Globális kockázatok, lokális reakciók az év logisztikai eseményén

Hogyan lehet készülni a kiszámíthatatlanra, és mely ágazatok vannak kedvezőbb helyzetben járványkrízis idején?

Amikor nagyrészt ismeretlen gazdasági, piaci és logisztikai következményeket okozó vírusjárvánnyal állunk szemben, nem csoda, ha a szakértői előrejelzések sem bizonyulnak megbízhatónak. Így azonban a vállalatirányítók, a logisztikai és készletgazdálkodási vezetők, krízismenedzserek is néha újszerű megoldások mellett kénytelenek az intuícióikra hagyatkozni. A fokozódó járványhelyzetre tekintettel a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja (NLV Klub) online kerekasztal és szakértői előadások füzérével rendezte októberi konferenciáját, aminek hangulatát a kerekasztal-beszélgetés felidézésével mutatjuk be olvasóinknak.

 

Extrém, aztán visszaeső kereslet

A kerekasztal-beszélgetésben Rácz Gábor, a Tesco-Globál Áruházak Zrt. logisztikai vezetője azt elemezte, hogyan tudott a hazai vállalat reagálni a járvány első hullámakor tapasztalt túlvásárlásokra. A Tesco, mint döntően élelmiszer-kereskedelmi hálózat kedvező helyzetét az adta, hogy e termékköre a válságos időkben is alapvető igény van. Ugyanakkor  a hektikus mozgások így is próbára tették a rendszert, hiszen a kritikus hetekben extrém módon megugrott a kereslet, majd a járvány miatt bekövetkező elbocsátásokra, jövedelemcsökkenésre a szokottnál is körültekintőbb árképzéssel kellett reagálni. Rácz Gábor szerint nagy előnye a Tesco-hálózatnak, hogy teljes egészében központi beszerzéssel, logisztikai apparátussal és fuvarflottával biztosítja termékutánpótlást.

 

 

Rögtönzés, centralizáció, meglepetés

– Kevésbé (volt) kiszámítható a Praktiker élete – mutatott rá Csorba László supply chain director. Míg az adminisztratív munkakörök különösebb gond nélkül átállhatnak otthoni munkavégzésre, az áruházi hálózat apparátusának irányításában sokat kell-kellett improvizálni, hogy az előírások mellett is kiszolgálják a vásárlókat. Márpedig vásárlóban nem  hiány, hanem bőség volt az első hullám idején, hiszen – éppen az otthon tartózkodás miatt – sokan előre vették a házi barkácsolási teendőiket. A megoldás az volt, hogy a gyors reagálóképesség érdekében centralizálták a készletgazdálkodást, így végül, kétszámjegyű növekedéssel vették az első akadályt.

 

Még a tankönyvpiacot is utolérte…

– Mi azt hittük, bennünket nem érinthet a járványhelyzet, hiszen iskola van, tankönyv kell – vezette fel tapasztalatait Garbacz Zsolt. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. logisztikai igazgatója elmondta, hogy a globális és regionális alapanyagutánpótlási problémák begyűrűzésekor nem érkeztek meg a könyvek, így nagy szükség volt komoly átszervezésekre. A piaci felfordulásban a szokásos 500 helyett napi 1500-2000 csomag kiküldését kellett megoldani.

 

Túlélni a fájót, kezelni a váratlant

Erre rímeltek Rákosi Károly beszerzési menedzser (Hammel&Hochreiter) autóipart érintő tapasztalatai. A szakember Cserháti Zsuzsa slágerének refrénjével szólva „fáj, de túl kell élnem” típusú helyzetnek írta le a járvány ellenállhatatlan, várhatóan több hullámban érkező jelenlétét. – Amikor nem tudjuk, meddig tart, milyen piaci változásokat okoz a járvány, és a szakértői előrejelzések sem mindig teljesülnek, akkor egyet tehetünk: jól kell készülni a kiszámíthatatlanra – foglalta össze Rákosi Károly. Az autóipar különösen kitett a szeszélyes viszonyoknak, hiszen a 30-60 ezer darabból készülő gépjárművek gyártásához nem könnyű rugalmasan készletezni.

Az októberi online konferencián még számos izgalmas előadás elhangzott, találkozzunk 2021. május 1921. között a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek 15. Konferenciáján Visegrádon.

 

Kohout Zoltán

beszerzés járvány kereskedelem készlet logisztika munkaerő
..