Székely Kitti a Soproni Egyetemen végzett tervezőgrafikusként, és már most a következő lépcsőfokokat keresi, ahol még mélyebben kapcsolódhat az alkotás világához. Munkáiban egyszerre van jelen a vizuális érzékenység, a játékos funkcionalitás és a személyes fejlődés iránti nyitottság.
Gyermekkori rajzoktól a grafikai pályáig
Művészi látásmód, gondosan felépített tudás és csomagolástervezési szenvedély – mindez egyszerre jellemzi Székely Kittit. De vajon hogyan indult az alkotás iránti vonzalma, honnan ered a művészi érdeklődése?
– Már egészen kisgyermekkoromban különös vonzalmat éreztem az alkotás iránt, azon belül is leginkább a rajzolás világa ragadott magával. Szabadidőm jelentős részét mindig is a kreatív tevékenységek töltötték ki: legtöbbször kedvenc rajzfilmfiguráimat rajzoltam újra, hogy fejlesszem a rajztudásomat.
Mikor érezte először, hogy művészeti területen szeretne tanulni?
– Már általános iskolásként felmerült bennem a gondolat, hogy művészeti pályát válasszak magamnak. Akkoriban kezdtem el autodidakta módon ismerkedni az Adobe Photoshop világával, valamint a videóvágás alapjaival.
Szülői javaslatra végül a vendéglátás pályán indultam el, de hamar kiderült, hogy az nem az én utam. Egy tanárom ösztönzésére újra a művészet felé fordultam, és átiratkoztam a szolnoki Magiszter Művészeti Szakgimnáziumba, ahol grafikusi képesítést szereztem.
Úgy éreztem, hogy ez a végzettség csupán a bevezető szinthez elegendő, ezért elhatároztam, hogy felsőoktatásban is továbbfejlesztem az alaptudásomat. A felvételire készülve elvégeztem egy művészeti és multimédia fotográfus képzést, amely tökéletesen kiegészítette a grafikai alapokat. A tervezőgrafika mellett így a vizuális látásmódom is fejlődött – ennek később nagy hasznát vettem.
Mi alapján esett a választása a Soproni Egyetem tervezőgrafika szakára?
– Korábbi diáktársaim biztatására jelentkeztem a Soproni Egyetemre. Ugyan csak a második alkalommal vettek fel, de ez sem tántorított el attól, hogy azzal foglalkozzam, ami igazán érdekel. Nagyon örülök, hogy hallgattam a tanácsukra – itt ugyanis nemcsak elméleti, hanem valóban hasznos, alkalmazható tudást kaptam az elmúlt három év során. Jelenleg szinte minden grafikai irányzat érdekel – a csomagolástervezéstől kezdve, a digitális illusztráción át, az arculattervezésig.
Egyetemi munkák – forma, funkció, játék
A Soproni Egyetemen készített csomagolástervei közül számára melyek a legkedvesebbek?
– Az egyik legemlékezetesebb munkám a HUNGAROPACK Student Csomagolástervezési Diákversenyre készült pályamunkám. A „Szülinapi ízvarázs” névre hallgató, színes, játékos fagylaltcsomagolás kisgyermekek számára készült – célom az volt, hogy már a doboz kibontása is ünnepi élményt nyújtson a fogyasztó számára.
A hagyományos műanyagtárolók helyett újrahasznosítható papírdobozt terveztem, szem előtt tartva a fenntarthatóság szempontjait is. A vidám színek, minták és az ünnepi hangulatú dizájn különleges élménnyé varázsolják a fagylaltozást.
Másik kedvenc feladatom a pizzásdoboz tervezése volt: egy pizzéria számára készítettem arculathoz illeszkedő, praktikus, mégis esztétikus csomagolást. A design kialakításakor figyelembe vettem a gyártási költségeket és a technológiai lehetőségeket is. Kiemelkedő kreatív elemként az aljára társasjátékot terveztem, így a doboz szórakoztató funkciót is kapott.
Különleges kihívást jelentett számomra a Coccolino mosókapszulák csomagolásának újratervezése is. A brand arculati elemeit megtartva olyan designt dolgoztam ki, amely frissebb, fiatalosabb vizuális élményt nyújt, miközben illeszkedik a márka értékeihez, és egyértelműen sugallja a termék alapfunkcióját.
Vizuális eszközökkel a lányok önbizalmáért
Idén végzett tervezőgrafikai alapszakon. Mi volt a diplomamunkája?
– A diplomamunkám egy tudatosan felépített, vizuális eszközökkel dolgozó kreatív munkafüzet, amely a 12–20 éves lányokat segíti az önbizalom és önismeret fejlesztésében. A kiadvány 12 tematikusan felépített oldalpárból áll: bal oldalon naplószerű, gondolatébresztő feladatok, jobb oldalon saját tervezésű mandalák kaptak helyet. Mindez egységes vizuális rendszerben jelenik meg, pasztellszínekre és harmóniára épülő arculattal.
A munkafüzet szándékosan letisztult, ugyanakkor részletgazdag: teret ad az alkotónak az önkifejezésre, miközben grafikai szempontból is következetesen végigvezetett. A célom az volt, hogy a design ne csupán illusztrációként funkcionáljon, hanem segítő, támogató rendszerként működjön az érzelmi önreflexióban – így a grafika esztétikai, funkcionális és pszichológiai szerepet is betölt.
Ha kap egy csomagolástervezési feladatot, hogyan áll neki a munkának?
– Az inspirációval kezdődik, amikor is főként az internetről tájékozódom. Ezután papíron készítek vázlatokat, először a forma körvonalazódik, majd a grafikai elemek. A tervezés során igyekszem ragasztásmentes megoldásokkal dolgozni – a hajtogatás lehetőségeit is kihasználva. Végül elkészítek egy modellt, hogy kézzelfoghatóvá váljon az eredmény.
Rajzolás – önkifejezés és napi rutin
Mivel tölti szívesen a szabadidejét?
– Előszeretettel készítek digitális illusztrációkat, gyakran pusztán saját kedvtelésből, belső indíttatásból. Ezek személyes hangvételűek, és lehetőséget adnak arra, hogy szabadabban, kötöttségek nélkül kísérletezzek új formákkal, stílusokkal vagy színvilágokkal.
Emellett a manuális technikákról sem mondtam le, hiszen hosszú évekig ezek képezték a művészi fejlődésem alapját. Fontos számomra, hogy ezeket a készségeket folyamatosan szinten tartsam, ezért nap mint nap szánok időt arra, hogy skicceljek valamit a füzetembe – legyen szó akár egy gyors ötletről, karaktervázlatról vagy formajátékról. Ez nemcsak gyakorlási lehetőség, hanem lelki feltöltődés is – segít kikapcsolódni, miközben kreatív fejlődést nyújt.
A kreatív szabadság ösztönöz a jövőben is
Elvégezte a tervezőgrafika alapszakot. Hogyan tovább?
– A jövőben szeretném tovább bővíteni tudásomat és tapasztalataimat, ezért folytatni kívánom tanulmányaimat. Úgy érzem, a grafika minden területe új lehetőséget rejt számomra – legyen szó fejlődésről vagy önkifejezésről. Nem szeretném magam egyetlen irányzatra korlátozni, mert a szakma sokszínűsége és folyamatos megújulása az, ami igazán inspirál és ösztönöz a mindennapokban. A kihívásokban, a problémák megoldásában és a kreatív gondolkodásban találom meg azt a szabadságot, amire gyermekként is vágytam, amikor először fogtam ceruzát a kezembe.
Van már elképzelése arról, milyen irányba indul a tanulmányai befejezése után?
– Több lehetőség is érdekel, de még nem döntöttem. Közel áll hozzám az illusztráció, a webdesign, a csomagolástervezés, de a játéktervezés is. Először mindenképp itthon szeretnék dolgozni, de a külföldi tapasztalatszerzést sem zárom ki a jövőben.
Székely Kitti ugyan még csak a pályája elején jár, de már most jól látszik, hogy a grafika számára nemcsak eszköz, hanem gondolkodásmód. A következő években a vizuális kommunikáció új kihívásai várják – és minden esélye megvan rá, hogy ebben a világban markáns, saját hangot képviseljen.
Rosta Péter, Szarka Judit Gabriella | Fotók: Székely Kitti
Transpack Tudástár
Tervezőgrafikus – Székely Kitti, a Soproni Egyetem tervezőgrafikus hallgatója a vizuális érzékenység, a játékos funkcionalitás és a személyes fejlődés iránti nyitottság ötvözésével keresi az alkotásban rejlő szabadságot. Gyermekkora óta a rajzolás vonzotta, majd a grafikai tanulmányok során csomagolástervezésben, illusztrációban és arculattervezésben is otthonra talált. Egyetemi munkái – például a „Szülinapi ízvarázs” fagylaltcsomagolás vagy a társasjátékkal kiegészített pizzásdoboz – jól mutatják a kreatív és fenntarthatósági szempontok ötvözését. Diplomamunkájában önbizalom-fejlesztő munkafüzetet készített lányok számára, pasztellszínekre és harmóniára építve. A jövőben a grafika sokszínűségében lát lehetőséget: az illusztrációtól a webdesignon át a játéktervezésig minden irány inspirálja.
