A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről és a környezetvédelmi termékdíjról

Az elmúlt időszakban megjelent szakmai összefoglalóink kivétel nélkül a 80/2023. (III. 14.) kormányrendelettel voltak kapcsolatosak, mely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szól. Most összeszedtük a legfontosabb kötelezettségeket, összehasonlítva környezetvédelmi termékdíj szabályozás elemeivel.

Sok a tisztázandó kérdés

Jelen szakmai összefoglaló bemutatja a környezetvédelmi termékdíj és az EPR rendelet előírásait. Ismét fontos hangsúlyoznunk, hogy az EPR rendelet nem a termékdíj törvény helyett, hanem amellett kerül bevezetésre. A szabályai ugyan tartalmaznak azonos alanyi és tárgyi hatályt, viszont mindkét jogszabálynak vannak önálló elemei még akkor is, ha azok több ponton tartalmaznak átfedést. A piaci szereplők kérdései alapján nagyon sok a tisztázandó kérdés, most összeszedtük egy csokorba a legfontosabb adózói kérdéseket.

A kötelezettségeket a következő négy kategóriába soroltuk az összehasonlításhoz:

• csak termékdíj-köteles termékáramok,
• csak EPR-köteles termékáramok,
• mind EPR-ben és termékdíjban is érintett termékáramok,
• különböző speciális termékáramok, amik eltérő szabályozást tartalmaznak.

És most nézzük is meg a különböző kategóriákat részletesebben.

Csak termékdíj-köteles termékáramok

Ez az egyszerűbb kör, kezdjük is ezzel, ugyanis a nem EPR-köteles cikkek, melyek esetén megmarad a NAV felé történő bevallás és a befizetés is változatlanul, változatlan díjtételek mellett.

Ilyenek a következők:

• egyéb kőolajtermék (pl. kenőolajok),
• egyéb műanyagtermék (művirágok),
• egyéb vegyipari termék (pl. szappanok, tusfürdők, mosó- és mosogatószerek – anno elhíresült, mint „szappanadó”).

Csak EPR-köteles termékáramok

Szintén egyszerűbb a helyzet, mert csak az EPR díjtétellel kell számolni. A Pest Vármegyei Kormányhivatal (továbbiakban: PVKH) felé kell a negyedéves adatszolgáltatásokat teljesíteni, a fizetési kötelezettséget a MOHU Zrt, mint koncessziós társaság felé rendezni. Az ügy bonyolultságát az okozza, hogy teljesen új kötelezettségről lévén szó, a kötelezettek még nincsenek azzal teljes mértékig tisztában, például a varrónő és az asztalos, aki eddig azt se tudta, hogy létezik a termékdíj, úgy az EPR rendeletről sem hallott, ami viszont ezt az alanyi kört is érinti. Ezek pedig a következő termékáramok:

• sütőolaj és zsír,
• meghatározott textiltermékek,
• fabútorok.

Mind EPR-ben és termékdíjban is érintett termékáramok

Ezeknél a cikkeknél fenn áll a bevallási kötelezettség az Adóhatóság és a PVKH felé is. A kihirdetett EPR díjak alapján a fizetési kötelezettség a koncesszor irányába fog keletkezni:

• elektromos és elektronikus berendezések,
• gumiabroncs (vigyázat, ez szélesebb tárgyi hatály az EPR-ben, mint a termékdíjban, pl. kerékpár-gumiabroncs),
• irodai papír,
• reklámhordozó papír.

Különböző speciális termékáramok, amik eltérő szabályozást tartalmaznak

A kötelezettség megállapításához ezt is további négy alkategóriába sorolhatjuk a szabályozások összehasonlításának érdekében:

• gépjárművek,
• meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek,
• elemek és akkumulátorok (EPR), valamint akkumulátor (termékdíj),
• csomagolások (EPR) és a csomagolószer (termékdíj) utáni kötelezettség.

Gépjárművek

Önálló EPR kategória, viszont a termékdíj törvényben a gépjármű nem az – csak annak bizonyos termékdíjköteles részegységei után áll fenn a kötelezettség (akkumulátor, egyéb kőolajtermék, elektromos- és elektronikus berendezés, gumiabroncs). A termékdíj törvény a gépjárművek esetén átalánydíjat is megended, de fontos, hogy az nem magára a gépjárműre, hanem annak a termékdíjköteles részegységeire ad egyszerűsítő szabályt.

Meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek

Az egyszer használatos műanyagtermékek között vannak csomagolószerek is, amik egyszerre termékdíj- és EPR-kötelezettek is. Ezek a következők:

• 1.2.1. ételtároló edények, azaz ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek:
  a) azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre,
  b) fogyasztása általában az edényből történik, valamint
  c) készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek, beleértve például a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat.

• 1.2.2. flexibilis anyagból készült zacskók vagy csomagolások olyan élelmiszerek tárolására, amelyeket zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánnak.
• 1.2.3. legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók, vagyis folyadék tárolására használatos tárolók, például italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, valamint a kompozit italcsomagolás, beleértve a kupakokat és a fedeleket is. Kivéve azokat az üveg vagy fém italtárolókat, amelyeknek a kupakja vagy a fedele műanyagból készült.
• 1.2.4. italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét.
• 1.2.5. könnyű műanyag hordtasakok a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 1c. pontjában meghatározottak szerint.

Termékdíj szempontjából a kötelezett fő szabály szerint az első belföldi forgalomba hozó, első saját célú felhasználó, bérgyártás esetén a bérgyártató vagy az átvállaló kereskedő. EPR szempontjából fő szabály szerint a csomagolást végző a kötelezett, és ha a csomagolást végző termékdíj szempontjából kötött átvállalási szerződést a beszállítóval, akkor mindkét jogszabály alapján terheli mindkét kötelezettség. Ha az ügylet megfelel a 11. § (1)-ben meghatározottal, miszerint: „A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli”. Akkor nem a csomagolást végzőt, csomagolószert „biztosítót”, hanem a felé értékesítőt terheli az EPR-kötelezettség. Ahhoz, hogy a környezetvédelmi termékdíjkötelezettséget megállapíthassuk, tudni kell, hogy ez a cég az adott csomagolószer tekintetében gyártó, behozó vagy egy átvállaló kereskedő: amennyiben igen, abban az esetben terheli a környezetvédelmi termékdíj.

Azonban ezeknél a SUP termékeknél a kötelezett személyének megállapítása is igen komoly fejtörést okoz.

A megítélésünk szerint a 1.2.1., ételtároló edények 1.2.4. italtartó poharak, 1.2.5. hordtasakok kategóriában az első belföldi forgalomba hozó az EPR-kötelezett. Egyedüli lehetőség a termékdíj, raktárba való betárolása a kötelezett személyének megváltoztatására. A témában kértünk állásfoglalást a területért felelős minisztérium felé, az alapján fogunk tudni végleges tájékoztatást adni. Az egyszer használatos műanyagtermékek között vannak olyan cikkek, amik nem termékdíjkötelesek, csak az EPR szabályai érvényesek rájuk.

Ezek a következők:

• 1.2.6. nedves törlőkendők, azaz előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők,
• 1.2.7. léggömbök, kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat,
• 1.2.8. dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba,
• 1.2.9. halászeszközök.

Ennél a négy kategóriánál elegendő azt tudni, hogy az adott vállalkozás gyártó-e vagy behozó, mert abban az esetben kötelezettség akkor keletkezik, ha belföldi forgalomba hozatal történik.

Elemek, akkumulátorok (EPR) és akkumulátor (termékdíj)

A minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár örök érvényű biológiai szabályt jelen esetben is alkalmazni tudjuk. Minden termékdíjköteles akkumulátor EPR-köteles is, de nem minden EPR-köteles akkumulátor termékdíjköteles is. A 8507 50, a 8507 60 és a 8507 90 alszám alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés nem termékdíjköteles, de az EPR szabályozás nem tartalmaz ilyen kivételszabályt. Nagyon leegyszerűsítve: amiket korábban közvetítő szervezetnek vallottunk (RLG Rebat, Relem), az most már EPR-kötelezett lett ugyanúgy, mint a nem újra tölthető energiatárolók (elemek), amik meg sosem voltak termékdíjkötelesek.

Csomagolások (EPR) és a csomagolószer (termékdíj) utáni kötelezettség

Ez a kötelezettség megállapításának legnehezebb része, ugyanis itt aztán minden kötelezettség fennállhat minden adóalany esetében. Példákon keresztül mutatjuk be, hogy mely kötelezettség állhat fenn a különböző gazdasági események tekintetében:

• Külföldről behozott alapanyag kicsomagolt, hulladékká váló csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
• Külföldről behozott alapanyag kicsomagolt, 365 napon belül külföldre visszaszállított újrahasználható csomagolása után: EPR igen (mert jelenleg nincs mentesítő szabály), termékdíj nem (a mentesítő szabály alapján).
• Külföldről behozott és belföldön forgalomba hozott termék csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
• Kötelezettként forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer után: EPR: nem (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott), termékdíj igen.
• Kötelezettként forgalomba hozott külföldről behozott csomagolószer csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
• A termékdíjköteles/körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt: EPR nem, termékdíj nem.
• Átvállaló, vagy nyilatkozatot tevő vevő felé forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer után: EPR nem, termékdíj nem.
• Átvállaló vagy nyilatkozatot tevő vevő felé forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
• Kötelezettként forgalomba hozott, belföldön gyártott csomagolószer után: EPR nem (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott), termékdíj igen.
• Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer belföldi, kötelezettként történő forgalomba hozatala után: EPR nem (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott), termékdíj igen.
• Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer belföldi, átvállaló vagy nyilatkozatot tett vevő felé történő forgalomba hozatala után: EPR nem, termékdíj nem.
• Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer csomagolása után: EPR nem, termékdíj nem.
• Bármilyen belföldön eladott termék csomagolása után, ha a csomagoláshoz felhasznált csomagolószert (kivéve 80/2023 Korm. rend. 11. § (1)-ben meghatározott):
• külföldről hozzuk be: EPR igen, termékdíj igen,
• átvállalva szerezzük be: EPR igen, termékdíj igen,
• termékdíjjal növelten szerezzük be: EPR igen, termékdíj nem.
• A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószer (11. § (1)-ben meghatározott): EPR a csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli, termékdíj az adott csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját (gyártó, behozó) vagy átvállaló kereskedőjét terheli.
• Belföldről vásárolt termék csomagolása után: EPR nem, termékdíj nem.
• Belföldről vásárolt termék kicsomagolása után keletkező csomagolási hulladék után: EPR nem, termékdíj nem.
• Belföldi forgalomba hozatalhoz felhasznált, használt raklap után: EPR igen, termékdíj nem.
• Csomagolási tevékenység során, de annak létrejöttét megelőzően selejtté vált külföldről behozott, gyártott vagy átvállalva beszerzett csomagolószer: EPR nem, termékdíj igen.
• Szolgáltatásnyújtás keretén belül felhasznált csomagolószer után (a becsomagolt termék belföldre kerül):
• ha termékdíjjal növelten vettük: EPR igen, termékdíj nem,
• ha külföldről hoztuk be: EPR igen, termékdíj igen,
• ha termékdíj átvállalási szerződés alapján vásároltuk: EPR igen, termékdíj igen,
• ha belföldi megrendelőtől kaptuk (ingyen): EPR igen, termékdíj nem,
• ha külföldi megrendelőtől kaptuk (ingyen, általa biztosított külföldi csomagolószert): EPR igen, termékdíj igen.

Tehát kijelenthetjük, hogy a csomagolási tevékenység az, ami EPR-kötelezettséget keletkeztet, függetlenül a termékdíjkötelezettség teljesítése vagy nem teljesítésétől. A nyilvántartás kialakításának szabályairól, valamint a körforgásos termékek azonosítására vonatkozó KF kódok meghatározásával kapcsolatosan hamarosan újabb összefoglalóval jelentkezünk.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer és a termékdíj törvénnyel kapcsolatos önálló és közös előírásokban. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft.