Az utóbbi 25 évben felfoghatatlanul hatalmas összeget, 23 billió dollárnyi jüant költött a távol-keleti óriásállam infrastrukturális fejlesztésekre.
Az út- és vasútfejlesztések is kiemelt terepe volt ennek az óriási fejlődésnek: a kínai állam csak az elmúlt években 4 billió dolláros fejlesztést valósított meg a Selyemútnak is nevezett programban. A fejlesztések strukturális alapját a hagyományos kapitalista gazdaságokban is alkalmazott Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaság (SZIT) kinti modellje adja (Real Estate Infrastructure Investment Trusts), amit tavaly óta engedélyeznek ott. A kínai modell hatékonyságának egyik oka az egyszerűségében van: a befektetett pénzekből nagyértékű ingatlanokat vásárolnak, majd az ezek hasznosításából – jellemzően bérbeadásából – származó profitot kapják a befektetők osztalékként. A friss becslések szerint ezzel a technikával a következő 10 évben 300-730 milliárd dollárnyi tőkét vonnak be a fejlesztésekbe, ám a pénz már nem is ingatlan–, hanem jellemzően technológiai profilú befektetésekbe áramlik majd.
