Nagy jövőt látnak az újrahasznosításban

Cselekvésre ösztönzően ijesztő a Világbank azon becslése, ami szerint 2050-re a fejlett országok a mainál 25, a kelet-ázsiai országok 50, a dél-ázsiaiak pedig 100%-kal több hulladékot fognak termelni. A jövőben már nemcsak az ismert kommunális és ipari, hanem elektronikus, vegyi és nukleáris, sőt űrhulladékot is fel kell dolgozni.

Tud nőni

A nyersanyagok első előállításának hatékonysága, valamint a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése, de a hulladék-feldolgozó ipar jövője végső soron a körforgásos (cirkuláris) gazdaságra való áttéréstől függ – állapítja meg a Fidelity International napokban megjelent összegzése, amely szerint az Egyesült Királyságban a hulladékgazdálkodás a bruttó hozzáadott érték tekintetében az elmúlt két évtized nagy részében jobban teljesített, mint a többi szektor, és ez a trend a jelek szerint folytatódni fog.

Bezárnak az ázsiai hulladékfalók

A folyamatot erősíti, hogy a hulladékok „eltüntetése” – például fejlődő országokba való exportálása, externalizációja – egyre kevésbé fog menni. Kína zöldokok miatt 2008-ban bezárta kapuit a hulladékimport előtt. Ez globális hulladékkezelési válságot okozott, mert a fejlett országok 20 éven át a hulladékuk több mint 70%-át odaszállították kezelés és újrahasznosítás céljából. Az odaexportáló fejlett államokban a belföldi újrahasznosítás költsége magasabb, mivel ott nincs olcsó munkaerő. A britek ma már Malajziába, az Thaiföldre, Vietnamba és Malajziába viszi műanyaghulladék-exportját, és máris szigorítanak. Becslések szerint az USA 111 millió tonnányi műanyaghulladékát 2030 után nem lesz hol elhelyezni.

Az EU mutatja az utat

A harmadik trend a szabályozás előretörése. Az EU célja a cirkuláris gazdaság létrehozása és a károsanyag-kibocsátás csökkentése: így az, hogy 2030-ra a kommunális hulladék 70%, a csomagolóanyag-hulladék (és ezen belül az összes műanyag) 80%-át újrahasznosítsák, illetve előírták 2020-ra a hulladéklerakókba kerülő hulladékok mennyiségének 65%, a háztartási hulladékok újrahasznosításának 50%-os növelését. Indiában ma már törvény írja elő, hogy az 500 ezer lakosúnál városi régiókban az autóutak építéséhez újrahasznosított műanyagot is fel kell használni – ott már több mint 100 kilométernyi „műanyag” út van, melyek enyhítették a forgalmat, és csökkentették a balesetek számát. Kína már a talajszennyezést csökkentő előírásokat is bevezetett.

Mégis piszkosul megéri

Vannak azonban a körkörös gazdaságra való átállást nehezítő körülmények is. Míg a magáncégek korábban fizettek a nekik átadott hulladékért, a kínai importtilalom óta az újrahasznosítható anyagok ára csökkent, az feldolgozásuk költsége viszont nőtt. Mostantól az önkormányzatoknak kell fizetniük a magánkézben lévő hulladék-feldolgozóknak, hogy azok átvegyék a hulladékot. Mégis megéri a felelős állami hozzáállás, mert az egy tonna lerakói szemét által okozott megbetegedések és környezetszennyezés 375 dollárjába került az adófizetőknek, miközben a megfelelő ártalmatlanítás költsége mindössze 50-100 dollár.

anyag hulladék műanyag reciklálás újrahasznosítás