A hazai fogyasztók véleménye a „műanyagproblémáról”

Írta: Transpack-2022/III. lapszám cikke - 2022 július 17.

A megkérdezett magyar fogyasztók 74 százaléka úgy véli, hogy az egyszer használatos műanyagokat mielőbb be kell tiltani.

A nemzetközi közvéleménykutató cég, az IPSOS a világ számos országát, többek között hazánkat is érintő kutatást végzett, amely keretében a fogyasztók egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos véleményére voltak kíváncsiak. A végzőket többek között az érdekelte, hogy a különböző országok fogyasztói hogyan vélekednek az egyszer használatos műanyagok betiltásáról. Másrészt arról is képet szerettek volna kapni, hogy az ilyen jellegű hulladékok csökkentésének és újrahasznosításának a megoldása kinek a feladata. A kutatás végeredményét az idei év februárjában megjelent tanulmányukban összegezték.

hulladék

Mi a baj az egyszer használatos műanyagokkal?

Az egyszer használatos műanyagok közé tartoznak az olyan termékek, mint a szívószálak, zacskók és palackok. Gyakorlatilag bármilyen műanyag tárgy, amelyet ideiglenes használatra készítettek. Bár lehet, hogy nem sokat gondolunk rá, amikor kedvenc italunkkal együtt üvegeket is veszünk, vagy nejlonzacskót kérünk, amikor a pénztárnál állunk az élelmiszerboltban, ezek a döntések komoly hatással vannak bolygónk és saját magunk egészségére.

A többség a betiltás mellett áll

A 28 ország fogyasztóira kiterjedő felmérés átlaga azt mutatja, hogy a válaszadók 75 százaléka úgy vélekedik, hogy az egyszer használatos műanyagokat mielőbb be kell tiltani. A megkérdezettek 19 százaléka nem ért egyet ezzel, a maradék 6 százalék pedig nem tudja eldönteni. A magyar számok (74-18-8 százalék) nagyon közel állnak a világ átlagához. A felmérés néhány, a gazdasági elithez tartozó ország esetén meglepő statisztikát produkált. Például Japánban a megkérdezett fogyasztók alig több mint harmada érzi sürgősen megoldandó problémának a műanyagkérdést. Sőt, a válaszadók 54 százaléka kifejezetten ellenzi az egyszer használatos műanyagok betiltását. Ez a másik nagyhatalom, az USA esetén 55-34-11 százalék.

Úgy tűnik, hogy a felmérés leszámolt azzal a sztereotípiával, mely szerint a fiatalok a „legzöldebbek”, ugyanis az egyszer használatos műanyagok betiltásának támogatottsága az 50 éven felüliek között a legnagyobb (78 százalék). Ezt követi a 35-49 éves korosztály (77 százalék), majd pedig a 35 év alattiak következnek (66 százalék).

Mit mutatnak a számok egy másik aspektusból nézve? Azt, hogy a válaszadók háromnegyede olyan termékeket szeretne vásárolni, amelyek fenntartható csomagolással készülnek.

Kit terheljen a felelősség?

A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a fogyasztók egyértelműen a termelőktől és a kereskedőktől várják a műanyagkérdés megoldását. Az országok átlagában a megkérdezettek 85 százaléka gondolja úgy, hogy az egyszer használatos műanyagok mennyiségének csökkentése és újrahasznosítása a termelők és kereskedők felelőssége. A válaszadók csupán 11 százaléka nem ért egyet ezzel, 4 százalék pedig nem tudja eldönteni. A hazai megkérdezettek körében ez az arány 8013-7 százalék.

hulladék

Lehetséges megoldások

A műanyaggal teli világunkban a műanyag kerülése meglehetősen nagy kihívást jelent, azonban ma már egyre több alternatíva megjelenik az egyszer használatos műanyagtermékek helyettesítésére. Helyettesítőként szóba kerülhetnek a természetes alapanyagból (fa, fém, bambusz stb.) készült termékek. Számos változata létezik már a bioműanyagoknak is, valamint sok vállalat eszköztárában megjelenik a „műanyagsemleges” koncepció. Ha egy termék műanyagsemleges, az azt jelenti, hogy a gyártók olyan projekteket finanszíroztak, amelyek célja a termékben és a termék csomagolásában található műanyaggal azonos mennyiségű hulladék eltávolítása a környezetből. Maga a termék továbbra is tartalmaz műanyagot, de lépéseket tettek a meglévő, a természetben környezetkárosítóként megjelenő műanyaghulladék eltávolítására. Az ilyen termék azért számít műanyagsemlegesnek, mert az előállított és a begyűjtött műanyaghulladék egyenlege zéró. A műanyagsemlegesség nem jelent hosszú távú megoldást, de azonnali segítséget nyújt a műanyaghulladék jelenlegi problémájának megoldásához, miközben a gyártók és a környezetvédelmi szakemberek hatékony és hosszú távú fenntarthatósági megoldásokat dolgozhatnak ki.

Ez egy eszköz a cél eléréséhez, és a vállalatoknak további változtatásokat kell végrehajtaniuk a műanyaghulladék minimalizálása érdekében. Napjainkban a fogyasztók minden eddiginél könnyebben hozzáférhetnek az információkhoz. Emiatt nemcsak az általuk preferált termékre fókuszálnak, hanem odafigyelnek a vállalatok működésére is. A vevőérték ma már olyan dolgokat is magában foglal, mint a társadalmi és környezetvédelmi gyakorlatok, valamint a hagyományosabb vásárlói értékek, mint például az ügyfélszolgálat és magának a terméknek a minősége. Ezenkívül a fogyasztók hozzáértőbbek és képesek lesznek megmondani, ha a fenntarthatósági ígéretek üresek. Egyetlen cég sem büszkélkedhet egyszerűen műanyagsemlegességgel további fenntarthatósági célok nélkül. A fenntarthatóságra való összpontosítás pozitív okai ellenére a márkáknak óvakodniuk kell attól, hogy a márkacélt és az értékesítési üzenetet összekeverjék, mert ez visszaüthet. A vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a fenntarthatóság ne csak egyszeri PR lehetőség legyen, hanem egy hosszabb távú terv része.

A fogyasztók napjainkban egyre többet várnak el a márkáktól, de elégedettség esetén ezt meg is hálálják. A kutatások szerint a fenntarthatóságra összpontosító cégek jobban teljesítenek, mint azok, amelyek nem foglalkoznak ezzel. Például az Unilever „Fenntartható életvitel” márkái több mint 50%-kal gyorsabban növekedtek, mint az üzletág többi része.

Fontos üzenet a cégek számára, hogy a fogyasztók azt szeretnék, ha a vállalatok könnyítenék meg számukra a környezetbarátabb magatartást. Ide tartozik például az újrahasznosítható csomagolás biztosítása és az etikus eredetű termékek előállítása.

Czékus Mihály