E-kereskedelem csúcsra járatva

Globális és hazai szinten is túlzás nélkül kijelenthető, hogy az online kereskedelem szintet lépett. A világjárvánnyal terhelt hónapok, valamint a járvány megfékezésére hozott, a hagyományos kereskedelmet érintő megszorítások egyértelműen az online tér felé terelték a kereskedelmet.

 

Hagyományos bolti kereskedelem a COVID-19 idején

A 46/2020 (III.16.) Kormányrendelet azzal a céllal került kihirdetésre, hogy a benne foglaltak hozzájáruljanak a koronavírus szélesebb körben történő elterjedése elleni védelemhez. Az említett jogszabály új kihívás elé állította a bolti kereskedelmet, ugyanis – néhány kivételtől eltekintve (élelmiszer- és vegyi áru kereskedelem stb.) – szigorú időkeretek közé szorította a bolti kereskedelmet. A kereskedők számára rövidebb nyitvatartási időt, megnövekedett kiadásokat és számos új kihívást hozott a járvány. Szinte hetek alatt fordult fel minden a koronavírus okozta krízis miatt. Március-április környékén országszerte „pánikvásárlási” hullám volt tapasztalható. Ez – élelmiszerek, tisztítószerek, vitaminok, gyógyszerek és egyéb FMCG termékek vonatkozásában – gyors keresleti bővülést és szinte a karácsonyi időszakra jellemző terhelést jelentett a boltok számára.

Mindenképpen szükséges megjegyezni, hogy a kereskedelmi szektor egészét vizsgálva jelentős eltérést tapasztalhatunk az árucsoportok, illetve a földrajzi elhelyezkedés tekintetében. Vagyis a krízis nem egyformán érintette a kereskedőket. Nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal a kereskedőkkel a második hullámban, akik nagy nehézségek árán túlélték a vírus első hullámát, hiszen a napokban a vírushelyzettel kapcsolatban újabb – a kereskedelmet is – korlátozó intézkedések (484/2020 (XI.10. Korm. rendelet) léptek életbe.

A piac egészét vizsgálva jól érzékelhető az online kereskedelem felfutása. Ez köszönhető egy részt annak, hogy az e-kereskedelmet nem érintik a járványügyi rendelkezések. Más részt a bővüléshez új piaci szereplők nagyszámú érkezése is hozzájárult. Sok kereskedő a túlélés érdekében kezdett el foglalkozni az online értékesítéssel. Erre remek lehetőséget kínáltak számukra az úgynevezett marketplace megoldások. Emellett újabb és újabb webáruházak jelentek meg a kereskedelmi palettán, amik részben a már meglévő hagyományos üzletek választékát igyekeztek megjeleníteni az online piacon. Vannak olyanok is, akik új igényekre alapozva léptek a virtuális kínálati térbe. A piaci törvények szerint az új belépők egy része valószínűleg sikeresen fog működni a válság után is, míg mások megszűnnek.

 

bevásárlókosár

 

Dinamikus fejlődés az online térben

A GKI Digital és az Árukereső.hu friss kutatásából az derül ki, hogy 2020. évelső félévének online forgalma 34,8%-kal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát, elérve a bruttó 355,1 milliárd forintos szintet. Az említett adatok alapján jól látható, hogy az online kereskedelem egyike azon kevés piaci szegmensnek, amelyek számára a pandémia szignifikáns fejlődési lehetőséget hozott. Bár a tavaszi lezárások idején sok vásárló kényszerből kezdett vásárolni az interneten, úgy tűnik, az új felhasználók közül sokan a jövőben is online felületeken szerzik be legalább részben a szükséges árucikkeket.

Sokak számára vált vonzó alternatívává az online vásárlás, amely a kényelem mellett jelentős árelőnyt is biztosíthat a vevők számára, akik részben a bizonytalanságnak, részben a kieső jövedelmeiknek köszönhetően a korábbinál árérzékenyebbé váltak.

Habár a világjárvány nyertesének nevezhetjük az online kereskedelmet, az ezen szegmensben tevékenykedő vállalkozások is sok változtatásra kényszerültek. A saját munkaerőállomány védelme érdekében több webáruház szüneteltette az üzlettérben történő rendelésátvételt. Voltak olyanok is, akik az utánvételes fizetési mód lehetőségét függesztették fel. Sok vállalkozás a folyamatos áruellátás biztosítása érdekében mennyiségi korlátozást vezetett be a rendelések tekintetében.

Az online kereskedelem gyors felfutását látva sokan szerettek volna helyet foglalni maguknak a robogó vonaton. Számos kis- és középvállalat döntött saját webáruház elindításáról, vagy meglévő e-boltjaik „felturbózásáról”. Piaci információk szerint a kisebb cégek inkább a gyorsabban, könnyebben elindítható bérelt webáruházra szavaznak. A nagyobb vállalkozások hosszú távon az egyedi fejlesztésű megoldásokat részesítik előnyben.

Az online szektor gyors felfutása több lépcsőben zajlott/zajlik. Az egyes lépcsők különböző termékkategóriákhoz köthetők, növekedését több termékkategória megnövekedett népszerűsége okozza. Az első lépcsőt a járványhelyzet miatti „felhalmozó” jellegű vásárlások hozták létre olyan „slágertermékekkel”, mint az élelmiszerek, tisztító- és fertőtlenítőszerek, papíráruk, vitaminok, gyógyszerek. A második lépcső létrejöttét a digitális oktatás és a home office munkavégzés generálta. Az említett két körnek köszönhetően megnövekedett kereslet mutatkozott az IT eszközök (laptopok, okostelefonok, webkamerák, nyomtatók stb.) iránt. Az idő előrehaladtával újabb és újabb termékcsoportok kerültek az érdeklődés középpontjába, a képzeletbeli lépcsőkön egyre feljebb és feljebb jutattva az e-kereskedelem zászlaját. Úgy teljes azonban a kép, ha a fentiekhez hozzátesszük azt is, hogy bizonyos – az otthonlét során nélkülözhető – termékkörök esetén jelentősen visszaesett a forgalom (online és hagyományos szinten egyaránt).

 

e-kereskedelem

 

Szűk keresztmetszetek az áruellátási láncban

A vírushelyzet által generált körülmények nagy próbatételt jelentettek az ellátási láncoknak. A lezáruló határok, a szigorúbbá váló biztonsági előírások, a gyártóüzemek leállása és a légitársaságok szolgáltatásainak csökkentése vagy épp leállása megnehezítették a pontos árumozgásokat, és többletköltségeket indukáltak. A hagyományos, illetve az online áruházaknak nemcsak a hirtelen, átmenet nélkül megnövekedett igényekkel, de az akadozó ellátási láncokkal is szembe kellett nézniük.

A vásárlók közt sokan úgy gondolták, biztonságosabb, ha bizonyos termékekből készletfelhalmozás mellett döntenek. Erre az elképesztő rohamra sem a hagyományos, sem az online üzletek nem voltak felkészülve. Így néhány nap alatt a szocialista hiánygazdaság „látványa” sejlett fel a boltok üres polcait látva. A vásárlók egyfajta „túlélőcsomagok” összeállításába kezdtek. Ezért kiemelt prefereniciával bírtak bizonyos papírtermékek (pl.: wc papír), tartós élelmiszerek (liszt, cukor, tészta, konzerv, tartóstej, stb.), illetve a háztartási tisztító- és fertőtlenítőszerek. Ezen termékek forgalma a Nielsen piackutató mérései szerint ez év 13. hetében 39 milliárd forint körül tetőzött. A folyamatos áruhiánnyal jellemezhető időszak hozzávetőlegesen két hétig tartott. Összességében egy hónapba telt, amig a kereskedők, a szállítmányozók és a gyártók rendezni tudták a soraikat. Ezután már gyakorlatilag minden termék elérhető volt. A krízist leghatékonyabban azok a vállalatok voltak képesek átvészelni, amelyek rugalmas beszállítói kapcsolatokat tartanak fent, valamint felismerik a fogyasztók elérésének megváltozott alternatíváit. Általános tapasztalat, hogy főként azok a piaci szereplők tudták zavartalanul folytatni működésüket, akik egyszerű, helyi ellátási lánccal rendelkeznek.

Végül, de nem utolsó sorban a szűk keresztmetszetet taglalva mindenképpen meg kell említeni a Kína függőséget. A tavaszi időszakban több fórumon is felbukkant a hír, hogy XY gyártó leállította a termelését, mert Kínából nem érkezik a szükséges alkatrész (mert leállt a kinti gyártás). De ez nemcsak alkatrészek, hanem komplett termékek esetére is igaz volt. Nyilván néhány hónap után helyreállt a rend, de ez a kitettség hasonló szituációban újra kialakulhat.

 

kosár

 

Az élet visszatér az eredeti kerékvágásba?

Többféle forgatókönyv is van arra vonatkozóan, hogy mi várható a vírus után, de egyik sem tekinthető beton szilárdságúnak. Hiszen még azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy meddig fog tartani a koronavírus-járvány. A különböző forgatókönyvek elemezgetése nélkül is kijelenthető, hogy a mindennapi élet megváltozik, és talán már sohasem lesz olyan, mint a pandémia előtt. Másrészt a korábbi évekre jellemző fogyasztási kedv biztosan alább hagy. A munkanélküliség mellett új elemként számolni kell azzal is, hogy bár sok munkahely megmarad, csökken a bérezés, megvonásra kerül a mozgóbér, esetleg lecsökkentik a munkaidőt és arányosan a díjazást. Emiatt sok családot érint majd a kereset és a szabadon elkölthető jövedelem csökkenése.

Habár még nem tart egy egész éve a hazai járványhelyzet, már jól körvonalazódik, hogy a pandémia jelentősen megváltoztatta a fogyasztók szemléletét és hozzáállását. A járványt kísérő gazdasági válság munkahelyi és megélhetési bizonytalanságokat indukál. Ennek következtében a fogyasztók a költséghatékony vásárlásokra törekednek, és egyre inkább racionálisan döntenek.

 

Czékus Mihály

 

e-kereskedelem felértékelődött az online vásárlás kereskedelem koronavírus vásárlás webáruház
..