Ezért marad velünk a papíralapanyag-válság egy ideig

A közbeszerzési törvény módosítását is eredményezheti, ami ebben az ágazatban (is) történik

Nem csak drága, hiányzik is – ez a csonka mondat különféle ágazati kontextusban most a világ fejlett ipari-szolgáltatói gazdaságaiban visszatérő panasz. A nyomda- és csomagolóipar tipikus megnyilvánulási felülete mindkét problémának, miután a papírárak csak idén 40-80 százalékkal emelkedtek, sőt, nem ritka, hogy a gyárak már rangsorolják, kinek tudnak-akarnak szállítani.

 

Sokéves stabilitás borult fel – és ez tartós lesz

Hosszú évek után idén először fordul elő újra, hogy hatalmas és egyre bővülő kereslet áll szemben szűk kínálattal a papíralapanyag-ellátásban. A korábbi évtizedekben a világ arra készült és rendezkedett be, hogy a papírfelhasználás visszaszorul – átveszi a helyét a műanyag, a digitális megjelenítés és más technológiák. Aztán váratlanul fordul(t) a kocka.

 

Ogrován Katalain
Orgován Katalin

 

Ez azonban csak a mostani krízis egyik oka – mutat rá a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke. – Tény, hogy a műanyag-felhasználás radikális visszaszorítását célzó európai szabályozásokat kissé tervezetlenül vezették be, így váratlanul nőtt a cellulóz, a papírtermékek iránti igény. Ez felértékeli és növeli a papíralapanyagok szerepét, de az áremelkedés és hiány oka összetettebb – figyelmeztet Orgován Katalin. Mindezt megerősíti az egyik ismert hazai nyomda értékesítési vezetője, Kolozsvári György (STI Petőfi Nyomda) is, aki szerint már 10-15 százalékos kínálati kiesés vagy ugyanekkora mértékű keresletnövekedés képes felborítani hosszú évek stabilitását.

Orgován Katalin szerint mindezzel összefüggő másik körülmény az ázsiai, jellemzően kínai import drágulása. Az akár 5-6-szorosára emelkedő konténerdíjak, a Kínában is növekvő bér- és rezsiköltségek miatt egyre kevésbé éri meg a behozatal, ami az áruellátási volumen csökkenéséhez, ezzel dráguláshoz és akár hiányhoz is vezet.

 

A pánik indokolatlan volt

Mindehhez hozzájárul, hogy a papírgyárak – a korábbi évtizedek szűkülő keresleti viszonyai miatt – csökkentették a kapacitásaikat. Most azonban a kereslet olyan gyorsan nő, hogy azt a meglévő kapacitásokkal nem mindig képesek kiszolgálni.

Ezt a hatást ráadásul erősíti, hogy a drágulás és a hiány első jeleire nagyon sok nyomda, papíralapanyag-feldolgozó pánikvásárlásokba kezdett. Nem gondolom, hogy ez minden esetben indokolt volt, ezért aztán hozzájárult a válság elmélyüléséhez. Ez persze piaci-lélektani kérdés, mert aki biztonsággal ki akarja szolgálni az ügyfeleit, és meg akarja előzni, hogy később drágán vásároljon, attól érthető, hogy igyekszik bevásárolni – teszi hozzá az elnökasszony.

 

Így hatott a koronavírus a szektorra

A krízishez hozzájárulnak továbbá a koronavírus-járványt követő logisztikai, fogyasztói-magatartási változások. – A járvány első évében itthon is, világszerte is hirtelen nőtt az internetes árurendelés, vásárlás. Ez jelentősen növelte a csomagoláshoz, kiszállításhoz használt papírkarton-felhasználás volumenét, és sok papírgyár is ebben az irányban növelte a kibocsátási kapacitásait, akár más terméktípusok rovására is. Ezt mi (a Pátrai Nyomda Zrt. – a szerk.) is tapasztaljuk, amikor például a grafikai munkákhoz alkalmas papírféleségek hiányát, áremelkedését szenvedjük el – mondja Orgován Katalin.

Kolozsvári György szerint a Covid-krízis nemcsak a papír- és kartonpiacon generált akár 80 százalékos emelkedést, hanem egyes faanyagoknál is – például a raklapok ára csaknem megduplázódott (interjúnkat Kolozsvári Györggyel lásd lapunk 22. oldalán!).

A járvány korlátozásokkal járó időszakának további, beszédes következménye a hulladék-visszagyűjtés újabb hanyatlása. Ez a papír-hulladékfajtákat is érintette, pedig ebben még elég jók voltunk korábban (a világon Európában a legmagasabb: 85 százalékos a papírhulladékok újrahasznosítása). Ezzel azonban a feldolgozókba visszaáramló, reciklálható mennyiségek is csökkentek.

 

Könyvtől raklapig: a papír reneszánsza

Miután a műanyagokkal szembeni – nem mindig indokolt – szigorítások érvényben maradnak, logikus, hogy a papírfelhasználás növekedése tartós trend lesz. Míg ennek az alapanyagnak az alkalmazása korábban elképzelhetetlen volt bizonyos területeken – folyékony, törékeny áruk csomagolásánál például –, ma már egyre inkább nem az. Egymást érik a leleményes megoldások, amikkel üdítőitalt vagy öblítőt is hordoznak papíralapú csomagolások, mint ahogyan például ma már kartonalapú raklapok is hordoznak tonnásnál is nagyobb terheket.

Szóval, akár érdemes lesz újra megnyitni a lezárt gyáregységeket vagy akár újakat építeni – mutat rá Orgován Katalin, aki szerint elképzelhető, hogy hamarosan több papírgyár fog működni, mint jelenleg.

Egyébként nemcsak a csomagolóipar, hanem a könyv- és lapkiadás is része a trendnek. Bár a közéleti napi és heti periodikák olvasottsága csökken, némely helyi érdekű nyomtatott újságé, illetve a réteg- és szaklapoké sokszor stabilan tartja magát. Továbbá a könyvolvasásban is fordul a trend: az e-bookról egyre többen térnek át-vissza a papírkönyvre, vagyis van kereslet a papíralapú olvasásra. Orgován Katalin ehhez egy korábbi PISA-felmérés adatait teszi hozzá, amely bizonyította, hogy a papíralapú tanulás mérhetően hatékonyabb és eredményesebb, mint a képernyőről átvett tudás.

 

Pátria csoportkép
Szilágyi Judit oktatási referens, Orgován Katalin és Dr. Peller Katalin ügyvezető igazgató (fotó: Pátria Nyomda Zrt.)

 

Nem a papírért irtják az erdőket

Ez pedig markáns fordulat azután, hogy évtizedekig azt hallgattuk: milyen klímapusztító az erdők papírgyártási célú kitermelése. – Igen ám, de ma már tudjuk, hogy ez nem igaz. Az esőerdőket nem a papír, hanem a mezőgazdasági művelés kiterjesztése miatt irtják. A papírgyártással ellenkezőleg történt: Európában például nőtt az erdők területe. Ma már aligha van olyan papírgyár, amelyik ne ügyelne különösen arra, hogy fenntartható módon állítsa elő az alapanyagait, és nemcsak a szigorú európai előírások, hanem valódi morális elkötelezettségek miatt is – emlékeztet a nyomdaipari szövetség vezetője. Hozzáteszi: a papírhulladékok általában sokkal kevésbé környezetszennyezőek, mint például a műanyagok.

 

A korábbi ár alighanem a múlté marad

A szakemberek azonban még így – a kapacitások várható bővülésével – sem számítanak arra, hogy alacsonyabb áron konszolidálódik majd a papírpiaci krízis. Kolozsvári György szerint például a kérdés csak az, hogy sokan még az inflációs környezetben is meg fogják fizetni a magas árakat, mert annál rosszabb nincs, mint semmit sem kínálni a piacnak. Sokan arra számítanak, hogy 2022-ben stabilizálódik a piac, mert lehetnek olyanok, akik már financiálisan nem bírják.

Orgován Katalin ezt úgy látja, hogy akiknek vannak korábban felhalmozott készleteik, azok átmenetileg megpróbálkozhatnak a régi, kedvezőbb áron adni a termékeiket. – De hosszabb távon nem lehet nagy korrekcióra számítani. Az árak magasabbak maradnak, a korábbi szintekre többé aligha térnek vissza, sem a grafikai, sem a csomagolóipari célú papíroknál.

A krízist súlyosbította, hogy a koronavírus-járványban még a visszagyűjtés mértéke is csökkent…

Ez a terméklánc legvégén állóknak, a felhasználóknak a legrosszabb hír. A mostani, 40-80 százalékos áremelések hatásait ugyanis a nyomda- és csomagolóipar döntő részben át fogja hárítani a megrendelőkre: csomagolóanyag-felhasználókra, könyv- és újságkiadókra és másokra.

 

A krízis rámutatott: módosításra érett a közbeszerzés

A magyarországi papírfeldolgozók, nyomdák erre azért is rákényszerülnek, mert nemhogy nem segíti, nehezíti a dolgukat a hazai közbeszerzési jogszabályi környezet. Orgován Katalin szerint Nyugat- és Észak-Európában a közbeszerzésekben van mód a váratlan áremelkedések kezelésére. A hazai szabályozás merevsége miatt viszont itthon erre nincs lehetőség. – Idén pár hónap alatt a felével drágult a papír. Sok termékben az alapanyag ára 60-70 százalék, ha tehát az drágult, akkor már csak veszteséggel fogod tudni teljesíteni a megrendelést. A nyugati kultúrában a megrendelő kifejezetten kitér az ilyen anomáliák megnyugtató rendezésére: vissza lehet vonni a közbeszerzést, vagy lehet egy garantált profitot beépíteni arra az esetre, ha a gyártó objektív okok miatt képtelen tartani az árat – mondja forrásunk. Sokan abban bíznak most, hogy a több gazdasági ágazatot egyszerre sújtó hazai tapasztalatok előbb-utóbb olyan törvénymódosítást eredményeznek, ami a közbeszerzések terén segít kezelni az ilyen váratlan helyzeteket.

 

 

áremelkedés covid csomagolás hiány karton közbeszerzés logisztika nyomda orgován katalin papír