Miközben a fém kevésbé környezetszennyező, mi még mindig inkább műanyagot használunk, ez derült ki az alumínium- és fémdobozok visszagyűjtését népszerűsítő mindendoboz.hu felméréséből.
A magyar háztartásokban keletkező újrahasznosítható hulladékok több mint fele műanyag. Érdekes kettősség, hogy bár a fogyasztási szokások nem feltétlen tükrözik, de a magyarok sokat tudnak a környezetvédelemről és előnyben részesítik a környezettudatos megoldásokat.
A mindendoboz.hu kérdőívét 2020. júliusban és augusztusban közel 1500 felhasználó töltötte ki. Kiderült, hogy míg a háztartások 70%-ában minimum 3 darab PET palack gyűlik össze egy héten, addig fém italos dobozból pont ennyi a maximum a háztartások többségében. Ez logikusan következik abból is, hogy egyszerűen kevesebb aludoboz van a boltok polcain: darabszámot tekintve az összes italcsomagolás több mint fele, 52 százaléka PET palack, és csak második helyen következnek a környezetkímélőbb aludobozok, 33%-kal.
Amikor italcsomagolást választunk, érdemes figyelembe venni, hogy az újrahasznosítható fém termékek még a papírral összevetve is kevésbé környezetszennyezők.
A felmérés főbb megállapításai:
- vásárlás során a környezetbarátabb csomagolást választaná a megkérdezettek 91%-a;
- a hulladékot szelektíven gyűjtők több mint 92 százaléka a műanyagot, 85%-a a papírt, míg közel 73 százaléka a fémet és alumíniumot gyűjti külön;
- a megkérdezettek több mint 40 százaléka a fémdobozokat a műanyaggal közös gyűjtőedénybe teszi, közel 30 százaléka visszaváltó automatába viszi.
A vissza nem gyűjtött aludobozok mennyisége hazánkban kb. 500-700 millió doboz évente, ami a teljes hulladékmennyiség 0,2-0,25 százaléka. Ez nem tűnik soknak, de ha súlyra nézzük, mintegy 8-10 ezer tonnára rúg! Így Magyarországon az aludobozok mindössze 38%-át hasznosítják csak újra, miközben az európai átlag 75%.
Erre a problémára megoldást jelenthetnek a „Minden doboz visszajár” automatái, amelyek lehetőséget kínálnak a teljes újrahasznosításra. A kezdeményezés évente mintegy 130 millió dobozt gyűjt be.
„A Minden doboz visszajár egyszerűen üzemeltethető, új arculatot kapott automatái 100%-ban hazai fejlesztésűek és gyártásúak, a beépített tömörítővel 4-7 ezer dobozt tudunk átmenetileg tárolni. A „Pénzt a dobozért” elv alapján várunk mindenkit, akik úgy szeretnének tenni a környezetért, hogy közben némi visszatérítést is kapnak erőfeszítésükért” – nyilatkozta Vida Péter, a Returpack vezetője.
Egyetlen aludoboz újrahasznosításával annyi energiát spórolunk meg, amennyivel üzemeltethetünk egy TV-t 2 órán keresztül, azaz gyakorlatilag egy focimeccs megtekintését fedezhetjük egyetlen sörös dobozzal. Fontos kiemelni, hogy mindegyik aludoboz újrahasznosítható, függetlenül az alakjától, a külsejétől.
Nem kell hozzá sok idő, egy újrahasznosított aludoboz 60 nap (8 hét) alatt visszakerülhet a boltok polcaira. Az újrahasznosítással energiát takarítunk meg, mivel ez 95%-kal kevesebb energiába kerül, mint egy új előállítása. A környezettudatosság itt is visszaköszön, a magyarok 90 százaléka tisztában van ezzel.
Miért is fontos a visszaváltás?
A kidobásra ítélt szemét legnagyobb része újrahasznosítható. Fontos a szemét szakszerű feldolgozása, aminek révén rengeteg energiát spórolhatunk meg, és a lebomló anyagok sem a környezetet szennyezik. Ha az üres aludobozok nem a háztartási szemétbe kerülnek, hanem visszaváltjuk őket, nagyon sokat teszünk környezetünkért és önmagunkért.
- Napjainkban évente 250 milliárd aludobozt gyártanak a világ országaiban,
- ez a rengeteg doboz egymásra állítva olyan hosszú oszlopot alkotna, ami elérne a Holdig, 75-ször, oda-vissza!
- az aludobozok végtelenszer újrahasznosíthatók és az újrahasznosított doboz semmiben sem különbözik az eredeti nyersanyagból készített doboztól
- 1 aludoboz újrafeldolgozásával annyi energiát takarítunk meg, amivel egy TV vagy laptop 3 órán keresztül működhet.
Mi történik a visszavitt dobozokkal, hogyan dolgozzák fel őket, mi lesz belőlük?
A Returpack automatáknál visszaváltott dobozok az automata belsejében elhelyezkedő, kb. 5000 doboz befogadására alkalmas konténerbe kerülnek. Az automaták jelzik, hogy mikor szükséges üríteni a tárolót, így nem fordulhat elő, hogy telítettség miatt nem képes új dobozokat befogadni. A konténerek tartalmát ürítés után feldolgozzák, majd újraolvasztják. Ezután készülhet belőlük új aludoboz, így megtakarítva a doboz előállításához szükséges energia 95 %-át. A statisztikák szerint átlagosan a visszaváltástól számított 60 napon belül születik újjá egy aludoboz.
A kormány elé kerül az új italcsomagolási hulladék ügye
Magyarország tartani fogja a hulladékgazdálkodásra vonatkozó európai uniós előírásokat, ezért is kerülhet a kormány elé az új italcsomagolási hulladék visszaváltási rendszer bevezetéséről szóló előterjesztés – ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára jelentette be még augusztusban. Az italcsomagolások jelenlegi, önkéntességen alapuló visszaváltási rendszere nem hatékony, a tárca javaslatot tesz a visszaváltási rendszer kötelezővé tételére – hangsúlyozta az államtitkár. Boros Anitától megtudtuk, hogy a tárca tavaly év vége óta dolgozik a hatékony visszaváltási rendszer kialakításán, az új rendszert pedig széles körű társadalmi, gazdasági együttműködéssel kívánják kialakítani, együttműködve a hulladékgazdálkodási, csomagolóipari cégekkel, érdekképviseletekkel, szakmai, ipari-kereskedelmi szervezetekkel.
Tervek szerint három ütemben tennék kötelezővé a visszaváltást annak érdekében, hogy az egyutas italcsomagolásokból képződő hulladékokat minél nagyobb arányban lehessen visszagyűjteni az újrafeldolgozáshoz. Az első ütemben a műanyag-, üvegpalackok és fémdobozok visszaváltását tennék kötelezővé. Ezt követné a társított, rétegzett italkartonok visszaváltásának kötelezővé tétele, majd legvégül a használt sütőolaj visszaváltását vezetnék be a jelenlegi javaslat szerint.
A rendszer kialakítása számos jogszabálymódosítást igényel, a teljes termékkört meg kell vizsgálni az előterjesztéshez. Az egyre szigorodó uniós előírások alapján 2025-re a forgalomba hozott műanyag italpalackok 77 százalékát, 2029-re a 90 százalékát elkülönítetten kell gyűjteni. A kereskedelmi forgalomba kerülő PET italpalackoknak 2025-től 25 százalékban, 2030-tól 30 százalékban hulladékból előállított másodnyersanyagból kell készülnie
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára felhívta a figyelmet a visszaváltás jelentős tárolókapacitási igényére, ezért javaslatuk szerint a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységeket kellene bevonni a kötelező rendszerbe, a betétdíj mértékét pedig a környező országokhoz kellene igazítani. Az MNKSZ azt szorgalmazza, hogy az új rendszer üzemeltetője erős, állami felügyelet alatt álló konzorcium legyen, amely nonprofit jelleggel, piaci alapon működhetne.
A felelősség közös, minden szereplőnek részt kell vállalnia ebben a feladatban, a környezetvédelem érdekében. A betétdíjas visszaváltási rendszert jó megoldásnak tűnik, ösztönző, szemléletformáló a lakosságra nézve, és mivel pl. az eladott sörök 80 százaléka dobozos, a visszaváltó automaták jó pozícionálása sokat javíthat a jelenlegi környezetvédelmi hozzáállásunkon.
Az összeállítás az MTI hírei és a mindendoboz.hu felmérése alapján készült. Fotó: absolutebeer.com
