A felkelő nap országa az iparilag legfejlettebb államok egyike, ám nyersanyagban szegény. Ezek zöme külföldről, hajón érkezik, és a feldolgozott termékeket exportálja Japán. A 2019-es adatok szerint az ország bruttó hazai terméke (GDP) 5,082 billió USD, melynek hozzávetőleg 5%-át teszi ki a logisztikai iparág, ami több mint 2 millió embernek ad munkát a 126 milliós lakosságból.
A világ legnépesebb várostömörülése
Japán négy legnagyobb szigete Honsú, Hokkaidó, Kjúsú és Sikoku, melyek az ország területének 97%-át adják. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, melynek lakossága 13 millió fő. Az agglomerációt is beleszámítva a világ legnépesebb várostömörülésének számít, összesen 38 millió lakossal. A fővároson kívül még tizenegy milliós nagyváros található Japánban. A lakosság túlnyomó része városokban él.
Logisztikai trendek Japánban
Tokió, Nagoja és Oszaka Japán legnagyobb logisztikai helyszínei. Tokió és annak agglomerációja lefedi hozzávetőleg a teljes japán raktárterület 70–75%-át, több mint 400 millió négyzetméteres befogadóképességével. Az e-kereskedelem továbbra is ösztönzi a keresletet. A növekvő munkaerőhiány arra kényszerítette a vállalatokat, hogy logisztikai létesítményeik automatizálására összpontosítsanak, és az automatizálási ráta valószínűleg növekedni fog a következő években.
A fuvarozási piac áttekintése
A közúti szállítás az uralkodó áruszállítási mód Japánban. Az ország teljes áruszállításának mintegy 90 százaléka ily módon érkezik meg rendeltetési helyére, az 1,2 millió km közúton angol mintára, bal oldali közlekedéssel.
A pontosságukról ismert japán vonatokat elsősorban személyszállításra használják. Ilyen például a nagyvárosok között húzódó Sinkanszen nagysebességű vasúthálózat is.
Japánban az áruszállítás 90 százaléka közúton megy végbe
Japán importjának és exportjának mintegy 99,6%-a tengeri-, és csak 0,4%-a légi szállítás. A tokiói kikötő Japán egyik legnagyobb kikötője, és stratégiai kapu a világba. Rendszeres konténerszállítási útvonalak hálózata kapcsolódik hozzá, és Japán különböző iparágainak támogatására szolgáló egyik fő elosztóközpontként működik. Nagy jelentőséggel bír Japán összekapcsolásában Észak-Amerika és Európa országaival.
Szállítási szolgáltatók
A japán szállítási ipar nagyon széttagolt. Több mint 63 000 regisztrált szolgáltató dolgozik, akik többsége Tokióban, Nagojában és Oszakában vannak jelen. Ezekben a városokban magas a teherautók kihasználtsága, így a szolgáltatók jelenléte is erősebb ezekben a régiókban, hiszen az ipari fogyasztók többsége itt található.
Mivel a teljes fuvarozási volumen évről évre csökken, ezt a szolgáltatók száma is követi. A kisteherautók és a két tonnánál kisebb könnyű teher gépjárművek a fuvarozás haszongépjárműveinek közel felét teszik ki.
A járművezetői bérek és az üzemanyag a Japánban történő fuvarozás fő költségtényezői. Az utóbbi időben a járművezetőkből hiány van, ami hatással lesz a teherautók általános üzemeltetési költségeire.
A futárszolgálati piac áttekintése
A japán futárszolgálati piac várhatóan kb. 5 százalékos éves növekedéssel eléri a 23,5 milliárd USD-t, elsősorban az e-kereskedelmi szektorból származó vásárlások miatt. A nemzetközi szegmens részesedése a becslések szerint azonban csökken a feldolgozóipar és az export viszonylag lassabb növekedése miatt. Az Egyesült Államokba, Kínába és más ázsiai országokba irányuló határokon átnyúló szállítások hajtják a piacot.
A japán futárszolgálati piac erősen konszolidált, a piac 92 százalékát három japán szereplő uralja, nevezetesen a Yamato Transport, a Sagawa Express és a Japan Post. Globális vállalatok, mint például a DHL, a FedEx és a UPS működnek ugyan a nemzetközi üzleti szegmensben, Japán szigorú engedélyezési politikája azonban megakadályozza részvételüket a belső piacon.
Japán jelenleg a világ harmadik legnagyobb és az egyik leggyorsabban növekvő e-kereskedelmi piac a világon. Jelenleg 82,59 millió e-kereskedelmi felhasználó van Japánban, és várhatóan 6,33 millió további felhasználó fog online vásárolni az idén.
Automatizálás a japán logisztikai szektorban
Japánban az elmúlt négy évtized legsúlyosabb munkaerőhiánya van jelen. A munka termelékenysége az elmúlt években csökken a magas munkaerőköltségek és a japán logisztikai iparágban dúló ádáz verseny következtében.
Japánban a logisztikai tevékenységek automatizálására van szükség az alacsony rakodási hatékonyság miatt (kb. 44%). A virágzó e-kereskedelmi szektor növekvő kereslete okán a vállalkozások különböző startup cégek felé fordulnak a raktári automatizálási szolgáltatások terén. Például Japán legnagyobb bútorgyártója, a Nitori Holdings nemrégiben 79 robotot telepített oszakai disztribúciós központjába.
A japán logisztikai infrastruktúra megterhelése miatt a mesterséges intelligencia használata egyre nagyobb figyelmet kap az országban. A Daiwa House az indiai GreyOrangeel partnerségben úgy döntött, hogy mesterséges intelligenciával rendelkező robotokat használ a raktári műveletekhez, így várhatóan 80%-kal csökkenti munkaerőigényét. Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) szintén fontosnak bizonyultak az ország logisztikai hatékonyságának javításában. A leggyakrabban használt ITS-szolgáltatások az Oki Electric loco mobi, a Hitachi KE rendszerek, az Isuzu Mimamore-Kun, a Yamato Transport See-T Navi és a Toyota DSRC.
Számos hajózási cég és hajógyártó összefogott Japánban, hogy távvezérelt teherhajókat fejlesszen ki, és 2025-re elindítsa azokat. A hajók IoT-t (Internet of Things) fognak használni, amely számos eszközt csatlakoztathat olyan adatok gyűjtésére, mint az időjárási viszonyok és a szállítási információk. A japán ipar különböző technológián alapuló vállalatai lehetőségként aknázza ki a fentieket, hogy újradefiniálják az egész logisztikai szektort.
Japán robotikai ipar
Japánban gyorsan elöregedő társadalom tapasztalható, népességének csökkenése meghaladja a 2 milliót az elmúlt 10 évben. 2065-re várhatóan Japánban 40%-kal csökken az összes munkaerő. Ez megnövekedett keresletet eredményez az automatizált rendszerek és a fejlett ipari gépek és berendezések iránt. A japán vállalatok az automatizálás és az élvonalbeli technológia telepítésére összpontosítanak a gyorsan szűkülő munkaerő kezelésére. Ennek az igénynek a kielégítése érdekében a japán kormány elkezdte segíteni a kis- és középvállalkozásokat az automatizálás fokozásában, az üzemek és berendezések korszerűsítésébe történő befektetésben.
Japán azonban nemcsak a robotok vezető gyártója és exportőre, hanem alkalmazója is, mivel már 2017-ben 297200 ipari robot működött az országban. A robotokat Japánban általában pozitívan értékelik. Néhány nyugati elemző ezt az ősi japán vallásnak, a sintónak tulajdonítja, amely szerint a tárgyak, az emberek és természeti jelenségek szellemmel bírnak. Ez azonban Japánban nem általánosan elfogadott nézet, sokan valószínűbbnek tartják, hogy a manga és az anime (képregények és rajzfilmek) erősebben befolyásolta a robotika iránti érdeklődést. A robotokat gyakran gyermekbarátként ábrázolják a mangákban, és az 1950-es évek utáni generáció – aki ezeken a mangákon nevelkedett – robotokat tartalmazó történetek révén tanult a barátságról, a bátorságról és az igazságosságról. Így a japánok általában barátságosan viszonyulnak a robotokhoz.
A kulturális hatások természetesen csak a kép egy részét képezik. Világos gazdasági és társadalmi okai vannak Japán vezető szerepének a robotika fejlesztésében és elfogadásában is. A japán autóipar növekedése valószínűleg a legjelentősebb tényező, amely befolyásolja a japán robotipar gyors fejlődését.
Japán élethosszig tartó foglalkoztatási rendszere, amelyen keresztül az alkalmazottak hagyományosan azt várják, hogy teljes aktív életüket egy vállalatnál töltsék, azt jelentette, hogy az alkalmazottak nem aggódtak a munkájukat befolyásoló robotok bevezetése miatt, partnereknek tekintik őket. A robotok olyan feladatokat hajtanak végre, amelyeket produktívabban képesek elvégezni, mint az emberek, vagy amelyek nagy terhet jelentenek az emberek számára. Az emberek pedig olyan feladatokat hajtanak végre, amelyeket a robotok nem. A japán kormány a 2015-ben közzétett „új robotstratégiáján” keresztül egyértelmű hangsúlyt fektetett a robotok alkalmazásának felgyorsítására az alacsony termelékenységű ágazatokban.
A munkaerőhiány számos ágazatban új keresletet indít a robotok iránt
A munkaerőhiány továbbra is a robotok elfogadásának mozgatórugója Japánban, nem csak az autóiparban. Japán munkaképes korú népessége 13 százalékkal csökkent az 1995-ös csúcsról a tavalyi 75,96 millióra, és várhatóan további visszaesés lesz. A robotok bevezetését a probléma egyik megoldásának tekintik, amely Japán számos szektorát érinti. Ezek között van néhány olyan ágazat, ahol különösen nagy a kereslet a robotok iránt – ilyen például a logisztika, de az ápolás és idősgondozás, a mezőgazdaság is. A feldolgozóipar és az élelmiszeripar is robotokat kezd alkalmazni a munkaerőhiányra reagálva. A robotok fejlesztésének és bevezetésének helyzete ezekben az ágazatokban változó. A logisztika azonban nagyon ígéretes ágazat, amely robotok révén már automatizálódni kezdett.
Csaba László és Csaba Péter Gábor
