A jólét nem mehet a természet rovására. Ez a Metsä Csoport regeneratív erdőgazdálkodásának alapgondolata, amely hozzájárul ahhoz, hogy az erdő egyre élőbb, változatosabb és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb állapotban maradjon a jövő generációi számára.
A Metsä Board termékei tiszta szűz farostból készülnek, amelyet fenntartható módon kezelt észak-európai erdőkből szereznek be. A jövőben még tovább kívánják javítani ezen erdők kezelését. A Metsä Boardot is magában foglaló Metsä Group 2023 tavaszán állt át a regeneratív erdőgazdálkodásra. Célja annak biztosítása, hogy az erdők élénk, változatos, és az éghajlatváltozással szemben ellenálló állapotban öröklődjenek egyik generációról a másikra.
Timo Lehesvirta, a Metsä Group vezető környezetvédelmi szakértője szerint ehhez olyan rendszerszintű változás szükséges, amely a csoport teljes értékláncában érezhető lesz, és amely elősegíti és erősíti mind a gazdaságot, mind a biológiai sokféleséget.
Lehesvirta megállapítja: „Történelmi visszatekintésben, a gazdasági rendszerekben a jólét megteremtése gyakran a természet kárára történt. A földhasználat számos formájában először el kell távolítani az eredeti ökoszisztémát, mielőtt megkezdődne az új termelés. A regeneratív erdőgazdálkodás ezzel szemben olyan termelési folyamatokon alapul, amelyek bizonyíthatóan nem károsítják a környezetet”.
Lehesvirta úgy véli, hogy ez az első alkalom, hogy egy gazdasági szereplő ilyen átfogó változtatást hajt végre a gazdasági rendszerükben. „Egyre inkább új normává válik a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezése. Véleményem szerint a Metsä Board ügyfeleinek is érdekében áll a regeneratív erdőgazdálkodási stratégia és az olyan termelési folyamat, amely lehetővé teszi a műveletek általános hatásának megbízható ellenőrzését.”
A biológiai sokféleség erősítése
A regeneratív erdőgazdálkodás célja, hogy az erdők hasznosításával egyidejűleg erősítse az erdők biológiai sokféleségét. Lehesvirta szerint: „Finnországban már most is nagyon jó erdőgazdálkodást folytatnak. Mi nem találjuk fel újra a kereket, hanem a természet számára előnyös legjobb erdőgazdálkodási gyakorlatokat próbáljuk beépíteni az általános gyakorlatba”.
Véleménye szerint a legfontosabb gyakorlatok itt a fafajok és az erdőszerkezet diverzifikálása, valamint a több korhadó fatörzs létrehozása az erdőkben.
„A változatosabb faállomány és a több holtfa révén javíthatjuk a gazdasági erdőkben őshonos, mintegy 10 000 faj életfeltételeit.”
Emellett célzott cselekvési terveket kell kidolgozni a különösen veszélyeztetett erdőterületekre, például a gyógynövényekben gazdag erdőkre és a napsütötte lejtőkre.
Őshonos fafajokat tartalmazó erdők
A regeneratív erdőgazdálkodásban a termelési folyamatokhoz olyan fafajokat használnak, amelyek a régióban természetes módon, emberi beavatkozás nélkül fordulnak elő. Finnországban mintegy 30 őshonos fafaj létezik, amelyek közül a Metsä csak ötöt dolgoz fel iparilag. A kivágás során a Metsä meghagyja a többi fafajt, hogy elősegítse az erdő biológiai sokféleségét.
A finn erdőkben élő fajok mintegy negyedének szüksége van holtfára. A regeneratív erdőgazdálkodásban a korhadó rönköket különböző módszerekkel juttatják a gazdasági erdőkbe, beleértve a nagy fajgazdagságú fákat és tuskókat.
Ahogy a név is mutatja, a visszatartó fákat a fakitermelés során az erdőben hagyják, ahol tovább nőnek, majd végül elpusztulnak és elkorhadnak. A biológiai sokféleséget elősegítő magas tuskók olyan fák, amelyeket két és öt méter közötti magasságban vágnak ki. Ezáltal ténylegesen álló holtfát hoznak létre olyan erdőkben, amelyek egyébként alig tartalmaznának holtfát.
Az erdőszerkezet diverzifikációjához hozzájárulnak a fák és a cserjék sűrű állományai, azaz a védőfák és a védősűrűsödések is. Az erdők keveredése növeli a biológiai sokféleséget, mivel a különböző fajok különböző erdőtípusokat igényelnek élőhelyként.
A cél az egész erdei ökoszisztéma megerősítése
A növekvő erdők szén-dioxid-elnyelőként működnek. Növekedésük során szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, és így ellensúlyozzák a globális felmelegedést. Az érett fák és fatermékek szén-dioxidot tárolnak. Lehesvirta szerint azonban nem a szén-dioxid az egyetlen környezetvédelmi szempont az erdők hasznosításában, ezért az erdő szerepét sokkal tágabb értelemben kell vizsgálni.
Kijelenti, hogy sok szó esik a nyilvánosságban a szén-dioxid-elnyelőkről, és természetesen fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az erdők azonban ökoszisztémaként más szolgáltatásokat is nyújtanak, kézzelfogható és nem kézzelfogható módon egyaránt. A regeneratív erdőgazdálkodás célja az erdei ökoszisztéma e „szolgáltatásainak” egyidejű javítása. Ez magában foglalja a fát, a bogyókat, a gombákat, a beporzókat és az egészségügyi hatásokat, valamint a szén-dioxid-elnyelőket. Lehesvirta hozzáteszi: „Az általános fejlesztések révén biztosítjuk az erdei ökoszisztéma lehető legnagyobb biológiai sokféleségét, hogy a jövő generációi számára is megőrizhessük annak teljes hozzáadottérték-potenciálját”.
A fogyasztók felvilágosítása a környezeti hatásokról
A regeneratív erdőgazdálkodás fontos szempontja a pozitív változások igazolása. A Metsä Group a kutatóintézetekkel közösen figyelemmel kíséri az erdei körülmények alakulását a helyszínen.
Timo Lehesvirta kifejti: „Az erdőkről szóló nyilvános vitában sokféle ideológia és megközelítés létezik. Ezért fontos számunkra, hogy tudományosan vizsgáljuk a fahasználat hatásait. Legkésőbb 2030-ra bizonyítani kellene a mérések alapján, hogy javul az erdő biológiai sokfélesége. Célunk, hogy az érdekelt felekkel együttműködve olyan ellenőrzött méréseket dolgozzunk ki, amelyek segítségével nyomon követhető egy termék környezeti hatása a teljes értéklánc mentén, az erdőtől a fogyasztóig.”
▪ Elengedhetelen a termékek és csomagolások ellenőrzött címkézésének bevezetése, amely megmutatja a fogyasztóknak a teljes értéklánc környezeti hatását
A Metsä Group Plus egyre nagyobb hangsúlyt fektet az erdő ökológiai szempontjaira 2023 júniusában a regeneratív erdőgazdálkodási programja részeként a Metsä Group elindította új Metsä Group Plus szolgáltatását. A Metsä Group Plus a regeneratív erdőgazdálkodás elvein alapuló erdőgazdálkodási modell, amelyet a Metsä Group anyavállalata, a Metsäliitto Cooperative erdőtulajdonosainak kínál.
A modell a hagyományos megközelítéseknél szélesebb körű intézkedéseket tesz lehetővé az erdő biológiai sokféleségének előmozdítására és javítására. Az intézkedésekről az erdőtulajdonosokkal közösen döntenek, és azokat a fakereskedelemben, valamint a fiatal állományok fenntartására vonatkozó szerződésekben alkalmazzák. A Metsä Group Plus modellben a tanúsítványok által megköveteltnél nagyobb figyelmet fordítanak az erdő természetére. A megmaradó fák különösen fontosak a biológiai sokféleség fenntartása szempontjából. A Metsä Group Plus a jelenlegi erdőminősítéseknél nagyobb famennyiséget ír elő az erdőfák csoportjai számára. A visszatartó fák elégetése égetett fát is eredményez, ami a finn erdőkben természetszerűleg igen ritka.
A Metsä Group Plus programnak jelentős hatása van, mivel Finnország magánerdeinek mintegy fele a Metsäliitto szövetkezet tagjainak tulajdonában van. 2023 júniusában a Finsilva Oyj, a Metsä Group egyik fő ügyfele, és 130 000 hektárral Finnország egyik legnagyobb erdőtulajdonosa bejelentette, hogy valamennyi erdejében bevezeti a Metsä Group Plus gazdálkodási modellt.
