NAGYVÁLLALATOK LOGISZTIKAI VEZETŐINEK 17. KONFERENCIÁJA
17. alkalommal rendezték meg a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Konferenciáját május 17–19-én, Visegrádon, ahol szakmai tartalmakkal teli előadásokkal, workshopokkal gazdagodhattak a résztvevők.
Három nap tömény szakma a jelenről és a jövőről
A háromnapos konferencián a sokat emlegetett robotizációval kapcsolatban megtudtuk, hogy a cégek 69%-a ezzel az eszközzel már el is érte célját, és csak 23%-uk állította, hogy nem hozta a várt eredményt a technológia. Az mindenesetre tagadhatatlan, hogy a robotizáció térnyerése nem érte váratlanul a szektort: a növekvő munkaerőhiány, az ezzel párhuzamosan emelkedő bérköltség, az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése, az azonnali kiszállítási igény megjelenése és nem utolsósorban a technológiai áttörés, pl. a Lidar és a mesterséges intelligencia megjelenése is hozzájárult. De mit is old meg egy robotizáció? Automata komissiózást, szortírozást, valamint autonóm anyagmozgatást biztosít egy teljes raktári automatizáció, amivel akár 300%-os növekedés is prognosztizálható a termelékenységben, a pontosság pedig 99,98%-kal kalkulálható.
Ma viszont már nem is a robotizáció a legnagyobb „sláger”, ez az NLV Konferencián is bebizonyosodott, nem volt olyan kerekasztal-beszélgetés vagy baráti/szakmai eszmecsere, amiben ne került volna szóba a Chat GPT, mint új információforrás, sőt, új kolléga. Ez olyannyira igaz volt a visegrádi rendezvényen, hogy volt olyan kerekasztal-beszélgetés, ahol egyik résztvevő már – némi segítséggel – maga a Chat GPT volt.
Az esemény első, kizárólag NLV klubtagoknak szóló VIP-napján a résztvevők dr. Kaiser Ferenc egyetemi docens (NKE) előadásából az orosz-ukrán háborúról és hatásairól hallhattak következtetéseket, egész a világ biztonságáig kitágítva a hatások elemzését. Ezt követően a másik legaktuálisabb témaként a mesterséges intelligencia térnyeréséről, jelenlegi pozícióiról Rusznyák András (Deloitte Zrt.), Achilles Georgiu (Talk-aBot), Weisz János (Silent Signal Kft.) és Szabó Zoltán (NLV Klub) kerekasztal-beszélgetését hallgathattuk meg. Ez a téma egyébként végig kísérte a rendezvényt, olyan új kifejezéseket bevonva a mindennapi szókincsünkbe, mint a humán targoncavezető, a digitális bevándorló vagy épp a digitális bennszülött.
A kerekasztalnál már AI is „ott ült”
Az NLV Konferencia a második napjától már nyilvános előadásokkal várta vendégeit. Kerekasztal-beszélgetés keretében például Pletser Tamás (Olaj-, és Gázipar Elemző, Erste Befektetési Zrt.), dr. Tálas Péter intézetvezető (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet), Börcsök Péter igazgató (Pénzügyi tanácsadás üzletág, BDO Magyarország) és Oroszi Eszter Diána (Silent Signal Kft.) főként a gazdasági, pénzügyi, energetikai és biztonságpolitikai helyzetre fókuszálva osztották meg tapasztalataikat a közönséggel. A beszélgetés extra elemeként a kerekasztalban résztvevők tették fel kérdéseiket a Chat GPT-nek, amely az OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a felhasználókkal való folyamatos kommunikáció automatizálása során értelmezőmodelleket használ, melyek segítségével a bevitt információkat azonnal interaktívan kezelte. Achilles Georgiu tolmácsolásával olyan kérdésekben kérték ki a jelenlévők a ChatGPT véleményét, mint az orosz-ukrán háború lefolyása vagy a válságból kivezető megoldások felsorolása és elemzése. A „tutit” már csak azért sem tudja, mert még kevés adattal rendelkezik, viszont folyamatosan tanul – még a neki feltett kérdésekből is, és a kérdéseink precizitásának függvényében azonnal analizál, következtetéseket von le, és megoldásokat generál.
A technológia fejlődése elengedhetetlen része a logisztikát érintő fejlesztéseknek is, amelynek biztos részét képezik a mobil robotok. Gubicza Gábor fejlesztési igazgató (Robotcenter Innovations Zrt.) a „Mobil robotok automata feladat kiosztása szenzorokkal” című előadásában bemutatta azt a módszert, amely megoldja az automatizált feladatok kiosztását mobil robotok számára. Az operátoroknak így nem kell a robot flotta menedzsert vagy más szoftvert használni, hogy manuálisan indítsanak missziókat. A szoftverek világa után pedig az SSI Schäfer vállalatcsoport képviseletében Kardos Péter ügyvezető igazgató konkrét esettanulmányokon keresztül ismertette az akár robotizációs, ágazatspecifikus megoldásaikat, így többek között ugyan külföldi példaként, de a témában mindenképp rekordnak számító napi 235 000 darabos gyógyszeripari kiszedés is bemutatásra került.
A Robert Bosch Power Tools Kft. 2020-ban indult el az intralogisztikai automatizálás irányába, mivel felismerték, hogy a jövőbe mutató logisztikai folyamatok már egyszerűen kivitelezhetetlenek azok automatizálása nélkül. Az első ötletet hamar a műszaki tervezés majd kivitelezés váltotta fel. Ma már 4 megvalósult, jelentős mértékű beruházásról Menyhért Anita logisztikai projektvezető és Váci Gergely logisztikai osztályvezető osztotta meg a tapasztalatokat a közönséggel.
Az 5G technológia által biztosított digitalizációs fejlesztésbe kaptunk betekintést a Vodafone Magyarország és a Huawei közös előadása során egy BYD esettanulmányon keresztül, ahol Papp Dávid Zoltántól (Head of Corporate Sales, Vodafone Magyarország) és Bóday Tamástól (Director of Integrated Solutions, Huawei) megtudhattuk, milyen kihívásokkal, megoldásokkal és ügyfélelőnyökkel jár egy ilyen digitálisraktár-projekt.
A szállítmányozói kerekasztal során a résztvevők már arra keresték a választ, hogy merre tart a jövő ellátási lánca, és egyáltalán van vagy nincs recesszió. Olyan logisztikai szakemberek osztották meg itt tapasztalataikat, véleményüket, mint Kossuth József cargo igazgató (Budapest Airport Zrt.), Lajkó Ferenc ügyvezető (DigiLog Consulting), Mayer Zoltán logisztikai igazgató (Ghibli Cégcsoport) és Márta Gábor ügyvezető igazgató (Rail Cargo Logistics Hungaria Kft.). A recesszió kérdése a beszélgetés során hamar eldőlt, annak létezését senki sem vonta kétségbe, a résztvevők abban maximálisan egyetértettek, hogy a túlfogyasztási „korszak” már nem tér vissza, a fogyasztói viselkedés visszafordíthatatlan, így a volumenek visszaestek mindenkinél, de munka, azaz feladat határozottan van a szektorban.
A konferencia workshopjain is számos innovatív megoldással találkozhattak a résztvevők. Korcsmáros Ádám portfolio manager és Somogyi Attila értékesítési vezető (Jungheinrich Hungária Kft.), valamint Szurok Dániel anyaggazdálkodási és logisztikai igazgató (Hanon Systems Hungary Kft.) az akkumulátorok és az emelőgépek teljesítményének optimalizálási lehetőségeit, azok előnyeit osztotta meg a résztvevőkkel, Zahornitzky Tamás ügyvezető (ek robotics Kft.) pedig arra tért ki, hogy mi a különbség az AGV és AMR között, elemezve hatékonyságukat, működési elvüket.
A robotizáció terjedésével és a mesterséges intelligencia térnyerésével a humánerőforrás feladata is új dimenzióba kerül, a munkaerő-toborzás, a munkaerő-megtartás témakörét Fenyvesiné Zádori Klára Market Talent Manager & ER Manager (Nestlé Hungária Kft.), Korsós Mónika Talent Advisor Lead (East Europe, UnileverMagyarország Kft.) és Tóthné dr. Vankucz Marianna HR igazgató (Robert Bosch Power Tool Kft.) fejtette ki bővebben a résztvevőknek. Megismerhettük Varga János logisztikai igazgató (Magyar Posta), és Krátky Márk üzletfejlesztési és üzemeltetési igazgató (euJobs HR Group) „Boldog karácsonyt” közös logisztikai sikerprojektjét, amiből kiderült, milyen módon tudták sikeresen végrehajtani az évvégi csomaglogisztikai csúcsot és forgalomfelfutást.
A digitalizáció azonban nemcsak a robotok megjelenését hozta magával, folyamatban van már a digitális raklap, mint innováció kifejlesztése is, ahol sokkal inkább a környezetvédelmi szempontok, mintsem a munkaerőhiány generálta a kutatásfejlesztést. Az újrafelhasználható és digitális EPAL Euro raklapok előnyeit Eva Johnson képviseletvezető (European Pallet Association e. V.) mutatta be részletesen, elemezve, hogy segítségükkel pl. hogyan csökkenthető a csomagolási hulladék. Adatainak védelme mindig is fontos volt, egy digitális világban pedig létfontosságú kérdéssé is vált sokszor külső követelményeknek való megfelelés biztosítása végett, de egyre inkább saját érdekből fakadóan is. Manapság egy vállalatnak számtalan kiberbiztonsági kockázattal kell szembenéznie, amit Oroszi Eszter Diána Információbiztonsági tanácsadás üzletágvezető (Silent Signal Kft.) esettanulmányokon keresztül mutatott be, gyakorlati példákon keresztül rávilágítva, miért is fontos az információbiztonsági kockázatok megfelelő azonosítása, elemzése és kezelése.
Minden AMR AGV, de nem minden AGV AMR
A szakmában és a szaksajtóban sem használjuk következetesen az önjáró szállító robotok megnevezéseit. Az NLV Konferencia kapcsán Zahornitzky Tamást, az AGV-rendszereket forgalmazó ek robotics Kft. ügyvezetőjét kértem meg, hogy eligazítson minket a témában.
Mi a különbség a két, egyre gyakrabban használt kifejezés között?
– Leegyszerűsítve AGV, azaz automata vezérlésű jármű minden olyan eszköz, amely vezető nélkül mozog és szállít valamit. Ezen belül a navigáció technológiája alapján vannak különbségek: AGV-nk lehet kötött pályás, lézerrel navigált vagy épp AMR (autonóm mobil robot). Alapvetően az AGV-k nem hoznak komplex döntéseket, épp annyi intelligencia van bennük, ami által a céljukhoz eljutnak és a baleseteket elkerülik, de alapvetően egy felettes rendszertől kapják az összes parancsot. Az AGV-k egy speciális csoportját alkotják az AMR-ek, melyeknek minimális döntéshozatali szabadságuk is van, persze ez sem vonatkozik minden tevékenységükre.
Miről dönthet egy AMR?
– Az AMR-nek éppúgy szüksége van egy vezérlő rendszertől vagy operátortól kapott utasításokra, viszont akadályhoz érve a beépített lézer segítségével feltérképezi a környezetét, és önállóan (autonóm módon) eldönti, hogy merre kerüli ki az akadályt.
Nem lesz ebből káosz egy raktárban?
– Hogy egy kötöttebb pályás AGV-rendszer vagy egy AMR flotta-e a megfelelő technológia, az nagyban függ a szállítási és rakodási feladatok típusától, komplexitásától, a helyszíni körülményektől és nem utolsósorban a rakatok fizikai paramétereitől. Autonóm mobil robotokat például kiválóan lehet alkalmazni kisebb és könnyebb rakatok, pl. műanyag ládák vagy rollkocsik továbbításához egy gyártósori környezetben, ugyanakkor kifejezetten alkalmatlanok – sőt veszélyesek is lehetnek – nagyobb tömegű és méretű rakatok szállítására, emelésére, állványok kiszolgálására, vagy akár hosszabb szállítási útvonalak hatékony kiszolgálására. Mivel az ek robotics mindkét technológiában otthonosan mozog, mindig azt javasoljuk, hogy a feladatok és a körülmények pontos ismeretében döntsünk, hogy AGV-be vagy AMR-be invesztáljunk-e.
Agyonoptimalizáltuk magunkat
A konferencia utolsó napján is központi téma volt a biztonság, ezúttal Füzesi Tibor CEO (Ensure Kft.) a szállított áruk, értékek veszélyfaktorairól és biztosítási lehetőségeiről tájékoztatta a konferencia résztvevőit. A logisztika, mint szektor olyan biztonsági kockázatokat „rejt”, mint pl. a speciális logisztikai fedezetek, a limitek és kizárások kérdése vagy a hulladékkezelés nehézsége, de nem hagyható figyelmen kívül az emberi tényező fokozott jelenléte sem, hisz baleset esetén előbb-utóbb a munkáltató felelőssége felmerül, egyre nagyobbak a kárigények, a TB-regressz pedig a cégekre is visszaüt.
A vállalkozások számára egyre fontosabb, hogy aktív szerepet vállaljanak az olyan társadalmi célú kezdeményezésekben, mint amilyen a környezetvédelem és a fenntarthatóság. A Magyar Lean & Green program keretében megtudhattuk, hogy milyen módszerekkel érhet el nagyobb hatékonyságot egy vállalkozás, miközben a szén-dioxid kibocsátása csökkentésével kiemelt figyelemben és elismerésben is részesülhet. A Lean&Green program célja, hogy támogassa a résztvevőket abban, hogy öt fázisban csökkentsék CO2-kibocsátásukat a logisztikai, azaz a szállítási és a raktározási folyamataikban, amellyel a párizsi klímaegyezmény céljainak 2050-ig történő elérésére törekedhetnek.
Az erről szóló kerekasztal beszélgetés résztvevői Mihály Eszter CSR Manager (HELL Energy Magyarország Kft.), Krázli Zoltán Lean & Green programfelelős (GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.), Barla-Szabóné Illés Nóra ügyvezető igazgató (CHEP Magyarország Kft.) és dr. Soltész Gergő Compliance & HSSE Director (DPD Hungary Kft.) voltak. A kerekasztalbeszélgetés az ijesztően hangzó ténnyel is szembesítette a szakmát, miszerint már agyon optimalizáltuk magunkat, már „csak” az együttműködésünkön kell javítanunk.
Ahhoz, hogy a szállítmányozó- és logisztikai cégek be tudjanak kapcsolódni a digitalizáció világába gyakran elég egy interfész. Hock-Ritter Ildikó ügyvezető igazgató (TIMOCOM Magyarország) bemutatta, hogyan teszi cégük ezt lehetővé. Az új interfészek megkönnyítik a vállalatok hozzáférését a Smart Logistics System-hez, az ún. Smart API-k pedig lehetőséget nyújtanak az ügyfelek számára, hogy meglévő logisztikai szoftverük segítségével csatlakozzanak a rendszerhez.
És ha már robot, akkor robotintegrátor. De hogy miért is lett szükség erre az új fogalomra, sőt, szolgáltatásra, ebben már Németh Attila vezérigazgató (Advanced Robotics Zrt.) volt a segítségünkre. A gyors üzleti bővülés részeként a következő 8 évben több mint háromszorosára bővül a raktárautomatizációs megoldásokra fordított összeg globális szinten az Acumen Research and Consulting előrejelzése szerint. A robotintegrátor feladata pedig az lesz ebben a felgyorsult piaci környezetben, hogy megállapítsa az adott vállalkozás robotizációs érettségét, megtervezze, megvalósítsa és üzemeltesse a raktári robotrendszert, és bemutassa a várható megtérülését.
A világ már kész van?
A kérdést a konferencia zárásaként Rakonczay Gábor, kétszeres Guinness világrekorder óceáni evezős, ultrafutó, a Déli-Sark expedíció első és egyelőre egyetlen magyar résztvevője – ahogy ő fogalmazott: kalandor – válaszolta meg. Az élménybeszámoló pedig nemcsak logisztikai szempontból tartalmazott kihívásokkal teli szituációkat, de motivációról, önismeretről, akaraterőről – ha nem is minden szempontból követendő – példát mutatott a résztvevőknek. Az Év kalandjának is elismert 51 napos óceáni út ugyanis amellett, hogy bekerült a Guinness-rekordok könyvébe, mind Rakonczay Gábornak, mind a követőinek, sőt, az őt halló és értő közönségnek is bebizonyította, hogy ne csak nézzük a világot, hanem csináljuk is, a következményeit pedig viseljük! És, aki már valaha hallhatta a magyar kalandor életfilozófiáját, az már tudja, hogy olyan nincs, hogy valamit soha nem lehet megcsinálni, maximum olyan van, hogy eddig senki sem csinálta meg.
Logisztikai, raktározási, beszerzési és supply chain vezetőktől is tanulnak az egyetemisták
A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja logisztikai, raktározási, beszerzési és supply chain vezetőket tömörítő egyesület. A Klub 2008-as megalakulása óta több mint 120 taggal rendelkezik, akik számára a szakmai szövetség kapcsolatépítési, szakmai fejlődési lehetőséget biztosít. A logisztikai szakma fejlődésének elősegítésére, olyan önkéntes és emberi kapcsolatokon alapuló közösséget hoztunk létre, ahol a tagok egymást segítve törekszenek arra, hogy munkájuk könnyebbé, eredményesebbé és professzionálisabbá váljon. A klub fő célja, hogy elősegítse a logisztikai szakma fejlődését, inspirálja és támogassa a logisztikai területén dolgozó szakembereket.
A Klub minden évben megrendezi az Országos Logisztikai Csapatbajnokságot, ami a logisztikai felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak tehetséggondozása. Az eseményen minden évben több, mint 100 egyetemi hallgató vesz részt, a klub tagjainak aktív közreműködésével, gyakorlati helyszínen. De a klubtagok nemcsak a csapabajnokságon végeznek edukációs tevékenységet, hanem a Budapesti Gazdasági Egyetemen zajló oktatásból is kiveszik részüket.
A verseny bírálatánál elsődleges szempont a szakmai tudás használata a megadott témakörökben, a gyakorlatorientáltság, a csapatmunka, az együttműködés képessége, a folyamatok gyors átlátása, a jó vezetői és innovációs készség.
Az idei, sorrendben a 10. Logisztikai Csapatbajnokságnak a székesfehérvári Hydro vállalat adott otthont, a döntős csapatok pedig a konferencián prezentálhatták projektjüket.
A nyertesek:
1. helyezett: Hatodik érzék csapat (Széchenyi István Egyetem),
2. helyezett: elMEháborítók csapat (Miskolci Egyetem),
3. helyezett: Ad astra per aspera csapat (Debreceni Egyetem).
Első három csapat és felkészítő tanáruk a szakmai kapcsolatépítésen és tapasztalatszerzésen túl 500 000, 350 000 és 150 000 Ft pénzjutalom csapatonként.
A rendezvényről készült összefoglaló videó itt tekinthető meg.
Sándor Ildikó
