Koronavírus pénzügyi szemmel

Így zajlott a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetői Klubjának online meetingje

A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja (NLV Klub) 2020. április 28-án rendezte meg online meetingjét „Koronavírus pénzügyi szemmel” címmel, közel 30 logisztikai vezető részvételével. Az esemény vendég előadója a Raiffeisen Bank vezető elemzője, Török Zoltán volt, aki pénzügyi oldalról mutatta be a jelenlegi gazdasági állapotokat.

A Klub és az online meetingek fő célja, hogy a Klubtagok tapasztalatokat cserélhessenek egymással, így volt ez a mostani megbeszélésen is. Török Zoltán előadásában a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatásait elemezte. Webinárját olyan témák köré fonta, mint a válságlefutás szakaszai, a válság kezelése, tőke-és pénzpiaci helyzet, valamint a vírus utáni gazdasági környezet. Elmondta, hogy az enyhülő intézkedések megkezdődtek Európában. Sajnos statisztikai adatok még nincsenek az elmúlt időszakról, ezek feldolgozásához több hónapra is szükség lehet, de különféle konjunktúra mutatókkal meg lehet majd vizsgálni a gazdaság aktuális hangulatát.

Ami látható, hogy a zuhanás eddig soha nem látott mértékű. Ilyen nagysebességű, jelentős visszaesés a gazdasági környezetben még nem volt tapasztalható. Ez most már mindenki tragédiája, problémája, mindaddig, amíg nincs a vírussal szemben gyógyszer vagy ellenszer. Lényegében egy alkura kényszerül az ország vezetése: ha védekezünk a járvány ellen, akkor a gazdaságot hozzuk nehéz helyzetbe, ellenkező esetben viszont olyan járványügyi helyzet alakulhat ki, ami sajnos könnyen kezelhetetlenné válhat.

Kína volt az úgynevezett FIFO, „first in first out”, aki először került válságba, de először is fog kilábalni belőle. Náluk az első negyedévben 9,8%-kal esett a GDP az előtte levő negyedévhez képest. A januári és februári beruházások visszaesése 24%-os volt, ha a márciust is hozzávesszük, akkor már „csak” 16%. Mindezek mellett a Kínai gazdaság még így is képes lesz a növekedésre 2020-ban 1-2%-ban, holott a nagyvárosi munkanélküliségi statisztikájuk szerint kb. 5 millió munkahelyvesztés volt a vírus miatt, bár a piaci becslések alapján 200 milliót meghaladó a kínai gazdaságban a munkahelyvesztések száma.

Amerikában 22 millió körül van a vírus miatti munkanélküliek száma március közepétől április közepéig tekintve, ez heti szinten 5-10 millióval növekszik. Az ötven éve nem látott alacsony munkanélküliségi rátájuk most biztosan elkezd emelkedni.

Magyarországon márciusban 56.000 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Az elkövetkező hónapokban akár 200.000 főnél is többen veszíthetik el munkahelyüket. A korlátozások időszakában a gazdasági teljesítmény akár 30-40%-kal is alacsonyabb lehet. Ez azt vonja maga után, hogy két hónapos korlátozásnál 4-6%-os az éves gazdasági visszaesés, három hónapos korlátozásnál pedig akár 8-10%. Habár az autóipar megkezdte a korlátozott termelést, kb. a kapacitások 30%os vagy 50%-os kapacitásával működnek. A legnagyobb probléma, amivel meg kell birkózni, hogy a kereslet és a kínálat is visszaesett globális szinten. Az úgynevezett „virus economy”, azaz vírus gazdaság van jelenleg, amikor az emberek nyugtalanok, nem érzik magukat biztonságban, és ez akadályozza a teljesítményüket is. Az ebből való kilábalás 6-12 hónapot is igénybe vehet, addig viszont számolni kell a gyengébb gazdasági teljesítménynyel. A válságkezelési tervek erősen tabukat döntögetnek világszerte. Ez már a korábbi válságkezelés során is érzékelhető volt, pl. a jegybankok részéről a 0%-os kamat vagy Japánban a napokban bejelentett korlátlan eszközvásárlási program. Hihetetlen összegeket mozgatnak meg a válságkezelésre világszerte. Németországban a válságkezelő program költsége meghaladja a GDP 50%-át. A fejlett világ országai a költségvetési politikában ugyanazt a sémát követik. A „policy learning” mindenhol jól kivehető. Ilyen például a Kurzarbeit (állami bérkiegészítő támogatás), a különféle szociális transzferek (munkanélküli járadék emelése) vagy az állami hitelgarancia-programok.

Hazánkban a válságkezelés sajátosnak mondható, de elég jól igazodik a lehetőségekhez. A költségvetési része a GDP 2%-át teszi ki. Bár a magyar állam igyekszik elkerülni az államadósság növekedését, sajnos ez nem lesz kivitelezhető és előreláthatólag még több pénzt kell invesztálni a válságkezelésbe. A gazdasági teljesítmény jelentősen visszaesik, nőnek a kiadások, csökkenek az adóbevételek. A monetáris politika viszont jelentős a jegybank részéről: likviditást nyújt a bankrendszernek, igyekszik stabilizálni a forint árfolyamát, ami bizony 370-ig is felemelkedett, így kamatot kellett emelni. A hitelmoratórium is gyors és hatékony segítséget jelent, bár nagyjából vállalati és lakossági szinten 50%-ban élnek ezzel a lehetőséggel.

Mégis mire számíthatunk?

Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy az előző válsághoz képest, amikor mi voltunk a leggyengébb láncszem, most pozitív irányban lógunk ki a sorból. Enyhe a kijárási korlátozás a többi országokhoz képest, a gazdasági tevékenységek köre szélesebb körben tudott haladni, a gazdaságpolitikai csomagok pedig hatékonynak tűnnek. Bár mély recesszió jön, de kevésbé fog minket sújtani.

A pénz-és tőkepiac tekintetében a forint árfolyamát stabilizálni fogja a kamatemelés, így a forint tekintetében nyugodtak lehetünk, mert a 350 körüli szint meg fog maradni a válság lecsengése után is. Az inflációra szükség van az adósságok tekintetében, hiszen deflációban az adósság emelkedik. A friss élelmiszerek ára megemelkedik, valamint a védekezést segítő eszközöké is. Az olajár hihetetlen mértékben csökken, az olajkereslet visszaesik, de a kitermelés zavartalan. Az alacsony olajárak várhatóan fennmaradnak. Egy hete negatív tartományban van az amerikai könnyűolaj ára. A kitermelők nem tudnak mit kezdeni az olajfelesleggel, nem tudják tárolni. A Brent esetében ez kisebb probléma, mert a kitermelő helyek közelebb vannak a kikötőkhöz és az olajtankerekbe is lehet még bizonyos mennyiséget pumpálni. Sötétek a kilátások a részvénypiacon a cégek számára a befektetésekkel kapcsolatban, ezért a szakértő ezen a területen óvatosságra int bennünket. Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy milyen gazdasági környezetre számíthatunk az elkövetkező időkben. Ezzel kapcsolatosan eszmecsere zajlik csak, de abban biztosak lehetünk, hogy sok mindenben meg fog változni a világ. A kérdés csak az, hogy mennyire tartósan és mennyi ideig tartanak majd a változások. Az online meeting végén a résztvevők feltehették kérdéseiket a téma kapcsán. Itt a gyenge forint, az ehhez kapcsolódó negatív és pozitív hatások, valamint a válság ingatlanpiacra gyakorolt hatásai kerültek középpontba.

A Klub folytatja ezt az irányvonalat, és rendszeresen tart meetingeket, ezért ha Ön a logisztikai szektorban dolgozik és szeretne többet megtudni a koronavírus okozta helyzet alakulásáról, csatlakozzon az NLV Klub tagjaihoz és regisztráljon az alábbi linken: https://nlvklub.hu/jelentkezes/.

Forrás: Ghibli

gazdaság logisztika meeting nagyvállalatok online