Az Európai Bizottság friss útmutatót tett közzé a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR – Packaging and Packaging Waste Regulation) végrehajtásának támogatására. A dokumentum célja, hogy egyértelműbbé tegye a tagállamok, a gyártók és a csomagolóipari szereplők számára a következő években életbe lépő kötelezettségeket, amelyek alapjaiban alakítják át az európai csomagolási piacot.
A PPWR 2025 februárjában lépett hatályba, rendelkezéseit pedig 2026 augusztusától fokozatosan alkalmazni kell. Az új szabályozás célja a csomagolási hulladék csökkentése, az újrahasznosíthatóság javítása, az újrafelhasználás ösztönzése és az egységes európai körforgásos gazdaság támogatása.
Az Európai Bizottság útmutatója részletesen ismerteti az egyszer használatos csomagolások korlátozását, az újrafelhasználási célokat, a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszereket, valamint a betétdíjas visszaváltási rendszerek (DRS) bevezetésének követelményeit. Emellett tisztázza, hogy kik minősülnek gyártónak vagy forgalmazónak a rendelet alkalmazásában, illetve mely csomagolások tartoznak a szabályozás hatálya alá.
Tizenöt százalék a cél
A rendelet egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 2030-ra legalább 5 százalékkal csökkenjen a csomagolási hulladék mennyisége a 2018-as szinthez képest. Ez az arány 2035-re 10 százalékra, 2040-re pedig 15 százalékra emelkedik. Az Európai Bizottság szerint ezek az intézkedések hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a vízfogyasztásnak és a nyersanyagfelhasználásnak a mérsékléséhez.
Az indoklás szerint az EU-ban 2023-ban egy főre átlagosan 178 kilogramm csomagolási hulladék jutott. Beavatkozás nélkül ez a mennyiség 2030-ra akár 19 százalékkal is növekedhetne, míg a műanyag csomagolási hulladék mennyisége akár 46 százalékkal emelkedhetne.
A PPWR egyik legjelentősebb új eleme az úgynevezett Design for Recycling (DfR) szemlélet kötelező alkalmazása. Ennek értelmében a csomagolásokat már a tervezési szakaszban úgy kell kialakítani, hogy azok minél hatékonyabban újrahasznosíthatók legyenek.
Piaci korlátozás is jöhet
Az Európai Bizottság újrahasznosíthatósági teljesítményosztályokat vezet be, amelyek alapján értékelik a különböző csomagolásokat. A tervek szerint 2030-tól azok a csomagolások, amelyek anyaga 70 százaléknál kisebb arányban hasznosítható újra, technikailag nem újrahasznosíthatónak minősülnek, és piaci korlátozások vonatkozhatnak rájuk.
Az útmutató szerint az újrahasznosításra tervezett csomagolásokat nem lehet hulladéklerakóba vagy hulladékégetőbe küldeni, amennyiben azok újrahasznosítása műszakilag megoldható. A DfR-kritériumokat részletező végrehajtási szabályok 2028. január 1-jéig készülnek el, alkalmazásuk pedig 2030-ban kezdődik.
Bizonyos csomagolóanyagok ugyanakkor mentesülnek az előírások alól. Ilyenek például a fa-, parafa-, textil-, gumi-, kerámia-, porcelán- és viaszalapú csomagolások, valamint az orvostechnikai eszközök és veszélyes áruk speciális csomagolásai.
Egységes alkalmazás
A PPWR emellett jelentősen bővíti a betétdíjas rendszerek alkalmazását is. A cél, hogy 2029-re a legfeljebb háromliteres egyszer használatos műanyag és fém italcsomagolások legalább 90 százalékát elkülönítetten gyűjtsék vissza. Az új szabályok előírják azt is, hogy az egyszer használatos műanyag italpalackok 2030-ra legalább 30 százalékban, 2040-re pedig már 65 százalékban újrahasznosított műanyagot tartalmazzanak.
Jessika Roswall, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa szerint az új útmutató célja, hogy megkönnyítse a rendelet egységes alkalmazását az uniós tagállamokban. A Bizottság arra ösztönzi az iparági szereplőket, hogy időben készüljenek fel az új követelményekre, hiszen a PPWR nemcsak a fenntarthatóságot szolgálja, hanem hosszú távon az európai csomagolóipar versenyképességét is erősítheti.
Forrás: www.mrw.co.uk
Eközben idehaza: A PPWR-rendelet halasztásáért lobbiznak a nagyok
Transpack Tudástár: PPWR rendelet (Packaging and Packaging Waste Regulation) – A PPWR rendelet az Európai Unió csomagolásokra és csomagolási hulladékokra vonatkozó egységes szabályozása, amely a hulladékképződés csökkentését, az újrahasznosíthatóság és az újrafelhasználás növelését, valamint a körforgásos gazdaság erősítését szolgálja. Előírja többek között a Design for Recycling elvek alkalmazását, a betétdíjas rendszerek bővítését és az újrahasznosított alapanyagok nagyobb arányú felhasználását.
