A Gazdasági Versenyhivatal párhuzamosan több vállalkozással szemben is eljárást indított, mivel az ásványvizes és üdítőitalos műanyag palackok környezeti hatásaira vonatkozó, a termékek címkéin feltüntetett és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott állításokkal valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.
A kifogásolt reklámállítások viszont feltehetően megalapozatlanok
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három vállalkozás zöldállításait vizsgálja. A vállalatok vélhetően megtévesztő állításaikban közös, hogy azok a termékek lényeges jellemzőire, a környezetre gyakorolt hatásaira vonatkoznak. A kifogásolt reklámállítások viszont feltehetően megalapozatlanok, a palackok környezeti előnyeinek igazolására a cégek valószínűleg nem rendelkeznek megfelelő bizonyítékkal.
Zöldre mosásnak (greenwashing) nevezzük a vállalkozás olyan marketing- vagy PR-stratégiáját, amely az adott céget környezetbarátnak, a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tünteti fel, miközben a tényleges működésében nem mutathatók ki érdemi lépések e célok elérése érdekében. Amennyiben a zöldre mosás a vállalkozás konkrét marketing-kommunikációjában jelenik meg, a kifejezés a nem igazolható környezeti állításokra utal – olvasható a GVH oldalán.
A versenyfelügyeleti eljárások megindítása természetesen nem jelenti annak kimondását, hogy az érintett vállalkozások a jogsértéseket elkövették. Az eljárások a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértések bizonyítására irányulnak. A vizsgálatok lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években kiemelten foglalkozik az ún. „zöld állításokkal”. A vállalkozásokat segítő tanácsait foglalta össze a Zöld marketing útmutatójában, valamint a GVH Podcast csatornáján is meghallgatható egy adás arról, hogy mire érdemes odafigyelniük a vállalkozásoknak fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontokból.
A GVH 2024 januárjában publikálta a zöld állításokat vizsgáló piacelemzését, amely rávilágított többek között arra, hogy sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a zöld reklámüzenetek, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, illetve jelentésével. A versenyhivatal – a piacelemzés megállapításai alapján – számos javaslattal élt a piaci szereplők, a jogalkotó és a jogalkalmazók irányába, annak érdekében is, hogy segítse a tisztességes zöld állítások piaci szereplők általi alkalmazását.
