A Cseber Nonprofit Kft. 2003 óta koordinálja, közvetíti a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök visszagyűjtését
A növényvédő szereket és csávázott vetőmagot gyártó cégek nem csak hirdetik a különböző környezetkímélő növényvédelmi technológiákat, hanem komoly anyagi áldozatok árán hozzájárulnak környezetünk tisztaságához. A növényvédő szerrel szennyezett kannák, flakonok szakszerű kezeléséről, tisztításáról az ECPA (European Crop Protection Association) oktatófilmeket készített. A kisfilmek magyar nyelven is megtekinthetőek a Cseber weboldalán (www.cseber.hu), ez segíti, hogy minél szélesebb körben hasznos tanáccsal szolgáljanak a növényvédelemben érintett szakembereknek, gazdálkodóknak.
2050-re várhatóan több lesz a vízben a műanyag palack, mint a hal? – Fenyvesi Rita, ügyvezető, Cseber Nonprofit Kft.
A Cseber alapfeladata a növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek minél nagyobb arányú visszagyűjtésének és ártalmatlanításának megszervezése, közvetítése, és ebben a munkában számítunk a gyűjtőhelyeinkre és a növényvédő szereket használó termelőkre – mondja Fenyvesi Rita, a Cseber Nonprofit Kft. új ügyvezetője.
Csak a tiszta átvehető
Az ügyvezető kifejti: a növényvédőszer-maradékot tartalmazó csomagolóanyagot a gyűjtőhelyek nem vehetik át. A kannák háromszori, szakszerű kiöblítése és az öblítővíz permetlé tartályba töltése biztosítja a növényvédő szer maradéktalan felhasználását. A szermaradvány megsemmisítéséről, a szennyezett göngyöleg kezeléséről a göngyöleg tulajdonosainak kell gondoskodniuk saját költségre. A Cseber térítésmentes gyűjtésébe csak a megfelelően tisztított növényvédő szeres csomagolóeszközök fogadhatóak be. A háromszori kiöblítéssel elérhető, hogy a csomagolóeszközök nagy biztonsággal szermaradék-mentesek legyenek.
Egy szúrás a biztonságért
A Cseber ügyvezetője egyenesen arra kéri a gazdálkodókat, növényvédelmi szakembereket, hogy a kiöblített és lecsöpögtetett flakonokat tegyék újra-használatra alkalmatlanná azzal, hogy egy eszközzel kiszúrják a kanna alját. Ezzel elérhető, hogy a flakont, kannát már senki nem használhatja tovább, nem fog benne valamit tárolni. Így megóvhatjuk magunkat és környezetünket az esetleges egészségkárosodás kockázatától. A kanna használhatatlanná tétele hatékony eszköz a növényvédőszer-hamisítás megelőzésében is. Fenyvesi Rita kéri a göngyölegek tulajdonosait, lehetőleg mindig gondoskodjanak arról, hogy az általuk használt eredeti csomagolást ne lehessen újratölteni, feketepiacokon értékesíteni. Hozzáteszi, a Cseber fő célja a hulladékgazdálkodás, de kiemelt cél a munkabiztonság és a környezettudatos gondolkodásmód erősítése is.
Pár év múlva több lesz a vízben a flakon, mint a hal?!
Saját egészségünk és a közvetlen környezetünk védelme Európa-szerte fokozódó elvárás. Az uniós tagországokban hamarosan tovább szigorítják a hulladékos szabályokat, hiszen egyes felmérések szerint például aggasztóan sok hulladék kerül a vizeinkbe. A trendeket látva az előrejelzések szerint 2050-re több lesz a műanyag hulladék a vízben, mint hal – vázol egy riasztó jövőképet a Cseber ügyvezetője. A csomagolási hulladékok „körforgásos gazdaságba” illesztett, szakszerű kezelése és az újrahasznosítási lehetőségek maximalizálása mindannyiunk előtt álló feladat. A Cseber Nonprofit Kft. arra törekszik, hogy hosszú távon a kiürült növényvédő szeres flakonokat is anyagában hasznosíthassák, követve az Európai Unióban működő hasonló szervezetek példáját és tapasztalatait. Magyarországon jelenleg energetikai hasznosítással, hőtermelésre hasznosítják a hulladékot, míg másutt, például Franciaországban feldolgozzák ezeket az értékes műanyag alapanyagokat, és azokból speciális műanyag termékeket, pl. kábelekhez védőcsövet készítenek. Abban egységes minden nemzet gyakorlata, hogy semmiképpen nem kerülhet be a növényvédő szeres, hulladék csomagolóanyag az élelmiszerláncba, vagy bármely olyan felhasználási területre, ahol gyakori emberi érintésnek lenne kitéve az újrafeldolgozott alapanyagból készült végtermék.
Bálint Tóth János
