A HUNOR-program egyik legfontosabb üzenete, hogy egy űrmisszió soha nem egyetlen ember teljesítménye. Kapu Tibor mögött kutatók, egyetemek, vállalkozások, fejlesztők és ipari szereplők munkája áll. A Nemzetközi Űrállomásra vitt magyar kísérletek azt mutatják meg, hogy a versenyképesség nem mindig a méretből fakad. Gyakran abból, hogy egy problémára merünk másként ránézni – az Ipar Napjai kiállításon bepillantást nyerhettünk a program kulisszatitkaiba.
Ahol nincs helye a „majdnem jónak”
Erre jó példa a parányi, gyufásdoboz méretű környezetimérő eszköz, amely sugárzást és több más paramétert képes figyelni. Ami az űrben működik, annak a földi iparban is komoly jelentősége lehet: egészségügyi technológiákban, nukleáris ipari környezetben, gyártásbiztonságban vagy speciális logisztikai rendszerekben. Az űrben ugyanis nincs helye a „majdnem jónak”. Ott csak az marad versenyben, ami könnyű, pontos, megbízható és takarékosan működik.
Kapu Tibor előadásából az is kiderült, hogy a magyar lelemény nem nosztalgikus fogalom. Nagyon is aktuális ipari erőforrás. Amikor egy 3D nyomtatott keltetődobozban növény fejlődhet ugyanabban a légtérben, ahol az űrhajósok élnek, akkor nemcsak tudományos különlegességről beszélünk. Hanem arról, hogyan lehet kevesebb anyaggal, kisebb tömeggel, biztonságosabban és hatékonyabban működő rendszereket létrehozni.
A gömböc üzenete: a hasznot néha meg kell várni
Az előadás egyik leginspirálóbb példája a gömböc gondolatvilágához kapcsolódott. Egy olyan magyar találmányról van szó, amely első látásra inkább matematikai és formai különlegességnek tűnik, mégis pontosan megmutatja, hogyan születhet ipari érték az alapkutatásból.
A példa ereje nemcsak a látványban rejlik, hanem abban az üzenetben is, hogy nem minden fejlesztés haszna látszik azonnal. Vannak ötletek, amelyek először kérdéseket vetnek fel, és csak később nyitnak meg új utakat az anyagtudományban, a geometriában, a gyártástechnológiában vagy akár a csomagolástervezésben.
Magyar kísérletek, földi tanulságokkal
A küldetés nem szimbolikus repülés volt: Kapu Tibor 25 magyar vezetésű kísérletben vett részt. Ezek között szerepelt a RANDAM miniatürizált dózismérő, amely az űrhajósokat érő sugárterhelést és több környezeti paramétert rögzített; a VITAPRIC növénykísérlet, amely búza, retek és paprika fejlődését vizsgálta mikrogravitációban; valamint a DIROS folyadékfizikai kísérlet, amely bolygólégkörök és áramlási rendszerek megértéséhez adhat új szempontokat.
Az ipari szereplők számára különösen érdekes lehet a CINCINNATI hőkomfort-kísérlet, amely azt vizsgálta, hogyan viselkedik a test és a ruházat a súlytalanságban – ennek tanulságai a védőruházatok, speciális munkaruhák vagy sporttextíliák fejlesztésében is visszaköszönhetnek. Az ESEL3D anyagtudományi kísérlet különböző 3D nyomtatott mintákon vizsgálta az űrutazás során fellépő rázkódás és a kozmikus sugárzás hatását. Az M4D pedig egy „lab-on-a-chip” jellegű fejlesztéssel keresett megoldást arra, hogyan lehet gyógyszereket súlytalanságban is biztonságosan, ellenőrizhető módon vizsgálni.
A kísérletek között helyet kapott az IMU-DRS is, amely GPS nélküli környezetben – például idegen égitesten, barlangban vagy zárt ipari térben – használható mozgás- és helymeghatározási módszereket kutatott. A DNA-REPAIR kísérlet a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatását vizsgálta, a projekt VR segítségével mérte a súlytalanság hatását a kézügyességre és a motoros képességekre, a VISPRO pedig az agyi vérátrendeződés jobb megértéséhez gyűjtött adatokat.
Ezek a példák jól mutatják: az űrben végzett magyar munka nem elszigetelt tudományos bravúr, hanem olyan fejlesztési környezet, amelyből a földi ipar is tanulhat. A miniatürizálás, a megbízható mérés, az anyagok tűrőképessége, az ember-gép kapcsolat, a zárt rendszerek biztonsága és a fenntartható működés mind olyan terület, ahol az űrben megszerzett tapasztalat később gyárakban, laborokban, logisztikai rendszerekben vagy egészségipari fejlesztésekben térhet vissza.
Az Ipar Napjain ugyan nem került szóba, de olvasóink pontosan tudják, hogy magyar csoki és annak magyar csomagolása is fenntjárt az űrben Kapu Tibor küldetése alatt, és mi meg is írtuk: Az űrbe utazott a Stühmer űrcsokija, amit a Sipospack Kft. csomagolt
Transpack Tudástár: űripari innováció – Az űrkutatás és űrtechnológia során kifejlesztett megoldások összessége, amelyek a szélsőséges megbízhatósági, tömeg-, energia- és biztonsági követelmények miatt gyakran új ipari alkalmazások alapjává válnak. Az ilyen fejlesztések a csomagolásban, logisztikában, anyagtudományban, érzékeléstechnikában és gyártástechnológiában is hozzájárulhatnak a hatékonyabb, fenntarthatóbb és versenyképesebb működéshez.