A könyvkiadók, a csomagolóanyag-, háztartási- és egészségügyi gyártók egyaránt úgy vélik, hogy a tavalyi jelentős, 20 százalékos áremelkedés után is marad a papírhiány, de az árak már tetőzhettek. Peller Katalint, a Nyomda- és Papíripari Szövetség ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Több oka is van, hogy ilyen kritikus helyzet alakult ki
Nem véletlen, hogy több szektorban alakult ki kritikus helyzet a papírhiány miatt, aminek több oka is van. Amikor koronavírus-járvány miatt teljesen leállt a gazdaság, a fakitermelés is drasztikusan csökkent, ezért a papírgyárak is szabadságra küldték munkavállalóikat. Az újraindítás pedig nem megy gyorsan, hiszen non-stop üzemekről van szó, ahol alaposan meg kell fontolni a gyártás beindítását, mert hatalmas veszteséget jelent, ha bármely okból ismét le kell állítani a termelést.
Ezzel párhuzamosan a klíma- és környezetvédelemre figyelemmel egyre erőteljesebb kampány indult a műanyag csomagolóanyagok, és általában a műanyagok felhasználásának csökkentésére, a logisztikai láncok – szintén a koronavírus-járvány hatására – pedig szakadozottá váltak, időnként le is álltak – ismerteti a probléma okait Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség ügyvezető igazgatója.
Ezek a tényezők együttesen magyarázzák a mostanra kialakult papírhiányt, a papírtermékek iránti megemelkedett keresletet, illetve a drágulást. A fakitermelés jelentős csökkenése adja az alapot, vagyis a papírgyártás legfontosabb alapanyagát jelentő cellulózhiányt. Ezt fejeli meg, hogy voltak gyárak, amelyek a válság hatására végleg leállították a termelést. Ezek termelésből való kiesését nem lehet hetek, hónapok alatt pótolni, évek alatt építhető csak fel egy új papírgyártó üzem.
Ebben a papírgyártók és felhasználók számára kifejezetten kritikus helyzetben került sor az energia és az üzemanyag árak drasztikus emelkedésére.
