2024. január 1-jétől országosan bevezetésre került a kötelező visszaváltási díjjal ellátott termékek visszaváltási rendszere (DRS), amely jelentős kötelezettségek elé állította a gyártókat az elmúlt időszakban, és további kihívásokat vetít előre a közeljövőre is. Az Európai Unió célja, hogy néhány év alatt az alumínium, PET és üveg termékkategóriákban a visszagyűjtés aránya elérje a 90%-ot, ezáltal kulcsfontosságú lépést téve a fenntarthatóság irányába.
A DRS-rendszer hatálybalépését megelőzte az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer), amely 2023. július 1-jén lépett életbe. Az EPR alapelve szerint a termékek életciklusának végén a gyártók vagy az első belföldi forgalomba hozók felelősek a visszagyűjtésért, hulladékkezelésért és a hasznosításért. Az új rendszerek bevezetése létfontosságú, mivel az évtizedek során felhalmozódott és megsokszorozódott hulladék mennyisége komoly környezeti terhelést jelent.
Milyen termékekre vonatkozik a hatályba lépett DRS jogszabály?
A DRS jogszabály minden olyan gyártóra vonatkozik, amely a tárgyév során 5000 darab vagy annál több italterméket hoz forgalomba. Ez alapján minden olyan italterméket, amely:
• műanyag, fém vagy üveg alapanyagból készült,
• űrtartalmuk 0,1 és 3 liter között van,
• egyutas (nem újrahasználható) vagy többutas (újrahasználható) csomagolással rendelkezik.
Kivételt képeznek a tejalapú készítmények csomagolásai, mivel a magas fehérjeszennyezettség miatt ezeknek a gyűjtése és előkezelése jelenleg még nem megoldott.
A DRS-rendszer hatálya alá nem tartoznak a speciális formájú italcsomagolások, ha a MOHU az auditálás során megállapítja, hogy azok egyedi alakjuk miatt nem alkalmasak automatikus visszaváltásra. Ezen termékek után továbbra is kötelező az EPR-díj fizetése.
Tudta? Magyarországon évente több mint 3–3,5 milliárd italcsomagolás (amely a DRS-rendszerhez tartozik) kerül forgalomba, amelyek tömege körülbelül 160 ezer tonna.
Milyen kötelességekkel kell számolniuk a gyártóknak?
A DRS-rendszer főként a GTIN/EAN azonosításon alapul, emellett elengedhetetlen lesz a kötelező logó használata is.
A kötelező jelölések részletes útmutatója elérhető a MOHU hivatalos weboldalán, ahol részletesen bemutatják a logók alkalmazási szabályait és követelményeit.
A DRS-rendszerre való átállásnak 2024. június 30-ig kell megtörténnie. Ezen átmeneti időszak alatt még lehetőség nyílik az új jelölés nélküli termékek forgalomba hozására, de ezt követően, július 1-től, csak a visszaváltási díjas jelöléssel ellátott palackok kerülhetnek forgalomba, amelyekre a MOHU jóváhagyta a regisztrációt. Ugyanakkor azok a italcsomagolások, amelyeket már korábban jelölés és visszaváltási díj nélkül hoztak forgalomba, még mindig elérhetők maradnak a boltok polcain, azonban ezeket a REpontokon már nem lehet majd visszaváltani.
A rendszerre való átállás azonban komplex folyamat a gyártók számára, érintve számos szervezeti egységet, a jogi osztálytól kezdve, az IT csapatokon át, a csomagolástervezőkig.
A nem újrahasználható (egyutas) termékek jelölése
• Az terméknek új, egyedi GTIN száma és vonalkódja kell legyen (ez nem lehet azonos a 2024. január 1-jét megelőzően forgalomba hozott termékekével).
• A MOHU által előírt kötelező logót is tartalmaznia kell a terméknek (2. ábra). Ezen logónak magába kell foglalnia a visszaváltási díj mértékét, ami ebben az esetben 50 Ft (a meghatározott minimális méret betartásával vagy afölötti méretű változatban).
Újrahasználható (többutas) termékek jelölése
• A termékek eredeti GTIN számát és vonalkódját kell alkalmazni, nem szükséges újat igényelni.
• A terméken szerepeltetni kell a MOHU által előírt ábrát, a megengedett minimális méretben vagy annál nagyobban.
• Fontos kiemelni, hogy a 3. ábrán szereplő összeg egy példa és a gyártó által meghatározott visszaváltási díj érvényes az adott termékre.
Mire kell odafigyelni a címkeváltás vagy felülcímkézés folyamatában?
A visszaváltási folyamat a megfelelő és jól látható jelöléseken alapul, ezért a címkeváltás vagy felülcímkézés elengedhetetlen lépés. Ugyanakkor ez befolyásolhatja a visszaváltó automata (RVM) általi olvashatóságot. Fontos megjegyezni, hogy a címkével kapcsolatos bármilyen változás esetén a terméket újra kell regisztrálni, így a következő esetekben szükség van címkeváltásra:
• vonalkód elhelyezkedésének változtatása,
• vonalkód méretének módosítása,
• vonalkód színének megváltoztatása,
• piktogram vagy logó elhelyezése a címkén,
• palack árnyalatának színváltoztatása.
Amennyiben a csomagolás eredeti címkéje nem módosítható a rendelet előírásainak megfelelően, szükség van egy öntapadó címke alkalmazására. Lényeges, hogy az új címke teljes kiterjedésben fedje le a régi vonalkódot, és tartalmazza a rendelet által előírt kötelező visszaváltási díjas jelölést. Amennyiben az új címke nem takarja el teljesen az eredeti vonalkódot, a visszaváltó automaták nem lesznek képesek leolvasni azt, és így a palack nem kerülhet visszaváltásra.
A felülcímkézett palackoknak is szükséges a termékregisztráció, valamint mintapéldányt kell küldeni a MOHU részére termékaudit céljából.
Ez a gyártók számára milyen költségeket jelent?
A fenti ábra a gyártót érintő, a visszaváltási díjjal terhelt termékek költségeit mutatja be (5. ábra).
Nem újrahasználható (egyutas) termékekkel kapcsolatos költségek
• Visszaváltási díj (50 Ft/db): tárgyhónapban forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után kell havi rendszerességgel megfizetni a koncessziós társaság felé.
• Csatlakozási és szolgáltatási díj: ezeket negyedévente kell kifizetni a MOHU részére a kiállított számla alapján. A díjak meghatározása a forgalomba hozott termékmennyiség és az egységnyi díjtétel alapján történik.
• Fontos megjegyezni, hogy a visszaváltási díj összegét a számlán vagy nyugtán elkülönítve kell feltüntetni a termék árától.
Újrahasználható (többutas) termékekkel kapcsolatos költségek
• Csatlakozási díj: a gyártónak a csomagolás forgalomba hozatalát követően csatlakozási díjat kell fizetnie a MOHU felé, amelyet az általuk kiállított számla alapján kell rendezni, a kézhezvételtől számított 15 napon belül.
• Visszaváltási díj: gyártónak kell meghatároznia ezt az összeget, amit az átadási ár mellett fel kell tüntetnie. A csomagolás visszaváltásakor a forgalmazó fizeti meg ezt az összeget a fogyasztó részére.
Az önkéntes visszaváltási díjas termékek költségei
• Ezt az intézkedést úgy értelmezhetjük, mint a korábbi betétdíjas rendszer folytatását (6. ábra).
• Nincs szükség a MOHU részére csatlakozási és szolgáltatási díj megfizetésére.
• A visszaváltási díjat a gyártó határozza meg, és kötelező ezt az összeget feltüntetni az átadási ár mellett.
• A csomagolás visszaváltásakor a forgalmazó fizeti meg a visszaváltási díjat a fogyasztó részére.
• Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy a rendelet hatályba lépésével a 209/2005. (X.5.) Korm. rendelet, amely a betétdíj alkalmazásának szabályairól rendelkezett, érvényét veszti.
Ugyanakkor a visszaváltás a kötelezettségek és feladatok mellett potenciális kockázatokat is hordozhat, különösen kereskedői szempontból nézve. Ha kevés visszaváltási lehetőség áll rendelkezésre, az automaták túlterheltek vagy a vásárlók hiányosan tájékozottak, ezek a tényezők különféle vásárlói frusztrációkhoz vezethetnek. Ennek következményeként nemcsak a kereskedő, de akár a konkrét márka iránti elégedetlenség is kialakulhat.
Pente Szilvia | Barna Design Kft.
