INNOVÁCIÓS TOPLISTA: „EZEKBEN AZ ÚJÍTÁSOKBAN HISZNEK A MAGYAROK” CÍMMEL VÉGEZTEK KUTATÁST
Megosztott a hazai közvélemény a technológiai trendek megítélésében: bár vannak fenntartások, az életminőség javulását a többség hosszú távon az innovációktól, különösen a technológiai és tudományos fejlesztésektől várja. Milyen innovatív megoldásoknak örülnének a magyarok? Itt a legfrissebb kutatási eredmény.
A Bosch és a Richter Gedeon közös kutatása szerint a magyar lakosság többsége bizalommal tekint az innovációkra, különösen a fenntartható energiák, az egészségügy és a biotechnológia fejlesztéseire. Bár a jövő technológiái iránti nyitottság életkoronként eltérő, a kutatás azt mutatja, hogy a társadalom egyre tudatosabban választja meg, milyen újításokat tart elfogadhatónak. A jövőkutatók és iparági szakértők szerint az innováció ma már nemcsak technikai, hanem erkölcsi és stratégiai kérdés is.
BoschxRichter Innovátorok Napja – harmadik éve közösen
Az idei már a harmadik alkalom, hogy közös konferenciát rendezett hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata: a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény minden évben a világ és a kutatás-fejlesztés aktuális trendjeit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2025. évi konferencián bemutatásra került a két vállalat „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című közös kutatása is. A kutatást a Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából az Europion kutatóintézet végezte. A mobil- és webapplikáció-alapú adatfelvételre 2025. május 16–19. között került sor, a kutatás célcsoportját a 16 év feletti magyarországi lakosság alkotta. A 1072 fős minta reprezentatív életkor, nem, iskolai végzettség, valamint a lakóhely településtípusa és régiója szerint. A Toplista a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián került bemutatásra a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.
Távol és mégis közel – a magyarok több mint fele nyitott az innovációkra, de a többiek egyelőre óvatosabbak
Legyen szó közlekedésről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy a városi élet kihívásairól, sokak szerint az innovatív technológiák hozhatják el a kedvező változást. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51%), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48%). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérőek. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%).
Az energiabiztonságtól a 3D szervnyomtatásig
Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják azt, hogy mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz – a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. Míg a BoschxRichter közös kutatása szerint a válaszadók a következő 10–15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia (59%), a biztonsági és hadiipar (58%), valamint az ipari automatizálás (53%) kapcsán számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná. A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák (81%), a klímavédelem (80%) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77%). Ezek a fejlesztések olyan kihívásokra adhatnának választ, mint az energiabiztonság, a hatékony energiatárolás vagy az új típusú energiaforrások kérdése. Szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott szén-dioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére. Emellett a várt fejlesztések az új hatásmechanizmusú gyógyszerek létrejöttében, a génszerkesztésben vagy akár a 3D-nyomtatású mesterséges szervek területén is eredményt hozhatnának.
A mobilitás jövője – az autóipartól remélik a legtöbb innovatív megoldást
A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is. Emellett sokan tekintik előremutatónak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%) és a közlekedési infrastruktúra (30%) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.
„A kutatás adatai is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, legyen szó autógyártásról, közösségi közlekedésről vagy a holnap okosvárosairól. A Boschnál folyamatosan olyan technológiákon dolgozunk, amelyek jobbá és fentarthatóbbá tehetik a mai és a következő generációk életét” – fűzte hozzá az eredményekhez dr. Szászi István, aki a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.
10 év múlva jöhetnek az okosvárosok, és reneszánszát élheti a közösségi közlekedés
A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak (32%): megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, valamint az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, és a belső égésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok és e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.
Még szoknunk kell az újat: hidrogénvonatok igen, légi taxik nem!
Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan élnének (61%) olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén-üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40%-a elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légi taxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.
Innováció a gyógyszeriparban – életminőség, hatékonyság és biztonság A közlekedés mellett a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja. Az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de számos társadalmi igénynek is meg kell felelniük. Fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza (51%), de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának (37%) és biztonságának (34%) fontosságát is – vélhetően komplexitásuk és a speciális know-how miatt. Azt csak kevesen várják el a gyógyszeripari innovációktól, hogy minden részletükben és mélységükben érthetőek legyenek számukra: az átláthatóságot csak 14%, a közérthetőséget 12% sorolja a főbb szempontok közé
Innovációval a gyógyíthatatlan betegségek ellen, a kevesebb mellékhatásért
Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsége (60%). Emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését (51%) is célként jelöli meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is (49%) szükségesnek tartják a folyamatos gyógyszeripari innovációt. „A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás. Különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó. A Richter Gedeonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legújabb tudományos eredményekre építve olyan terápiás megoldásokat fejleszszünk, amelyek valódi választ adnak ezekre a kihívásokra” – emelte ki az eredmények kapcsán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.
Kételyek az mRNS technológiákkal szemben – személyre szabott gyógyszereket vár a közvélemény
Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak. Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak (35%), de a hasznosságáról már kevesebben vannak meg-győződve (23%). A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek (29%), a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében – ezeket sorolják legkevesebben (17%) a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény vélhetően a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben, a hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését (32%), az új hatásmechanizmusú terápiákat (26%) és a génszerkesztésre épülő innovációkat (24%) tekinti.
Transpack Tudástár: Innovációs toplista – A magyar lakosság technológiai újításokhoz való hozzáállását vizsgáló kutatási fogalom, amely feltárja, mely fejlesztésekben bíznak leginkább (fenntartható energiák, egészségügy, biotechnológia, mobilitás), és mely trendekkel szemben óvatosabbak, így irányt mutat az iparági és társadalmi innovációs prioritások számára.
