Az Európai Bizottság nagy sebességű vasúti szolgáltatások bővítésével és felgyorsított fejlesztésével kívánja támogatni az unió 2050-es karbonsemlegességi célját és Európa gazdasági versenyképességét. A program a TEN-T hálózatra épít, és 2040-ig egy határokon átívelő, gyorsabb, egységesebb vasúti rendszer létrehozását célozza.
Gyorsabb összeköttetések a TEN-T gerincén
A bizottsági elképzelés középpontjában az európai nagy sebességű vasúthálózat fejlesztésének felpörgetése áll. A kezdeményezés azt szeretné elérni, hogy a kontinens több népszerű útvonalán jelentősen rövidüljön a személyszállítás utazási ideje. A tervek szerint például egyes fővárosok között 2030–2035-re több órával gyorsabb vasúti eljutás válhat reálissá, miközben új, határokon átívelő kapcsolatok jönnének létre.
A fejlesztés négy pillérre épül
A cél egy jól működő, a jelenleginél gyorsabb nagy sebességű hálózat kiépítése 2040-re. A terv négy fő területre bontva határozza meg a feladatokat:
A beruházások felgyorsítása és összehangolása
Az első pillér a valóban átjárható európai nagy sebességű hálózat megteremtése. Ennek része 2027-ig a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek felszámolása, kötelező ütemtervek bevezetése. Továbbá azon lehetőség feltérképezése, amelyek a nagyobb sebességű közlekedést szolgálják – akár 250 km/óra feletti tempóval is.
A bizottság célzott uniós finanszírozási stratégiát is előkészít, amelyet a tagállamokkal, valamint iparági és pénzügyi szereplőkkel folytatott stratégiai párbeszéd támogat. A források és a magántőke jobb összehangolásától azt várják, hogy a nagy sebességű projektek finanszírozása stabilabbá válik, és a TEN-T hálózat 2040-re elkészülhet. A folyamatot egy „Nagy sebességű vasúti megállapodás” zárná le, többoldalú kötelezettségvállalással az elsőbbséget élvező beruházásokhoz.
Vonzóbb és versenyképesebb szolgáltatási keretrendszer
A második pillér célja, hogy a nagy sebességű vasúti szolgáltatások piaca rugalmasabb és erősebb legyen. A jogalkotásnak ösztönöznie kell a használt gördülőállomány piacának fejlődését is: 2027-ben a bizottság lépéseket tervez a működőképes járművek versenyellenes selejtezésének tilalmára, illetve az unión belüli tovább értékesítés és üzemeltetés átlátható feltételeinek megteremtésére.
Emellett 2026-ban várható olyan javaslat, amely a határokon átnyúló jegyértékesítési és foglalási rendszerek fejlesztését segíti. Az a cél, hogy a nemzetközi vasúti utazások tervezése és megvásárlása egyszerűbbé váljon és több szolgáltató igénybevétele esetén erősebb utasjogi védelem járjon.
Innováció és egységes európai vasúti működés
A harmadik pillér az európai vasút technológiai és működési megújítására épít. A Europe’s Rail jövőre induló kutatása az új generációs nagy sebességű gördülőállomány fejlesztését támogatja, és olyan műszaki akadályok lebontására fókuszál, amelyek ma még gátolják a nagy sebességű szerelvények zökkenőmentes, európai szintű közlekedését.
A bizottság 2026-ban felülvizsgálja a kapcsolódó szabályozásokat is, egyszerűsítve a mozdonyvezetői engedélyeket, hogy a nemzetközi közlekedés gördülékenyebb legyen. Ugyancsak 2026-ra készül az ERTMS rendszer megvalósítási terve, amely az összehangolt bevezetés révén javítaná az átjárhatóságot.
Közös uniós kormányzás a megvalósításért
A negyedik pillér a koordináció és a végrehajtás uniós szintű megerősítését célozza. A pályahálózat-kezelők felhatalmazást kapnak a kapacitások jobb összehangolására, és jogilag kötelező együttműködést írnak elő számukra a kiszámítható, nemzetközi távolsági kapacitások érdekében.
A bizottság kerekasztal-egyeztetéseken vonná be az érintetteket az új, kulcsfontosságú városok közötti szolgáltatások akadályainak feltárásába és a megoldások nyomon követésébe. Az előrehaladást a TEN-T koordinátorok felügyelnék, a Bizottság pedig eredménytáblát hozna létre.
Jövőre a Vasúti Ügynökség (ERA) megbízatását is felülvizsgálják annak érdekében, hogy hatékonyabban szüntethesse meg a felesleges nemzeti szabályokat, és gyorsítsa az engedélyek, tanúsítványok kiadását.
A bizottsági terv szerint a nagy sebességű vasút európai szintű fejlesztése egyszerre szolgálja a fenntarthatósági célokat és a kontinens gazdasági erejének növelését, miközben 2040-ig egy egységesebb, gyorsabb hálózat felé tereli a vasúti személyszállítást.
Szöveg forrása: IHO
Fotók: Shutterstock
Transpack Tudástár: Európai nagy sebességű vasút – 2040-re egységes hálózat – Az Európai Bizottság átfogó fejlesztési programmal gyorsítaná a TEN-T alapú nagy sebességű vasúti hálózat kiépítését, hogy 2050-re teljesüljön a karbonsemlegességi cél. A terv négy pillérre épül: a beruházások összehangolt felgyorsítására, a versenyképes szolgáltatási környezet megteremtésére, a technológiai és működési interoperabilitás erősítésére (új gördülőállomány, egységes ERTMS), valamint a közös uniós kormányzásra. A cél egy olyan átjárható, határokon átívelő nagysebességű rendszer, amely 2030–2035-től több európai főváros között órákkal rövidíti az eljutási időt, és 2040-re egységes szerkezetben szolgálja az utasokat.
