A következő hat évben az uniós forrásokból 300 milliárd forintnál többet fordít a kormány élelmiszeripari fejlesztésekre, ez meghaladja az elmúlt 20 évben e célra felhasznált összes támogatást – mondta a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Szabadszálláson, a helyi gazdakör térségi fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón.
Kis Miklós Zsolt közölte: a pénz bő felét a vidékfejlesztési források biztosítják a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, de a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) is jelentős összegek áramlanak majd 2020-ig az ágazatba. Emlékeztetett: vidékfejlesztésre ugyancsak az elmúlt 7 éves ciklusban felhasználtnál több, a nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 1200 milliárd forintot meghaladó uniós forrás jut az évtized végéig. Kiemelte, hogy a pénzek 60 százalékát kis- és közepes vállalkozások kapják, amellyel a kormány célja a versenyképesség javítása mellett a vidéki foglalkoztatás erősítése. Az agrárágazatok közül a munkaigényes területek – kertészet, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és feldolgozóipar – lesznek a vidékfejlesztési támogatások kiemelt kedvezményezettjei – tette hozzá az államtitkár. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a közös agrárpolitika első pilléréről szólva elmondta: a magyar gazdák ennek változásaiból aránylag keveset érzékelnek majd, hiszen hazánk marad a „jól ismert és bevált”területalapú (SAPS) kifizetési rendszernél. Aláhúzta: a döntéshozatal nemzeti hatásköre érdemben bővült a korábbi közös agrárpolitikához képest. Emlékeztetett arra, hogy a kabinet a középbirtokoktól nem von el forrásokat, a támogatási és birtokpolitikát párhuzamba állítva bevezette viszont a degressziót, azaz a növekvő birtokméretek arányában csökkenő területalapú támogatásokat. Ennek értelmében 1200 hektártól teljes elvonás érvényesül, amely azonban a kifizetések 30 százalékát kitevő zöldítéshez kötődő támogatásokat nem érinti. Jelezte: a termeléshez kötött támogatások 3,5-ről 15 százalékra bővülése lehetővé teszi a fehérjenövények – köztük is kiemelten a szója – hazai termesztésének fellendítését és gazdaságosabbá tételét. Az elnök beszámolt arról, hogy a kamarában több új szolgáltatást készítenek elő. A jövő év tavaszától várhatóan már teljes egészében igénybe vehető lesz az agrometeorológiai és növényvédelmi előrejelzés. Emellett létrehoznak egy alkuszcéget, amely a biztosítási piacon fog tevékenykedni az olcsóbb és szélesebb körben használható termékek megjelenése érdekében – közölte Győrffy Balázs. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke kiemelte, hogy a birtokpolitikának, a támogatáspolitikának és a vidékpolitikának egységet kell képeznie. Rámutatott: Magyarországnak nagy szüksége van arra, hogy a vidékfejlesztési támogatások többsége a következő években gazdaságfejlesztésre fordítódjon, mert „csak egy erős gazdaság képes érdemben változtatni az életminőségen”. Kitért arra is, hogy a vidék felemelkedéséhez nélkülözhetetlen, hogy az intézményrendszer közelebb kerüljön az ott élő emberekhez. Ezért a kormány kiemelt figyelmet és jelentős összegeket fordít a helyi ügyintézési és ellátási lehetőségek megteremtésére, megerősítésére.
MTI 2014. szeptember 29.
