A hazai környezetvédelem és hulladékgazdálkodás átalakítása rohamléptékben zajlik. Ugyan még nagyon sok a megválaszolatlan kérdés, viszont az irányok már látszanak annak ellenére, hogy az elfogadott és kihirdetett végleges végrehajtási utasítások még nagyrészt hiányoznak. Jelen összefoglaló a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet-tervezet legfontosabb szabályait mutatja be.
Az uniós országoknak ösztönözniük kell a forgalomba kerülő újrafelhasználható csomagolás részarányának növelését, valamint a csomagolás újrafelhasználását biztosító rendszerek alkalmazását az élelmiszer-biztonság veszélyeztetése nélkül. Ennek megfelelő eszközei a betétdíj-visszatérítési rendszerek.
Célok
2025-től a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italpalackok 25%-ban újrafeldolgozott anyagból kell, hogy készüljenek. 2030-tól pedig 30%-ban újrafeldolgozott másodnyersanyagot kell, hogy tartalmazzanak. A legfeljebb 3 liter űrtartalmú italpalackokra vonatkozóan 2025-re 77%-os, 2029-re 90%-os visszagyűjtést kell elérniük a tagállamoknak betétdíj rendszerrel vagy kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel. Az biztosan állítható, hogy a fenti irányszámok teljesítése, valamint a körforgásos gazdaságra való áttérés a hulladékok jelenlegi gyűjtési és kezelési rendszerének átalakítását igénylik. Csak lakossági elkülönített gyűjtéssel, illetve nem ösztönzött, passzív áruházi visszavétellel ezek a számok nem teljesíthetők. Nagymértékű átalakítás, továbbá hatalmas összegű beruházások és fejlesztések szükségesek a hulladékkezelői infrastruktúra, ezen belül és különösen a hulladékfeldolgozó kapacitások területén. Ebből kifolyólag könnyen beláthatjuk, hogy ezek az ambiciózus számok csak és kizárólag kötelező visszaváltási rendszer (DRS: Deposit Return System) keretében valósulhatnak meg. A fogyasztót ugyanis ösztönözni kell, hogy az italos palackokat ne a kommunális hulladék közé tegye. Persze a szelektív hulladékgyűjtés megfelelő tájékoztató kampányokkal és felelős fogyasztói magatartás mellett még meg is valósulhatna, de ez csak elmélet, a gyakorlat sajnos nem ezt mutatja.
Aki társasházban lakik, az nézzen csak bele a kommunális kukába, és azonnal szembesül a szomorú valósággal. A kötelező visszaváltási rendszer az európai gyakorlat alapján 90% felett képes az érintett italcsomagolások hulladékait elkülönítetten visszagyűjteni. Ráadásul igen „tiszta” hulladékot kapunk, ugyanis magas szintű előválogatás történik a rendszer működése során. Akár élelmiszeripari felhasználású másodnyersanyaggá történő újrafeldolgozásra is sor kerülhet. A tervezett célnak igen pozitív hatásai is vannak, ugyanis emeli a hulladékból előállított másodnyersanyagok minőségét, növeli a kínálat volumenét, ezáltal csökkenhet a primer nyersanyagokok igénye. Ezzel előmozdítja a körforgásos gazdasághoz közelítést, valamint a hulladékokat eltéríti a lerakástól, és végül, de nem utolsó sorban az illegális hulladéklerakást is visszaszorítja.
A tervezett visszaváltási rendszer magában foglalja mind az önkéntes (újratölthető, többutas), mind az egyszer használatos (egyutas) italcsomagolások visszavételi rendszerét, így az a vásárlók felé egységes rendszerként jelenik meg. Meg kell jegyezni, hogy a rendelettervezet az önkéntes visszaváltási díjas termékeknél nemcsak az italcsomagolásokra próbál szabályt alkotni, hanem egyéb újrahasználható csomagolásokra is (például forgó göngyölegek, raklapok, gázpalackok stb.), viszont az azokra vonatkozó speciális szabályokat jelen cikkünk, annak szerteágazósága miatt nem tudja bemutatni. Nagyon leegyszerűsítve, a tervezetten, az italcsomagolási hulladékok gyűjtőpontról történő elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását a közszolgáltatást is végző koncesszor által létrehozott koncessziós társaság (illetve a vele szerződött alvállalkozók) fogja végezni. A koncessziós társaság végzi továbbá a visszaváltó berendezések üzemeltetését is.
Az éles indulás 2024. január 1-je, viszont 2023. 07. 01-jétől a koncesszor már teszteli a rendszert, hogy az éles indulás minél gördülékenyebb legyen. Meg kell jegyezni, hogy a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet hatályát veszti. Ezt a piaci szereplők nem is bánják, ugyanis annak részletszabályai bizonyos pontokon elavultak, nem követik le a mostani gazdasági folyamatokat. A jogszabálytervezet megkülönböztet, és eltérő szabályokat fogalmaz meg az önkéntesen és a kötelezően visszaváltási díjas termékekre. A kötelező visszaváltási rendszer a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerként funkcionál, működtetésének költségeit a gyártók által megfizetett díjak biztosítják. Jelenleg ennek mértékét nem tudhatjuk biztosan, viszont kétféle költségtípust határoz meg a jogszabálytervezet: a bevezetéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Ezeket fogják fedezni a gyártók egyrészt csatlakozási díjjal, valamint szolgáltatási díjjal.
A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig határozza meg a díjak mértékét. Mind a csatlakozási díj, mind a szolgáltatási díj mértéke a gyártó által forgalomba hozott, a tárgynegyedévre vonatkozó adatszolgáltatásában szereplő mennyiség és a meghatározott díjtétel szorzata. Tehát ebből következik, hogy negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség is felmerül, a díjakat a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig kell megfizetni a koncessziós társaság részére. Fontos költségelem, hogy a gyártó a kötelező visszaváltási díjas rendszer indulását megelőző negyedév tényleges forgalmi adatai szerinti, kötelezően visszaváltási díjas termék mennyisége után az első negyedévre visszaváltási díjelőleget fizet a koncessziós társaság részére az első negyedév 8. napjáig, mellyel a tárgynegyedévet követően elszámol.
Fontos tisztázni, hogy ki minősül „gyártónak”
Gyártó az, aki a kötelező visszaváltási díjas csomagolószerbe italt tölt, vagy „palackozott” italt hoz be külföldről, melyet belföldön hoz forgalomba.
A kötelezően visszaváltási díjas termékek köre
A meghatározott tejalapú készítmények kivételével fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen csomagolása tartozik ebbe a termékkörbe, amely nem újrahasználható, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, és 0-6 literig terjedő űrtartalommal bír; továbbá az italtermék minden típusú és bármekkora űrtartalmú újrahasználható fogyasztói közvetlen csomagolása.
Az önkéntesen visszaváltási díjas termékek köre
Ide tartoznak a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe nem sorolt, a gyártó által „visszaváltható” megjelöléssel gyártott és forgalomba hozott termék vagy a termék csomagolása. Fontos kritérium, hogy az országos hulladékgazdálkodási hatóság felé bejelentési kötelezettséget kell teljesíteni.
A visszaváltási díj
A tervezet szerint a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után darabonként 50 forint visszaváltási díj fizetendő. A nem kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék darabonként fizetendő visszaváltási díját a gyártó határozza meg. Tehát ezek a termékek visszaváltási díjjal növelt vételáron hozhatók forgalomba, illetve forgalmazhatók. A visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán, a termék árától elkülönítve kell feltüntetni.
A gyártónak a kötelező visszaváltási díjfizetési kötelezettsége leegyszerűsítve az első belföldi forgalomba hozatalkor keletkezik, mely díjat a koncessziós társaság részére fizet meg a díjfizetési kötelezettség keletkezését követő 60 napon belül. A gyártó a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható terméket annak újrahasználata érdekében a forgalmazótól, valamint a fogyasztótól visszaveszi, és a visszaváltási díjat részére visszafizeti.
Az önkéntes visszaváltási díjas termékeknél ennek mértékét a gyártó határozza meg a forgalomba hozóval kötött megállapodás alapján, melynek célja a meghatározott helyre történő visszajuttatás ösztönzése.
Regisztráció
A gyártó a koncessziós társaság által biztosított elektronikus felületen, a forgalomba hozatal időpontját megelőzően legalább 30 nappal korábban elvégzi a regisztrációt. Ha bármely paraméter megváltozik, újra kell regisztrálni, illetve ha megszűnik az adott termék forgalmazása, azt is be kell jelenteni. Jelen összefoglaló megírásakor a regisztrációs felület még nem aktív, annak mélységi bemutatására nincs lehetőség. Viszont termékmintát is kell küldeni a koncessziós társaságnak, aki ellenőrzi a regisztrációt, valamint a csomagoláson lévő jelölés visszaváltó berendezéssel történő olvashatóságát.
Speciális jelölési követelmények
A gyártó a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékre helyezendő egyedi jelölést biztosító azonosító kód kiadását és a kód aktiválását kérelmezi. A koncessziós társaság a kiadáshoz és az aktiváláshoz szükséges adatokat a honlapján fogja közzé tenni. A visszaváltási díjas terméken a jelölést jól látható helyen, tartósan és jól olvashatóan kell (a legkisebb megengedett méreteivel) feltüntetni, és kizárólag ezzel együtt lehet forgalomba hozni. Fontos kitétel továbbá, hogy a termék GTIN száma és vonalkódja nem lehet egyező a 2024. január 1. napját megelőzően forgalomba hozott termékével.
A gyártó gondoskodik az önkéntesen visszaváltási díjas termék esetén a terméken vagy annak csomagolásán a „visszaváltható” megjelölés jól látható helyen, tartósan megmaradó és jól olvasható feltüntetéséről.
A forgalmazó kötelezettségei
A kötelezően visszaváltási díjas termék visszavételét biztosítani köteles, illetve szerződnie kell a koncessziós társasággal is. Emellett az értékesítés helyén tájékoztatási kötelezettsége is van a fogyasztók részére a visszaváltás feltételeivel kapcsolatosan. A visszaváltási díj fogyasztónak történő visszafizetésének feltétele, hogy sérülésmentes és leolvasásra alkalmas jelöléssel, záróelemmel együtt kerüljön átadásra a forgalmazó részére.
Automata visszaváltó berendezés
A forgalmazó a 400 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező üzletben, automata visszaváltó berendezéssel történő visszaváltási lehetőséget folyamatosan (az automata visszaváltó berendezés meghibásodásának esetére alkalmazott kézi visszaváltó berendezés mellett) és teljes nyitvatartási időben kell biztosítania. Ezeket a berendezéseket a forgalmazónak kell üzemeltetni, amihez a koncessziós társaság kezelési díjat fizet. A nem újrahasználható, 0,1 liter alatti vagy 3 liter feletti űrtartalmú kötelezően visszaváltási díjas termékek visszavétele kézi visszaváltó berendezéssel történik, viszont ezt csak akkor kell biztosítani, ha a forgalmazó ilyen típusú termékeket forgalmaz. Mindezek alapján könnyen beláthatjuk, hogy az Unió által előírt ambiciózus számok csak és kizárólag kötelező visszaváltási rendszer keretében valósulhatnak meg, ugyanis a fogyasztót ösztönözni kell, hogy az italos palackokat ne a kommunális hulladék közé tegye. Persze a szelektív hulladékgyűjtés megfelelő tájékoztató kampányokkal és felelős fogyasztói magatartás mellett még meg is valósulhatna, de ez csak elmélet, a gyakorlat sajnos nem ezt mutatja. Más piacok tapasztalataiból kiindulva, minden új rendszernek körülbelül3 évre van szüksége ahhoz, hogy elérje a megfelelő mértékű hatást. Fontos, hogy minden érintett érdekelt fél (beleértve a fogyasztót is) megismerje a rendszerben betöltött szerepét és kötelezettségeit, viszont jelen helyzetben nincs ennyi időnk, ugyanis 2024. január 1-jével a rendszernek élesben kell indulnia a jogszabálytervezet szerint. Azonban jelenleg igen sok kérdőjelet tartalmaz a jövő.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval tájékoztatót tudtunk nyújtania a tervezett visszaváltási rendszer szabályaival kapcsolatosan. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.
Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft.
