Az építőipar Európában a teljes hulladékmennyiség jelentős részét adja, ezért a bontási és építési anyagok kezelése kulcskérdéssé vált. A szelektív gyűjtés és a régi épületek újragondolt hasznosítása egyszerre csökkentheti a hulladékot és a nyersanyagigényt.
A bontás után megmaradó anyag nem feltétlenül veszteség
Az építőipar a hulladékképződés egyik legnagyobb forrása. A bemutatott információ szerint Európában a teljes hulladékmennyiség 30–40%-át is kiteheti az, ami építkezések és bontások után visszamarad. Ilyen nagyságrend mellett különösen fontos, hogy az anyagokat ne vegyesen kezeljük, hanem amit csak lehet, szétválogatva gyűjtsünk és hasznosítsunk tovább.
Ez azért is lényeges, mert az építőanyagok előállítása rendkívül energiaigényes. A beton, a cement, az acél vagy a tégla gyártása jelentős nyersanyag-felhasználással és számottevő kibocsátással jár, vagyis minden olyan eset, amikor egy meglévő elem újra használatba kerülhet, egyszerre jelenthet környezeti és gazdasági előnyt. Az építőipari hulladék kérdése tehát nemcsak a hulladékkezelésről, hanem az anyagfelhasználás egész rendszeréről szól.
A régi épületek bontásakor sok olyan elem kerül elő, amely megfelelő állapotban tovább használható. Ablakok, ajtók, téglák, cserepek vagy tartószerkezeti elemek esetében az újrafelhasználás nemcsak szemléleti kérdés, hanem valódi erőforrás-megtakarítás is lehet. A bontásból származó anyagok visszaforgatása így egyre inkább a körforgásos gazdaság részeként jelenik meg.
Ezzel párhuzamosan előtérbe kerül a régi épületek adaptív újrahasznosítása is. Ez azt jelenti, hogy a meglévő épületállományt nem feltétlenül lebontani, hanem új funkcióval megtölteni érdemes. Az ilyen megoldások csökkenthetik a bontási hulladékot, mérsékelhetik az új építőanyagok iránti igényt, és hosszabb távon fenntarthatóbb irányba terelhetik az építőipart.
Szöveg forrása: Planet Budapest
Transpack Tudástár: Építőipari hulladék – Az építőipari hulladék az építkezések, felújítások és bontások során keletkező anyagok összessége, amely magában foglalja többek között a betont, téglát, fémet és faelemeket. Jelentős mennyisége miatt kiemelt szerepe van a körforgásos gazdaságban: szelektív gyűjtéssel és újrahasználattal az anyagok egy része visszaforgatható, csökkentve ezzel a nyersanyagigényt és a környezeti terhelést.