fbpx

Linkek kíméljenek!

Írta: Szerkesztőség - 2017 október 24.

Számos olyan nagy volumenű szállítmányozási munka van a piacon, amelyet még a nagyobb vállalkozások sem képesek saját erőforrásra támaszkodva elvégezni. Ilyenkor többnyire két lehetőség adódik. Az egyik az, hogy egy vagy több másik vállalkozással együttműködve konzorciumot hoznak létre. A másik pedig az, hogy alvállalkozóval/alvállalkozókkal kötnek szerződést, így az egyesített erőforrásoknak köszönhetően teljesíthetővé válik az adott szállítmányozási feladat. Általánosságban alvállalkozót találni nem nehéz feladat, hosszú távon is megbízható partner felkutatása már komoly kihívást jelent.

Személyes kapcsolati tőke és szakmai fórumok

A személyes kapcsolati tőke nagy segítséget jelent a (megbízható) alvállalkozók felkutatásában. A hajdani iskolatársak, barátok stb. még hosszú évek múltán is segítik egymás tevékenységét. Nyilvánvalóan a legelőnyösebb a szakmai kapcsolat, amelyre főként hazai és külföldi kiállításokon, konferenciákon és egyéb szakmai rendezvényeken tehetnek szert a vállalkozások. Sokan elfeledkeznek róla, pedig nagy jelentősége van a különböző szakmai érdekképviseleteknek is (pl. a Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége, Magyar Szállítmányozók Szövetsége, NiT Hunagary, Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége stb.), hiszen többek között piaci információkat és ezzel párhuzamosan ügyfeleket (is) közvetítenek. Ma már szinte valamennyi érdekképviseletnek van hírlevélküldő szolgáltatása, amelyre feliratkozva mindig a legfrissebb piaci információkhoz juthatunk. Sok esetben a hírleveleknek köszönhetően találnak egymásra partnert kereső cégek.

Közbeszerzési pályázatok

Mielőtt tovább vizsgálnánk az alvállalkozók kiválasztásának fontosabb lépéseit, tegyünk egy rövid kitérőt a közbeszerzési eljárások területére, mert a közbeszerzési pályázatokban találkozhatunk kifejezetten nagy volumenű szállítmányozási feladatokkal. Gondoljunk csak például azokra a mélyépítési beruházásokra, amelyek során sok százezer köbméternyi anyag mozgatása történik. A munkák nagyságrendjéből fakadóan itt képviseltetik magukat a legnagyobb számban az alvállalkozók is.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2017. január 1-jétől hatályos, módosított előírásai az alvállalkozók bevonására vonatkozó szabályok körében is változásokat hoztak. Az egyik jelentős változás az, hogy szolgáltatásnyújtásra, illetve árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások esetén nincs korlátozva az, hogy hány százalék lehet a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozók részvételi aránya. Azonban az építési beruházás esetén továbbra is irányadó a korlátozás, amely szerint az alvállalkozói teljesítésösszesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

A közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőnek (függetlenül attól, hogy építési beruházásra, szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre vonatkozik az eljárás) minden esetben bejelentési kötelezettsége van az ajánlatkérő felé a teljesítésbe bevont alvállalkozók vonatkozásában. Eszerint a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek minden olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében. Amennyiben a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg, úgy a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát be kell nyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.

Minden cégvezetés arra törekszik?

Főszabályként úgy fogalmazhatunk, hogy a vállalkozás az alvállalkozó(k) kiválasztásánál úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ennek során meg kell győződnie arról, hogy az alvállalkozók képesek-e az adott szállítmányozási megbízás, illetve a fuvarfeladat teljesítésére, illetve hogy kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítő szállítmányozó vagy fuvarozó hírében állnak-e.

Természetesen minden cég menedzsmentje arra törekszik, hogy a megfelelő üzleti partnerekkel kerüljön kapcsolatba. Ez azonban nem mindig olyan egyszerű feladat, hiszen először többnyire csak a kiszemelt cég marketingjével találkozunk, és esetleg néhány pénzügyi mutatóra van rálátásunk. Ez a megalapozott döntéshez nem mindig elégséges. Ahhoz, hogy a legjobb döntést hozhassuk meg tanácsos a kiválasztott cégtől a lehető legtöbb információt begyűjteni. Ha például egy üzleti partnerről kiderül, hogy nyolc vállalkozásban van meghatározó részesedése, amelyek közül négy felszámolás alatt áll, egy jól prosperál, és van három új alapítású cége, akkor egyértelműnek tűnik a kép: egy „nagy játékossal” van dolgunk, aki már csődbe vitt néhány vállalkozást, a jelenlegit jól futtatja, és a friss cégeken keresztül a jövőjét építi?

A szállítmányozás területén tevékenykedő vállalkozások menedzsmentjének két lehetősége van. Egyrészt felvállalhatják önmaguk is az „üzleti nyomozó” szerepét, másrészt megbízhatnak egy erre szakosodott céget. Ez utóbbi vállalkozások a minősítő céginformációik segítségével felmérik a potenciális üzleti lehetőségeket, valamint kiértékelik az adott partnerekhez tartozó üzleti kockázatot is. A megbízóik így hatékonyabban reagálhatnak a vevőik igényeire, mert gyorsabban és biztonságosabban hozhatják meg az üzleti döntéseiket.

Megalapozott piaci és céges információkhoz jutni nagy előnyt jelent

Még mindig sokkal kevesebb hazai vállalkozás ismeri a céginformáció szolgáltatással foglalkozó cégeket és tevékenységüket, mint amennyi szükséges lenne. Pedig már közel két évtizeddel ezelőtt megjelent a magyar piacon – új szolgáltatásként – a cégminősítő/céginformációs szolgáltatás és a követelésbehajtás. Ma már a cégek felismerték, hogy a megalapozott piaci és céges információkhoz jutni milyen nagy előnyt jelent. Ugyanis elősegítik a biztonságos szerződéskötést, és csökkentik a nem-teljesítés kockázatát.

A céginformáció-szolgáltatással foglalkozó vállalkozások 1993-ban hozták létre a saját szakmai szervezetüket a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetség-ét (MAKISZ). A MAKISZ internetes oldalán megtalálható – minden elérhetőségével együtt – valamennyi olyan vállalkozás, amelyik tagja a szervezetnek. Az egyes tagvállalatokat megismerve minden érdeklődő cégvezető eldöntheti, hogy az általa elképzelt célok eléréséhez melyik szolgáltató termékkínálata idomul a legjobban. Ugyanis vannak olyan szolgáltatók, amelyek főként a céginformáció területére fókuszálnak, míg másoknál a követeléskezelésen van a hangsúly. Valamint van olyan szolgáltató is, aki a kockázatkezelés mind a négy fő területén jelen van (céginformáció, követeléskezelés, hitelbiztosítás és faktorálás).

Céginfó: több bevétel, kevesebb rizikó

Egyértelmű tény, hogy az a cég, amely képes egyszerűbbé, pontosabbá és gyorsabbá tenni a döntési folyamatait, az időt nyer, és energiát szabadít fel. A céginformáció-szolgáltatók olyan módszerekkel és eszközökkel vértezik fel a vállalkozás döntéshozóit, amelyek lerövidítik a piaci reakcióidőt, növelik a döntések minőségét és hatékonyságát. Ezekkel hozzájárulnak a vállalkozás hatékonyabb működéséhez és a versenyelőnyének a növeléséhez. Ráadásul mindezek – a céginformáció szolgáltatás igénybevétele nélküli állapothoz képest – egy alacsonyabb kockázati szint mellett mennek végbe.

A mai kiélezett versenyhelyzetben nem mindegy, hogy ki tud gyorsabban cég- és piaci információkhoz jutni. Az összegyűjtött információtömeg – amennyiben rendszertelen – önmagában nem sokat ér. Csak rendezett információ képezheti egy megalapozott döntés alapját. Egyes kutatások szerint a vállalkozások menedzsmentjei az idejük 70-75%-át fordítják az információ megszerzésére és annak előzetes feldolgozására. A maradék 25-30% áll rendelkezésre az üzleti döntések meghozatalára és a szervezet irányítására. A céginformáció-szolgáltatók, pontosan az információgyűjtés és annak előszűrésének terhét igyekeznek levenni a cégvezetők válláról. Szomorú tény, hogy jelenleg a hazai cégek alig néhány százaléka alakít ki együttműködést céginformáció-szolgáltatókkal. Amíg a nagyvállalatok jelentős része minősíti valamilyen módon az üzleti partnereit, addig a kkv-k esetén szinte csak ezrelékekben mérhető a minősíttetők aránya. Talán ma még kevesen látják be, hogy a „cégminősítőkkel” való együttműködés a fenn taglalt előnyökön túl jótékony hatással lehetne a vállalati csődök számára is. Ugyanis a piaci szereplők úgy látják, hogy a csődök jelentős hányada megelőzhető lenne. Ehhez arra lenne szükség, hogy a cégek időben észrevegyék azokat az árulkodó jeleket, amelyek egy potenciális partnerük nehézségeire utalnak. A céginformáció-szolgáltatók termékportfóliójában többnyire monitoring tevékenység is szerepel. Ez jelen esetben annyit jelent, hogy a szolgáltató azonnal figyelmezteti az őt megbízó vállalkozást, ha az általa vizsgált üzleti partner helyzete vagy hitelminősítése megváltozik. A megbízónak így lehetősége van arra, hogy azonnal reagálni tudjon a partnereinél bekövetkező váratlan eseményekre.

Az információ ára

A céginformáció-szolgáltatással foglalkozó cégek kínálati portfoliójának bizonyos elemeit térítésmentesen vehetik igénybe a megrendelők. Természetesen itt is érvényes a mondás, mely szerint az információnak ára van. A nagyobb mennyiségű, minőségi céginformációk díjkötelesek. A szolgáltatók ajánlatai természetesen rugalmasak, és a megrendelő igénye szerint szabadon változtathatóak. A szolgáltatók – gyakorlati tapasztalatok alapján – többnyire szolgáltatási csomagokat kínálnak, amelyek természetesen tetszés szerint bővíthetőek. A kínálati skála az alaptól a professzionális csomagig terjed. Amíg az előbbi alapszintű információkat ad (de a komoly kockázatok már csökkenthetőek vele), addig az utóbbinál a jogszabály által biztosított lehetőségek keretein belül komplex módon kerülnek alkalmazásra az információszerzés eszközei és módszerei.

A céginformáció-szolgáltatással foglalkozó vállalkozásokkal történő tárgyalások során a szolgáltatás „mélységét” és díját megismerve minden cégvezető eldöntheti, hogy az általa képviselt vállalkozás számára melyik a legoptimálisabb verzió.

Végezetül néhány hasznos portál, ami segítheti az alvállalkozók eredményes kiválasztását:

http://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap;

https://www.e-cegjegyzek.hu/;

https://nav.gov.hu/nav/adatbazisok;

http://www.cegbirosag.com/.

Czékus Mihály