Kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet
A Magyar Közlöny 2023. évi 37. számában megjelent a 80/2023. (III. 14.) Kormányrendelet. Az elmúlt időszak leginkább „várt” jogszabályáról beszélünk, ugyanis ez teljes egészében átrajzolja a hazai hulladékgazdálkodás rendszerét, új és szerteágazó feladatokat róva a piaci szereplők részére.
Jelen szakmai összefoglaló megírásakor a legtöbb gazdasági társaságot érintő feladatokat vesszük górcső alá. Nem a mélységi tájékoztatás a cél, hanem a legfontosabb szabályozási elemeket vizsgáljuk, megkongatva a vészharangot, és bemutatva a tennivalókat, melyek mindannyiunkat megpróbáltatások elé állítanak. A koncessziós társaságra (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., továbbiakban MOHU Zrt.) vonatkozó előírásokat nem részletezzük jelen összefoglalónkban. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kihirdetésre került kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alternatívájaként több esetben – mint ahogy a „szakmában” – az EU-s jog alapján elterjedt angol nyelvű betűszót, az EPR-t fogjuk használni, mely az „Extended Producer Responsibility” rövidítése.
Mire terjed ki a rendelet hatálya?
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekre (a továbbiakban: körforgásos termék), a körforgásos termékek hulladékára és az ezekkel kapcsolatos, e rendelet szerinti tevékenységekre terjed ki. A jogszabály a fogalommeghatározások során hivatkozik a termékárami kormányrendeletekre. Ilyen szakági jogszabályok a következők esetén léteznek, melyek részletes előírásait is szükséges mélyen ismerni: csomagolás, elektronika, elem és akkumulátor, hulladékká vált gépjárművek, valamint a SUP kormányrendeletek, melyek az egyszer használatos műanyag termékekről szólnak.
A körforgásos termékek az alábbiak
• csomagolások (figyelem, nem csomagolószer, eltérő alany lehet a termékdíjhoz képest),
• meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek,
• elektromos és elektronikus berendezések,
• elemek és akkumulátorok,
• gépjárművek,
• gumiabroncs,
• irodai papír,
• reklámhordozó papír,
• sütőolaj és zsír,
• meghatározott textiltermékek, fabútorok.
Ennek a jogszabálynak a szellemiségében is a külföldről behozó legyen az Unión belülről, vagy a harmadik országból behozatal a szabályozás tekintetében gyártónak minősül. Némi bonyolultságot okoz, hogy a körforgásos termékeket nyolc számjegyből álló azonosítószámmal, a körforgásos kóddal (a továbbiakban: KF kód) kell azonosítani, valamint a kötelezettséget megállapítani sem egyszerű.
A gyártó kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeinek teljesítése
A körforgásos termék gyártója a kötelezettségét a kijelölt koncessziós társaság útján teljesíti (kollektív teljesítés). A jogszabály lehetőséget biztosít egyénileg teljesítésre is a következők tekintetében:
• elektromos és elektronikus berendezések,
• gépjárművek,
• ipari vagy gépjárműelemek és –akkumulátorok,
• betétdíjas termék.
Egyéni teljesítésnek minősül a gyártó által, ha a következő feltételek teljesülnek, illetve a hasznosításáról és ártalmatlanításáról gondoskodik:
• saját vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának telephelyén való átvétele, illetve,
• a körforgásos termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel közösen, az értékesítés helyén történő átvétele.
Ennek érdekében koncesszori alvállalkozói szerződést kell kötni. A rendelet ennek keretszabályait, kötelező tartalmi elemeit ugyan nevesíti, de a konkrét díjak és feltételek – bejelentés és adatszolgáltatás rendszeressége, módja – nem kerültek meghatározása. A jelenlegi termékdíjas rendszerben csomagolószer és gumiabroncs termékáramban van a legtöbb egyéni teljesítő, viszont ezekben az új rendszer szerint az egyéni teljesítés nem választható. Egy nagyon különös speciális szabály is megjelenik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendeletben, mely a fogyasztók felé értékesítők „mentesítő szabályait” hivatott meghatározni. Miből adódik a probléma? Abból, hogy nem a csomagolószer a kötelezett, hanem a csomagolás, így aki csomagolna, érintett lenne. Nézzünk néhány példát, ahol csomagolási tevékenység folyik: patika, pékség, cukrászda, virágbolt, hentes, „Mari néni”, aki a piacon becsomagolja számunkra a portékáját és még sokan mások. Ha bele gondolunk, hogy a mostani termékdíjas rendszerben 30 000 adóalany van, mentesítő szabály nélkül a kötelezettek száma több százezer is lehet.
A következő adóalanyok válnak így kötelezetté annak érdekében, hogy a nagy mennyiségű, viszont jellemzően és relatív kevés csomagolószert felhasználó vevőiket mentesítsék: „A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli.”
Ez komoly fejtörést fog okozni a csomagolószer forgalmazóinak, mert ez alapján nekik kell tudniuk, hogy a vevő mire is használja, pontosabban mire és hol (értékesítés helyén) a csomagolószert, ugyanis ez alapján a kötelezettség fennállásának megállapítása (az adott körülményben elvárható gondosság és körültekintés mellett) az ő feladata. A hordtasakok tekintetében alakult ki a piacon egy nyilatkoztatási mizéria, mely most hatványozottan fog megjelenni minden más csomagolószernél is, amit az „eladótérben” használhatnak fel csomagolásra.
Reklámhordozó papír vs. irodai papír vs. csomagolószer
A termékdíj törvényben hosszú évek után és a piaci tanácsadók jelzése alapján végre tisztázásra került július 1-jétől a szabályozás, melyet az EPR rendelet is átvett, miszerint: ami egyszerre csomagolás és irodai papír is lehet, az csomagolószernek minősül. Ami irodai papír és reklámhordozó papír és a termék gazdasági reklámtartalma meghaladja a nyomtatott felületre vetítve az 50%-ot, az reklámhordozó papírként EPR köteles, az alatt viszont irodai papír.
Társított csomagolás
A termékdíj törvényhez hasonlóan, ha a társított csomagolás tömegének legalább 95%-át egynemű anyag teszi ki, a kötelezettségek teljesítése során a társított csomagolást az egynemű anyag fő alkotó szerinti csomagolás anyagáramnak kell tekinteni.
Körforgásos termék a körforgásos termékben
Ez egy hiánypótló szabályozás, mely most megfogalmazásra került, ugyanis a termékdíj törvény szempontjából ugyan a jogszabály szellemisége alapján, holisztikus szemléletet alapul véve ez kiolvasható volt, viszont az EPR kormányrendelet egyértelmű szabályt alkotott. Ha a körforgásos termék tartozéka vagy alkotórésze is körforgásos termék, az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítése során a körforgásos termék mennyiségének a tartozék vagy alkotórész mennyiségével csökkentett mennyiség minősül. A gépjárművek tekintetében ez a szabályozás nem alkalmazható. Ez utóbbi esetében valójában nem tiltó, hanem megengedő szabályról beszélünk, ugyanis a komplett gépjármű után egyszerűsödik az EPR díjfizetési kötelezettség.
A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség átvállalása
A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség szerződés alapján és meghatározott módon átvállalható. Hasonló a szabályozás, mint ahogy az a termékdíj törvényben ismert, viszont egy igen szűk, de nagy volumenben érintett kör tud ezzel élni: a gépjárműgyártók. Az átvállalási szerződés kiterjedhet elektromos, elektronikus berendezésre, elemre és akkumulátorra, valamint gumiabroncsra. Mivel az autógyárak túlnyomó részt külföldre értékesítenek, ezért ezzel a szabályozással valósul meg, hogy a fizetési kötelezettség végeredményben az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor keletkezzen.
A kiterjesztett gyártói felelősségi díjról általában
A körforgásos termékekre kiterjedően a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért a termék gyártója pénzügyi hozzájárulást (a továbbiakban: kiterjesztett gyártói felelősségi díj) fizet. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség fő szabály szerint a körforgásos termék, gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik.
A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, vagy külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, ideértve a tulajdonjog más körforgásos termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is (megjegyzés: sütőolaj és -zsír esetén nem értelmezhető a tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházás). A korábbi jogszabályi tervezethez képest a most elfogadott rendezi a kötelezettség egyéb irányait megnyugtató módon, alapul véve a környezetvédelmi termékdíj évek során kialakított rendszerét és vívmányait, bizonyos szinten párhuzamot vonva azzal.
Így kötelezettség keletkezik például a saját célú felhasználás vagy az áfa adóraktár, illetve a termékdíjraktárból belföldre történő kitárolás esetén. Továbbá meghatározza a jogszabály azokat az eseteket is, amiket nem minősít forgalomba hozatalnak, így ezek után viszont kötelezettség sem keletkezik. Ilyenek például a természetes személy által, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása vagy saját célú felhasználása, áfa és termékdíj raktárba való beraktározás/betárolás és azon belüli átruházás, vámjogi szabad forgalomba kerülését megelőző átruházása, áfafizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletágátruházás keretében történő átadása esetén.
A legfontosabb ütközés mégis a termékdíj törvény és az EPR rendelet tárgyi hatályából adódik – míg első a csomagolószert, a másik a csomagolást veszi célba fő szabály szerint. Komoly és megjegyzendő kockázat, hogy ha valaki szolgáltatásnyújtás keretében csomagolószert használ fel (vagy használatba ad) csomagolásra, akkor a kötelezettsége, mint saját célú felhasználó keletkezik.
Az EPR díjfizetési kötelezettség szabályai és a termékdíj-fizetési kötelezettség időpontja összhangban van egymással annyi kitétellel, hogy itt sem szabad megfeledkezni a csomagolószer/csomagolás közötti eltérő tárgyi hatály miatti különbségről.
A kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértéke és megfizetése
Az egységre vetített mértékét a jogszabály mellékletében meghatározott díjkód szerint kell meghatározni. Ennek mértékét a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben fogja meghatározni (minden évben, a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján. A kollektív teljesítés esetén a gyártó által forgalomba hozott, a tárgynegyedévre vonatkozó adatszolgáltatásában szereplő körforgásostermék-mennyiség és az egységnyi díjtétel szorzata. Tehát itt is húzhatunk egy párhuzamot a termékdíj kiszámításának módjához képest. Az egyéni teljesítőknél további ismeretlennel kell szembe találniuk magukat, ugyanis a koncessziós társasággal kötött szerződésben meghatározott díjtétellel kell számolni. A MEKH ezeket a díjtételeket is közzé teszi a honlapján, melyet minden év szeptember 16-án felülvizsgál. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyedévente, a MOHU Zrt. által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ehhez nyilván tudnia kell a MOHU Zrt.-nek, hogy kinek és miről kell számlát kiállítania, melyről a nyilvántartásba vétel és adatszolgáltatásról szóló részben részletes tájékoztatást adunk. Ha valami miatt téves adatok alapján lett a számla kiállítva, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül a helyes adatoknak a MOHU Zrt. és egyidejűleg az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére történő megküldésével kezdeményezheti a javítást/helyesbítést. A felülvizsgálati igény bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya van.
Feltüntetési kötelezettség
Hatalmas kő esett le a szívünkről, mikor megláttuk a végleges jogszabályt, hogy sokkal egyszerűbb előírást tartalmaz a tervezetthez képest. A körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli”. Nyilatkozat esetén a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével feltünteti, hogy: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre”. Átvállalása esetén: „A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli”. A körforgásos termék vevője által igényelt esetben: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre került”.
Nyilatkozattételi lehetőség
Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább 60%-át önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállítja. A belföldön forgalomba hozott termékek után kötelezettnek minősül, illetve akkor is, ha meghatározott határidő alatt nem szállítja ki a terméket. A nyilatkozat 3 évre tehető meg, meghatározott adattartalommal.
Nyilvántartásba vételi kötelezettség
A gyártó vagy a meghatalmazott a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően kérelmezi az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét. Ez a pont némi átfedést, külön önálló nyilvántartásba vételi szabályokat fogalmaz meg. Jelenleg nyilvántartásba vételi kötelezettség fennáll a zöldhatóságnál az elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, egyszer használatos műanyagtermékek és gépjárművek esetében. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság a gyártót 15 napon belül nyilvántartásba veszi, amennyiben nincs szükség hiánypótlás felhívására.
Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
A gyártónak az általa forgalomba hozott körforgásos termékről meghatározott, KF kód szerinti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartások adatairól negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság a gyártó nyilvántartásának adatait a MOHU Zrt. részére átadja a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig.
A nyilvántartást az adatszolgáltatásra kötelezettnek úgy kell vezetnie, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és az ellenőrzések során a termék- és hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.
Egyéb szabályozás
A rendszeres párbeszéd biztosítása érdekében termékáramonként működő országos konzultatív testületek a kiterjesztett gyártói felelősség fórumok és a kiterjesztett gyártói felelősség díjtanácsok fognak működni. A működésükről részletesebb információ nem áll rendelkezésre, de nem kötelező erejű ajánlásokat fogalmazhatnak meg a MEKH és a miniszter számára. Ellenőrzési jogkörrel az országos hulladékgazdálkodási hatóság, valamint az egyéb hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hulladékgazdálkodási hatóságok rendelkeznek. A kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos jogszabálynak minősül, melynek megszegése esetén hulladékgazdálkodási bírság kiszabására nyílik lehetőség. A rendelet nagyrészt 2023. július 1-jén lép hatályba, viszont annak érdekében, hogy addigra a rendszer élesben indulhasson, bizonyos pontok 2023. április 1-jén, illetve 2023. május 1-jén (nyilvántartásba vételi kötelezettség) lépnek hatályba.
Felhívjuk az olvasóink figyelmét, hogy jelen cikk összeállítása során kizárólag a szerző által legfontosabbnak ítélt pontok kerületek bemutatásra, törekedve a közérthetőségre. A teljes jogszabály megismeréséhez szükséges a teljes 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet mélységi megismerése és értelmezése.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer „gyártókra” vonatkozó előírásokban. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.
