Jelentősen egyszerűsödtek az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) szabályai, mely alapján csökkentek az adminisztrációs kötelezettségek is január 1-jével.
Egyszerűsítette az EKÁER-rel kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek (Fotó: Pixabay)
2021. első napján lépett hatályba a 2020. december 23-án megjelent 13/2020. (XII.23.) PM rendelet, mellyel a magyar jogalkotó jelentősen egyszerűsítette az EKÁER-rel kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeket. A módosítás egyik lényeges eleme, hogy mostantól már csak a korábban kockázatosként megjelölt termékkörre vonatkozik majd a bejelentési kötelezettség.
Az érintetteknek nem sok ideje volt felkészülni a változásokra a hatályba lépésig. Igaz, a jogszabály módosítását alapos előkészítő munka előzte meg, ami alapján már akár fél évvel korábban ráhangolódhattak a változásokra e témában. Meg kell említeni azonban, hogy a fent említett hátrányhoz lényegében a változások szinte csak pozitívumokat hoztak. Elképzelhető, hogy ebben az Európai Bizottság kritikus jelzései is szerepet játszottak.
„Az Európai Bizottság az elmúlt években többször hangot adott aggályainak a magyar EKÁER-szabályokat illetően, valószínűleg ennek is köszönhető a szabályok hazai újragondolása. Az új rendelet biztosítja az Európai Uniós jogi követelményeknek való megfelelést” – értékelte Dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója a megjelent rendelet tartalmát.
Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működtetésének célja:
- az áruk útjának nyomon követése, ezzel az áruforgalom átláthatóságának biztosítása;
- a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése;
- az áfacsalások megelőzése, felderítése;
- az adóelkerülők kiszűrése;
- az élelmiszer-biztonság, az emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel való visszaélések kizárása.
A változások az alábbiak szerint összegezhetők, kiemelve az érintettek feladatait és kötelezettségeit.
Az önkéntes bejelentőnek nem kell biztosítékot fizetni (Fotó: Pixabay)
EKÁER bejelentési kötelezettség
2021 január 1-jétől az EKÁER bejelentési kötelezettség csak az ún. bejelentésköteles termékek gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, közösségen belüli beszerzésére, az unió más országába történő értékesítésére, a termékeknek az egyéb célú behozatalára és kivitelére, valamint a belföldi értékesítések közül a nem közvetlenül a végfelhasználó részére történő első, általános forgalmiadó-köteles értékesítésére vonatkozik.
Lényeges változás ugyanakkor, hogy az EKÁER bejelentési kötelezettség már nemcsak útdíjköteles, hanem bármely járművel, közúton fuvarozott termékekre kiterjed, ha azok a bejelentésköteles terméklistában szerepelnek.
Bejelentésköteles termékek köre
Ezen kategóriát továbbra is az 51/2014. (XII.31.) NGM rendelet szabályozza. Azon túl, hogy az eddigi „kockázatos termék” szóhasználat innentől „bejelentésköteles termékre” változik, a sajátos szerkezetű, rövid, de hosszú mellékletet tartalmazó NGM rendelet lényegében változatlan formában sorolja fel az EKÁER-rel kapcsolatban bejelentendő termékek listáját. A 2021. január 1-től bejelentésköteles termékek köre tehát megegyezik az eddigi kockázatos termékek körével. A 13/2020. (XII.23.) PM rendelet 15.§-a tartalmazza az önkéntes bejelentés szabályait. Az önkéntes bejelentésre a kötelezettnek a vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az önkéntes bejelentőnek nem kell biztosítékot fizetnie.
Biztosítéknyújtási kötelezettség
Biztosítékot köteles nyújtani a belföldi átvételi címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, az első belföldi általános forgalmi adóköteles termékértékesítést megvalósító adózó. A biztosítéknyújtási kötelezettség azonban nem terjed ki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú mellékletében felsorolt, 5%-os adókulcs alá eső termékekre. A vonatkozó rendelet 32 olyan vámtarifaszámot is ismer, melyhez több áfamérték is tartozik. Ezekben az esetében a felhasználónak kell nyilatkoznia a termékek adókulcsa tárgyában az online felületen. Amennyiben az erre szolgáló jelölőnégyzetet kipipálja, akkor az adott tételre a rendszer nem számol biztosítékot.
A biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülés eddig hatályos feltételei is megmaradtak, azonban a rendelet tartalmaz egy fontos változást: a megbízható adózói státuszú adóalanyokra is kiterjeszti ezt a kedvezményt. Ez alapján mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól az az adózó, aki
- nem minősül új kötelezettnek, és megbízható adózó,
- legalább 2 éve működik, és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban,
- stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként csőd- vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet folytat, és egyedi kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője a biztosítékadási kötelezettség alóli mentességét engedélyezte.
A biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülés eddigi feltételei maradtak (Fotó: Pixabay)
EKÁER-mentesség
Az egyéb mentesség alá eső kategóriákon felül továbbra sem tartozik az EKÁER hatálya alá, azaz nem kell bejelenteni az ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó bejelentésköteles termékeket, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kilogrammot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.
Útszakasz-mentesítés
Az útszakasz-mentesítés a belföldön belüli forgalom mellett már valamennyi forgalmi irányra is kérhető, az engedély visszavonásig lesz érvényes a 13/2020. (XII.23.) PM rendelet 5.§-nak értelmezése alapján.
Mulasztási bírság
Az adózás rendjéről szóló törvény EKÁER-re vonatkozó szabályai is változtak, ez alapján módosultak az EKÁER-hez kapcsolódó szankciók is. Most már különbséget tesz az eljáró és ellenőrző hatóság a súlyos kötelezettségszegés és az apróbb hibák között, vagyis érvényesül itt is az arányosság elve.
Mulasztási bírság (40%-ig terjedő) kiszabásának helye van, ha:
- az adózó nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének,
- a fuvarozott termék bejelentett mennyisége eltér a tényleges mennyiségétől,
- a fuvarozott termék bejelentett értéke eltér a tényleges adó nélküli értékétől.
Egyéb hibák esetén (ilyenek lehetnek adatok elírása, betűk felcserélése, helytelen rendszám, lezárás elmulasztása, helytelen fuvarozás indoka stb.) legfeljebb 500 ezer forintig, természetes személy esetén pedig 200 ezer forintig terjedő bírság szabható ki.
Módosultak az EKÁER-hez kapcsolódó szankciók (Fotó: Pixabay)
A digitális felület egyes részletekben változott a rendelet módosításokkal összhangban
- Megszűnik a címzetti bejelentés.
- A termékek vámtarifaszámát minden esetben kötelező 8 számjegy hosszan megadni.
- Minden terméknél kötelező az értéket megadni.
- Az áfatörvény 3. sz. melléklete szerinti 5%-os áfamértékű termékek esetében a rendszer nem köt le biztosítékot. A több áfamértékkel bíró vámtarifaszámos termékeknél a felhasználóknak kell nyilatkozniuk.
- Az új XSD-verzió (2.1) használatával az 5%-os áfamértékről szóló nyilatkozat megtehető az interfészen, illetve az XML-feltöltéssel beküldött szállítmányoknál is.
A legfontosabb jogszabályok:
- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény;
- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény;
- az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény;
- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény;
- az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Kormány rendelet;
- az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet;
- az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet.
Forrás: Mazars, Sajtóközlemény
A cég vizsgálja, hogy a fuvarozott termék EKÁER köteles-e vagy (Fotó: Pixabay)
Szerkesztőségünknek nyilatkozott egy közúti árufuvarozással foglalkozó cég alkalmazottja, aki elmondása szerint pozitívan élte meg az év eleji jogszabályváltozást. A sofőr az EKÁER bevezetése óta használja a rendszert. Az online felület a gyakorlatban jól vizsgázott: jellemzően minden esetben a fuvarozás előkészítése során a szükséges dokumentációk elkészítéséhez, kitöltéséhez gond nélkül be tudott lépni az online felületen, és az előírtakat tudta rögzíteni. A vonatkozó rendelet módosításának eredményeként ezek az adminisztrációs feladatok minimálisra csökkentek, ugyanis a cég által szállított áruk általában nem tartoznak a „bejelentésköteles termékek” körébe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden esetben a cég vizsgálja, hogy a fuvarozott termék EKÁER köteles-e vagy sem. Amennyiben igen, a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően állítják össze a dokumentációt a NAV Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszeréből kiindulva. Az esetek többségében a szállításra kerülő áru a nem bejelentéskötelezett kategóriába tartozik. Ilyenkor elég, ha fuvarozók a menetlevélen feltüntetik a „Nem EKÁER köteles termék” feliratot.
Barna Ferenc
