Vége a nagy belvárosi fejpályaudvarok korának, és ez a budapesti főállomásokra is vonatkozik. Akkorát változott a vasúti forgalom és a közlekedés, hogy hatalmas logisztikai átalakításokra van szükség.
100 év után nyúlnak hozzá
Minderről a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) szerdai konferenciáján beszéltek a BFK vezető szakemberei. Vitézy Dávid vezérigazgató szerint a fővárosi vasúti struktúra bő 100 éve változatlan, miközben az agglomerációból 4-6-szoros igény is lenne – persze csak több és jobb minőségű vonatokra. Ezt viszont már a fejpályaudvarok nem tudnák fogadni, ezért van szükség egy a Nyugati pályaudvar és a Villányi út között, a Délit is érintő vonalú vasúti alagútra. A menetrendi koncepció óránként 20 vonattal számol egy irányban, amiből 4–6 lehet távolsági, a többi elővárosi.
Budapest a gyenge láncszem
…helyesebben a teljes hálózaton belüli szűk keresztmetszet. Az elmúlt évtizedekben semmilyen fejlesztés sem volt, ám az alagút nemcsak az agglomeráció, de az egész ország vasúti közlekedését átalakítja majd – prognosztizálja dr. Homolya Róbert (elnök-vezérigazgató, MÁV Zrt.). A hazai vasút ugyanis átalakulóban van: a távolsági forgalom stagnál, a mellékvonalakon nagy a visszaesés, ám az elővárosi forgalom az elmúlt 15 évben majdnem 50 százalékkal nőtt. Így például a Nyugati pályaudvar megtelt, s több vonatot csak akkor tud fogadni, ha az alagúthoz kapcsolódva átépül.
A Nyugatitól a Villányi útig halad majd a 4,5 kilométeres Duna-alagút
Erre megy a Duna-alagút
A terv amúgy nem új. A Nyugati és a Déli pályaudvarok (elődeinek) összekötése már Budapest megalakulása előtt hiányzott, ezért is épült másodiknak a Margit híd 1876-ban: hogy lerövidítse az utat – idézte fel a konferencián Schulek János (műszaki igazgató, Főmterv Zrt.), aki a tervek műszaki részleteit ismertette. Az építendő alagút a Széll Kálmán téri állomás után az M2-es metrót fölülről keresztezi, majd erős lejtéssel bújik a Duna alá. A túloldalon az M3-as metrót is már fölülről keresztezve fut be a Nyugati alatti állomásra. Ha a tervek megvalósulnak, igazi főpályaudvari forgalmú csomópont jön itt létre átszállással a vasút, a hév (M5), az M3-as metró és a körúti villamos között. A mai Déli üzemi pályaudvar helyére képzelt megálló sem döntene utascsúcsot, viszont a Déli helyén megvalósuló fejlesztések elérését segíteni, ahogy a valamivel távolabbi MOM Parkét is.
Átmenő és kerülővonalak
A rendezvényen szóba kerültek a fővároskörnyéki felszíni vasútfejlesztési nagyprojektek. Erről Horn Gergely (vasútfejlesztési projektigazgató, BFK) elmondta, a fejlesztések stratégiai alapját az alagút jelenti. Az átmenő járatok a keleti és nyugati régiók között elővárosi forgalomban és távolsági forgalomban egyaránt erre épülnek és kapcsolódnak a további vasúti fejlesztések egy oszthatatlan rendszert képezve. Ilyen például a Nyugati pályaudvar bevezető szakaszainak (Kőbánya-Kispestig, illetve Rákospalota-Újpestig) fejlesztése, míg más fejlesztések az átlós, belvárost elkerülő személyforgalmat és a teherforgalmat szolgálják (pl. a Déli Körvasút).
Tehervonat az épülő Déli körvasút-vonalon
