálásra, több lokáción való párhuzamos tárolásra és rakatok automatikus építésére, bontására. A raklapos automata raktárak 37 méter magasak, 22 szinten 170 méteres utcák futnak, és 13 automata felrakógép gondoskodik a raklapok mozgatásáról. Az új raktárban már paritáskontroll is működik, ami a tárolási biztonságot és pontosságot fokozza.
A jéghegy csúcsa
A hűtött és mélyhűtött raktározás az egyik leginkább energiaigényes és munkaerő-érzékeny terület a logisztikai szektoron belül.
Az SSI SCHÄFER szakértői – Dian István és Palasik Márton – bemutatták, hogy miként lehet lépésről lépésre áttérni a manuális komissiózásról a félautomata, majd teljesen automatizált rendszerekre – különösen extrém hűtési környezetben.
A teljesen automatizált hűtőházi raktározás ugyanis a logisztika csúcstechnológiás formája, de ennek ára is van: a beruházási költségek rendkívül magasak, és csak hosszabb távon térülnek meg. Cserében azonban állandó teljesítmény biztosítható, rendkívül magas kapacitások érhetők el (pl. 1800 láda/robot/óra, 135 réteg/robot/óra), alacsony fizikai dolgozói igény mellett működtethetők, valamint minimális selejt keletkezik. Az előadók viszont hangsúlyozták: automatizálni csak sztenderdizált folyamatokat érdemes.
Kína térhódítása és az európai autóipar jövője
Az autóipar olyan alapvető átalakuláson megy keresztül, amely nem csupán technológiai kérdés, hanem geopolitikai és gazdasági értelemben is újrarendezi az iparág globális szereplőit. Várkonyi Gábor autóipari szakértő, Imre Lajos (Continental Automotive Hungary Kft.) és Wolf Csaba (SEMCORP Hungary Kft.) kerekasztal-beszélgetéséből a konferencia résztvevőinek egyértelművé vált, milyen mélyreható változások zajlanak a háttérben, és hogyan alkalmazkodnak ehhez az európai gyártók. Kína ugyanis néhány év alatt nemcsak technológiai szempontból érte utol Európát, hanem egyes szegmensekben le is körözte. Miközben az európai gyártók még a hagyományos üzleti modellek szerint gondolkodnak, a kínai cégek intenzív K+F beruházásokkal és célzott, agresszív terjeszkedéssel léptek piacra – ráadásul nemcsak exportban, hanem lokális jelenléttel, európai gyártóbázisokkal is. Így viszont a német prémiumautók piaca szűkül, a kínai gyártók közelsége miatt pedig egyre inkább az európai cégeknek kell versenyezniük a belpiacon is – nemcsak árral, hanem minőséggel és technológiával is.
Magyarország egyébként eddig nyertesnek tűnt az iparági átrendeződésben, ugyanakkor strukturális korlátai is egyre nyilvánvalóbbak. A munkaerőhiány már jelenleg is kritikus, amit csak fokoz a betelepülő óriáscégek egymásra licitáló kereslete. A résztvevők tapasztalatai szerint egyre elkerülhetetlenebb a vendégmunkások – például filippínók – alkalmazása, mivel a hazai munkaerő sem mennyiségben, sem attitűdben nem tudja kiszolgálni az igényeket.
Workshopok és innovatív megoldások színesítették a programot
A KION Group a Florin Vegyipari és Kereskedelmi Zrt.-vel közös intralogisztikai projektjét mutatta be, azon belül is az AGV-rendszer előnyeit és hatékony alkalmazási módjait a késztermék raktárakban. Kevesen látják előre, milyen összetett folyamat valójában egy teljes gyártótelep újragondolása, a raktározási és anyagmozgatási feladatok robotizálása. Zahornitzky Tamás előadásából egy FMCG gyártóvállalat kulisszatitkaiba nyertünk bepillantást, hogyan születik meg egy modern automatizált raktár koncepciója, és milyen gyakorlati kihívásokat tartogat a megvalósítás.
A céges flották fenntarthatóbb működtetésére és a mobilitáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás csökkentésére sem kizárólag az elektromos átállást és az új technológiák alkalmazását jelentik, erről és a fenntarthatóbb mobilitásról Pesti Tímeától (Ayvens) kaptunk háttérinformációkat.
A jövőálló infrastruktúra és fenntartható növekedés témáját járta körbe az ipari és logisztikai fejlesztések kapcsán Fábián Tamás (Ghibli Cégcsoport), Tar Péter (CTP Management Hungary Kft.) és Beck Tamás (Colliers Hungary). A kerekasztal beszélgetés során információt kaphattunk az aktuális raktárpiaci helyzetről, a raktárbérlet előnyeiről, valamint a szolgáltatói és bérlői nézőpontokról.
A logisztikai szektorban a HR és foglalkoztatás területe is kiemelt fontosságú, amelynek kapcsán olyan elismert szakemberek szólaltak fel, mint Kissné Szilágyi Katalin (WHC Group), Bebesi Balázs (Hungaropharma Zrt.), Varga János (Magyar Posta Zrt.) és Sótér Mónika (SEWS-CE Kft.). Szóba került a kékgalléros toborzás nehézsége, a magas fluktuáció, a bérköltségek, a fiatal generáció megszólítása és az e-kereskedelem legújabb trendjei.
A folyamatos változás és a bizonytalanság nemcsak kihívás, hanem lehetőség is – a kérdés, hogyan reagálnak rá a vezetők. A reziliencia és a mentális erő nemcsak egyéni képesség, hanem szervezeti érettségi szint is – különösen az AI-alapú változások idején. A vezetőknek ma már nemcsak embereket, hanem gondolkodásmódokat is fejleszteniük kell ahhoz, hogy csapataik valóban alkalmazkodóképesek és fenntarthatóan teljesítők maradjanak. Inspiráló beszélgetésnek lehettünk fültanúi Hricz Ádám (Richter Gedeon Nyrt.), Birizdó Ádám (Giggle Kft.), Marton Janka (DHL Express Hungary), Könczöl Zoltán (Electrolux Lehel Kft.) és Szirtes Hajnalka (GuessYourself ) jóvoltából.
A Patent Csoport egy igazán rendhagyó és szórakoztató előadás felvezetéssel készült a Szomszédnéni Produkció humoristáival, akik humorral fűszerezve mutatták be, hogyan forradalmasítja a Patent Gate vagyonvédelmi és logisztikai szoftver a beléptetéstől a szállítmánykezelésig terjedő feladatokat.
A Schoeller Allibert Hungary Kft. képviseletében Jármy András és Mari Dávid tárta a közönség elé bérlési rendszerüket, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kiváló minőségű, intelligens és újra felhasználható műanyag konténereket béreljenek. A rendszer előnye, hogy nincs szükségük nagy kezdő befektetésre (CAPEX), és a költségek fix havi díj formájában fizetendők. A SmartLink technológiával felszerelt eszközök nyomon követhetők, minimalizálva a veszteségeket és optimalizálva az ellátási lánc teljesítményét. A rendszer hozzájárul a körforgásos gazdasághoz és a karbonlábnyom csökkentéséhez is.
A szállítmányozás különböző szegmenseinek képviselői mint Kossuth József (Budapest Airport Zrt.), Lajkó Ferenc (DigiLog Consulting), Zirig Dóra (COSCO Shipping Lines) és Márta Gábor (Ghibli Cégcsoport) az innovációkról, fenntarthatóságról és globális kihívásokról fejtették ki véleményüket a világgazdasági aktualitások mentén.
Rákos Szilárd (Zenit Kft.) és Simon László (ECO-LOG-ING Bt.) a Fétis Kft. raktári automatizálási és folyamatfejlesztési eredményein vezette végig az érdeklődőket. A projekt sajátossága, hogy működő operáció mellett valósult meg, ami külön kihívást jelentett az érintettek számára.
Az „Ezek a mai fiatalok” kutatás harmadik hulláma a generációk közötti együttműködésre helyezte a fókuszt. Ecsedi Zsuzsanna (Fürge Diák Iskolaszövetkezet) friss adatokkal és vállalati tapasztalatokkal mutatta be, hogyan lehet nemcsak hatékonyan megtartani a fiatal munkavállalókat, hanem valódi megoldásokat találni a generációs különbségek áthidalására a mindennapi működésben. Megismerhettük azokat a stratégiákat, amelyekkel erősíthetjük a csapat teljesítményét és együttműködését.
A nap zárásaként egy izgalmas és érdekfeszítő beszélgetésben volt részük a jelenlévőknek, amikor Simon Máté (BM OKF Gazdasági Ellátó Központ) bemutatta a katasztrófavédelem logisztikáját, köztük a Hunor-mentőcsapat tevékenységét a tervezéstől a beavatkozásig.
Az idén már 12. alkalommal megrendezett Országos Logisztikai Csapatbajnokságdöntős csapatai is bemutatkoztak a szakma elitje előtt:
1. helyezett: Kockázatosak csapat – Széchenyi István Egyetem, Győr,
2. helyezett: Cargo Crew csapat – Budapesti Műszaki Egyetem,
3. helyezett: Határidő Harcosok csapat– Széchenyi István Egyetem, Győr.
A háromnapos rendezvény után rengeteg hasznos információval és új üzleti ismeretséggel távozhatunk, a naptárba pedig már a jövőévi dátumot is beírhattuk…
SAVE THE DATE!
Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek 20. Konferenciája
2026. május 20–22., Hotel Azúr Siófok
Sándor Ildikó | Fotók: NLV
Transpack Tudástár
SmartLink technológia – egy olyan digitális nyomkövető és adatkezelő rendszer, amely intelligens eszközökbe (pl. műanyag konténerekbe) integrálva valós idejű hely- és állapotinformációt biztosít. Segítségével optimalizálható az ellátási lánc, csökkenthetők a veszteségek, és támogatja a körforgásos gazdaságot és a karbonlábnyom mérséklését.
