Noha a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma márciusban a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozások következtében drasztikusan csökkent, a légiáru-szállítás teljes kapacitással működik. 2020 áprilisától a Budapest Airport cargo csapata új szervezeti struktúra keretében biztosítja a cargo fejlesztések folyamatos megvalósítását.
2020 márciusában, a COVID-19 világjárvány okozta nehéz működési környezetben a Budapest Airport cargo csapata nagy erőfeszítéseket tett a repülőtéri légiáru-forgalom folyamatosságának biztosítása érdekében. Kitartó csapatmunka, illetve az összes érintett féllel történő szoros együttműködés révén sikerült a cargo járatok számára zökkenőmentes, még a személyzetek speciális ellenőrzési és védelmi intézkedéseit is magában foglaló működési koncepciót kialakítani. Azóta ezek a lépések folyamatos pozitív hatást gyakorolnak, hiszen a légiáruforgalom márciusban 7,18%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az első negyedévben pedig a kezelt mennyiség 33 140 tonna volt: 3,13%-kal több, mint 2019-ben.
A növekedéshez hozzájárult az egészségügyi felszerelések és berendezések iránti erőteljes igény, amelyek nagymennyiségben érkeznek Kínából, hogy aztán eljussanak az ország minden pontjára, ahol szükség van rájuk, illetve még a környező országokba is.
Március közepe óta eddig több mint 70 egészségügyi termékeket szállító cargo charter járat közlekedett Kína és Budapest között, és a menetrend szerinti légiáru járatok is szállítanak ilyen ellátmányokat, olvasható a Budapest Airport Zrt. közleményében. A cargo forgalom 80-85%-át továbbra is az általános teheráru tesz ki, de az egészségügyi felszerelések jelentősen hozzájárultak a mennyiség növekedéséhez.
2015 óta a Budapest Airport cargo csapata René Droese vezetésével, illetve a repülőtéri légiáruszállító közösség támogatásával és együttműködésével a fejlesztések terén több nagy eredményt is elért. A repülőtér cargo forgalma 60%-kal, évente mintegy 150 000 tonnára nőtt, a járathálózat pedig több új dedikált járattal és belly cargo (a személyszállító repülőgépek rakterében szállított áru) kapcsolattal bővült. Emellett több jelentős lépés is történt a még előnyösebb repülőtéri cargo környezet kialakítása érdekében. A Budapest Airport csatlakozott a magyarországi logisztikai egyesületekhez, a magyarországi légiáru-szállító közösség pedig a Magyar Szállítmányozók Szövetségének Légi Szállítmányozási Munkabizottsága keretében, strukturáltabb módon folytatja munkáját. Az elmúlt 5 év kétségkívül leglátványosabb eredménye a BUD Cargo City, a repülőtér 32 800 négyzetméteres ultramodern légiáru-kezelő és elosztó központjának, illetve a hozzá kapcsolódó, két F kategóriás 747-8F egyidejű kiszolgálására alkalmas forgalmi előtérnek az átadása volt, amelyek immáron teljes kapacitással üzemelnek.
A repülőtér-üzemeltető stratégiai fontosságú területként tekint a légiáruszállításra, ami a Budapest Airport üzleti terveinek egyik stabil, hosszútávú eleme. A cargo fejlesztések ezért folytatódnak, hiszen még számos teendő van: többek között az üzletág digitalizálása, a speciális árutípusok – például a gyógyszeripari termékek és az élőállat-szállítás – jobb kiszolgálása, a működési környezet további optimalizálása, illetve az ismert szállítók és a minősített megbízók részére program kialakítása.
Áprilistól, immáron repülőtér-fejlesztési igazgatóként René Droese az összes repülőtéri fejlesztésért felelős, így csapatával együtt ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztőként fogja tovább támogatni a cargo üzletágat.
A szakterület maga, beleértve a Kossuth József cargo menedzser által vezetett légitársasági értékesítést és marketinget, átkerült a Budapest Airport Kam Jandu kereskedelmi igazgató irányítása alatt tevékenykedő Üzletfejlesztési Igazgatóságához. A cargo üzletág jelentősége azonban változatlan, sőt tovább erősítik az értékesítés és a marketing terén létrejövő új szinergiák.