fbpx

Nemcsak robotokkal, kommunikációval is növelhetünk hatékonyságot

Írta: Transpack-2024/IV. lapszám cikke - 2024 július 28.

– MEGSZÓLAL A NAGYVÁLLALATI CHATBOTSZOLGÁLTATÓ

Gondold át alaposan, hogy mi az az ügy, amiért minden nap dolgozni fogsz körmöd szakadtáig a következő években. Azt, hogy kik azok, akikkel belevágnál életed legizgalmasabb és leghosszabb hullámvasútélményébe!” – Deliága Ákossal, a Talk-A-Bot társalapítójával és CEO-jával nemcsak a mesterséges intelligenciáról, hanem vállalkozásról, emberi kapcsolatokról, a kommunikáció szerepéről is beszélgettünk.

A nagyvállalati chatbotszolgáltató

Visegrádon, a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek idei konferenciáján találkoztunk, ahol Ön kiállítóként is megjelent. Ezek szerint logisztikai megoldásnak tartja a mesterséges intelligencia alapú chatbotokat?

– A cégek nagy nyomás alatt állnak, folyamatosan elvárás a vezetők felé, hogy növeljék hatékonyságot. Bevett reakció, hogy ilyenkor a technológia irányába fordulnak, munkaerőt vonnak ki a folyamatból, vagy nanotechnológiát, elektromobilitást, robotot vagy épp napelemet használnak. A munkaerőintenzív szakmákban viszont a produktivitást kell elsősorban (vagy az előzőekkel párhuzamosan) növelni. Ebben elengedhetetlen például, hogy digitálisan elérjük a dolgozóinkat, tudjuk őket tájékoztatni, utasítani, bekérni tőlük a hiányzó információt, egyáltalán összehangolni a munkafolyamatokat, ráadásul azonnal. Ez egyes munkakörökben jelenleg lehetetlen, vagy annak tűnik.

Milyen munkakörökre gondoljunk elsősorban?

– A legtipikusabb probléma a kékgalléros munkavállalók elérése, illetve a munkájuk összehangolása. Számos szituáció van, amikor alkalmi munkavállaló esetleg eseti megbízással, akár csak egy napra alkalmazott kolléga azonnali elérésére lenne szükségünk, vagy épp őneki miránk. Ezekben az esetekben nincs a munkaerő mögött információs eszköz és -elérés, nincs céges laptop vagy telefon. De saját mobiltelefonnal gyakorlatilag már mindenki rendelkezik, ezért kézenfekvő volt, hogy ezt a szolgáltatást bővítjük ki, azaz tesszük alkalmassá egy egyszerűbb, letisztult, mégis vállalatirányítási feladatokra is alkalmas eszközzé.

Színkavalkád a munkaerőpiacon

A magyar fülnek talán szokatlan lehet, hogy bizonyos munkaköröket színekkel jelölnek. Ám a munkaszociológiában, legfőképp az angolszász szakirodalomban bevett gyakorlatnak számít.

A pink collar work, vagyis a rózsaszín galléros munkakör azokat a posztokat takarja, ahol a nők vannak többségben. Ezek a szakmák főleg a szolgáltatói szektorba tartoznak. A teljesség igénye nélkül: babysitter, kozmetikus, fodrász, stewardess, recepciós, titkárnő, takarító, hivatali adminisztrátor, pincér, ápoló, védőnő, orvosi asszisztens, óvónő.

A kékgalléros munka a fizikai munkaköröket jelenti, melyet elsősorban a szak-, betanított- és segédmunkások végeznek. A fogalom az angolszász területek öltözködési szokásai alapján alakult ki, ahol régebben az ipari munkások kékgalléros inget viseltek.

A fehérgalléros munka a szellemi munkaköröket jelenti. Az elnevezés onnan ered, hogy Amerikában a jellemzően irodai munkát végző alkalmazottak inggallérja eredetileg fehér volt. Ide azok tartoznak, akik a gazdaság húzóágazataiban, vagyis a bankszektorban, az adminisztrációban vagy például a kutatás-fejlesztés területén dolgoznak.

Az aranygalléros munkavállalókat Robert E. Kelley, a Carnegie Mellon University professzora említette meg először 1985-ben: ez az új fajta munkaerő magasan képzett, vezetői képességekkel rendelkezik, mindennél fontosabbnak tartja a vállalat jövedelmezőségét, vagyis ők a sikeres menedzserek.

A zöldgalléros munkák közé pedig azokat a munkaköröket sorolják, melyek valamilyen módon a környezet megóvásához járulnak hozzá, pl. környezetvédelemmel foglalkozó tanácsadók, tanárok és jogászok, megújuló energiát felhasználó mérnökök és építészek, őstermelők, biogazdálkodók.

Ez a platform lett az ismert Viber?

– A dolgozóintenzív szektor szereplőihez kerestünk egy már meglévő, mégis az ötletünkhöz és a céljainkhoz adaptálható szolgáltatót, amit lehetőleg már mindenki ismer, és nem igényel a felhasználó részéről beruházást, oktatást. Gyakorlatilag a telefonkönyvében „csak” egy kapcsolat lesz az általunk kifejlesztett cheq(bot), akitől akár kérdezhetek, a segítségét kérhetem, de én, mint munkavállaló is elérhető vagyok bármilyen, a munkámmal kapcsolatos kérdésben. Természetesen applikáción keresztül is elérhető a rendszer, de sokan preferálják a Vibert.

A gyárban, akár a futószalag mellett dolgozó kolléga, a kiskereskedelemben szolgáltató bolti alkalmazott vagy épp a raktárosunk is elérhető lesz így a saját telefonján?

– Igen, de nem feltétlenül csak arra kell gondolni, hogy a munkáltató munkaidőn túl is zaklatni szeretné a munkavállalóját. Lehet, hogy épp a dolgozónak lenne szüksége egy munkáltatói igazolásra vagy egy adatra. Akár egy óvodai beiratkozáshoz – csak, hogy egy hétköznapi példánál maradjunk. A céges chatcsoportok már bevett gyakorlattá váltak a közelmúltban, pedig többségük alulról jött kezdeményezésként, mégis a munka érdekében jöttek létre. Ez is ahhoz hasonló, csak nagyobb tudású, és a mesterséges intelligencia az alapja. Már négy országban, több mint 100 partnerünk van. Több mint 160 ezer dolgozó használja a rendszerünket, a jelenleg futó 66 funkció valamelyikét.

Megspórolják a titkárnőt?

– Lesarkosítva így hangzik, de valójában egyik esetben sem munkaerőelbocsátásról volt szó. Sőt! Az adminisztratív munka csökkenni fog, de annak az alacsony hozzáadott értékű része csak. Nevezhetjük a technológiát virtuális titkárnőnek is, ugyanakkor több idő jut érdemi munkára és kommunikációra a kollégák között. Nem győzzük hangsúlyozni: a technológiától nem válik személytelenné a kommunikáció, ugyanis nem a sorbaállástól lesz egy kommunikáció személyes. Egy menetlevél kitöltése, egy adatlap megigénylése, egy formanyomtatvány beszerzése nem kell(ene), hogy létszámilag is munkaerőt és munkaidőt igényeljen. Korunkban ezt már el kell, hogy tudja végezni a digitalizáció.

Az a célunk, hogy ügyfeleink kommunikációját automatizáljuk. Számos vállalat még ma is túl sok időt és pénzt fordít az ismétlődő kommunikációs feladatokra. Mi, a Talk-A-Botnál hisszük, hogy a humán erőforrás minden vállalat legértékesebb eszköze, mivel csak az ember képes a kreatív feladatok elvégzésére. A kommunikáció automatizálásával a digitális üzleti beszélgetéseket biztonságos, alkalmazásszerű szolgáltatásokká alakítjuk mind az ügyfelek, mind az alkalmazottak számára. A Talk-A-Bot módszertanában szerepel a kifinomult, nyílt forráskódú technológiák alkalmazása, mint a mesterséges intelligencia, az NLP – csupa egyszerűen használható, innovatív üzleti eszköz. Ügyfeleink adatait ráadásul nem osztjuk meg olyan publikus felhőszolgáltatásokkal, mint a Google vagy a Microsoft, mégis a csevegőbotok legalább 85–95%-os helyes válaszadási arányt érnek el.

A raktáros ezentúl akkor saját telefonján, Viberén akár a szabadságát is intézheti, vagy a munkaidejének módosítását is kérheti.

– Igen, akár ezeket is. A munkaadó pedig egy visszacsatolást, kvázi nyugalmat is kaphat az alkalmazás segítségével.

A start-upok szárnypróbálgatásától a törvényjavaslatig

Deliága Ákost 2017 után 2021-ben újraválasztották az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnökeként. Személyes küldetésének érzi, hogy az ország legnagyobb szakmai érdekvédelmi szervezetének vezetésében képviselje a startup-szektor érdekeit. Többek között az IVSZ a javaslatára fogadta el a Belügyminisztérium a dolgozói munkáltatói igazolás mobilon való felmutatásának jogszerűségét, a tőkévé konvertálható kölcsönt és a dolgozói részvényopciót.

A hazai kultúra és ökoszisztéma fejlesztését kitűző szakmai összefogás, a Startup Hungary Alapítvány elindításában is aktív szerepe volt Deliága Ákosnak. A legismertebb hazai startup cégek, így a Prezi, a Ustream vagy a BalaBit alapítóit is sorai között tudó Startup Hungary célja, hogy minél több sikeres startup szülessen Magyarországon. Továbbá szakmai párbeszéd, kutatások, események és kezdeményezések révén formálja a magyar startup ökoszisztémát annak érdekében, hogy a versenyképes munkahelyek és munkaerő támogatásával a térség meghatározó szektora legyen a magyar piac. A 12 startuppal induló kezdeményezésnek ma már 30 tagja van.

(Forrás: bdpst24.hu)