Bezárás

A járműflotta és a gépfinanszírozása húzza a lízingpiacot

Írta: Szerkesztőség - 2013 június 24.

Az új Ptk. szabályozza a finanszírozást

 

Stagnál, csupán egyes elemei fejlődtek szolidan, ellenben csökkent az új szerződéskötések száma, így értékelte a lízingpiac tavalyi eredményeit Lévai Gábor, a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetségének főtitkára. Az egyes területek közül a flottafinanszírozás emelkedik ki, minden ötödik új autó és ezen belül minden negyedik céges autó így kelt el. Mellette a gép- és berendezés finanszírozás tudott még bővülni.

 

A Lízingszövetség szerint a hazai vállalkozások egyre nehezebben, és akkor is mind kevesebb fejlesztési forráshoz férnek hozzá, a hiteleket nyújtó bankok helyét jellemzően a lízingcégek veszik át. A hitel formájában való finanszírozás gyakorlatilag megszűnt, 2012-ben a lízingcégek szinte kizárólag pénzügyi lízingszerződéseket kötöttek.

 

A magyarországi vállalkozások elhalasztják fejlesztéseiket, nincs érdemi beruházás

Akadnak olyan szegmensek az ágazatok között, amelyek sosem látott mélységbe jutottak. Visszaesett a használt eszközfinanszírozás is. Ezzel együtt a lízingpiaci új kihelyezések 2%-kal, 351 milliárd forintra bővültek az előző évhez képest, ellenben az új szerződések száma 10%-kal csökkent. A lízingcégek által kezelt teljes portfólió mértéke csaknem 20%-kal esett vissza, így 2012 év végén 1570 milliárd forint volt.

Tavaly minden ötödik új autó, ezen belül minden negyedik céges jármű flottafinanszírozással talált gazdára. Az újonnan kötött szerződéseken belül az operatív lízing aránya meghaladta a 90 százalékot (az átlagos önerő mértéke – az emelkedés ellenére – még mindig ennél a finanszírozási formánál a legalacsonyabb, míg a nyílt végű pénzügyi lízingnél a legmagasabb). Az új finanszírozási eszközök aránya már meghaladja a válság kitörése előtti szintet, értékben közel 80%, miközben a 2012-ben kötött szerződések között (finanszírozott összeg alapján) 60% feletti a pénzügyi lízing, 20% fölötti az operatív lízing. Ellenben 20% alatti a hitel aránya, ezzel együtt a teljes portfólión belül még több mint 40% a részesedése.

Az egyes lízingpiaci szegmensek nagyon eltérő pályát futottak be a válság kitörése óta, a tavalyi év egyértelmű nyertese a flottafinanszírozás (a növekvő érdeklődést főként az áfa visszaigényelhetősége alapozta meg), és a gép-berendezés területe.

A haszonjármű finanszírozás (15 tonna alatti teherautó és busz) 20%-kal csökkent. Az új eszközök területén 7%, a használtak esetében viszont több mint 50%-os a visszaesés. A kihelyezés összege 74 milliárd forint volt, ami mintegy 5.200 szerződést takar. A buszok és teherautók döntő többségét (95%) pénzügyi lízing formában finanszírozták, az önrészek mértéke minden alszegmensben nőtt, miközben az operatív lízing szerződések esetében kis mértékben csökkent.

 

A gépek és berendezések területén a finanszírozás értéke 9%-kal, a szerződésszám 15%-kal bővült, összesen 106 milliárd forintot kihelyezve. A portfólió ennek ellenére 30%-kal csökkent, aminek az elmúlt két év alacsony finanszírozási volumene és a szegmensre jellemző rövidebb, 3-4 éves átlagos futamidő az oka.

 

A gépek-berendezések esetében a futó EU-támogatások jelentősen befolyásolják a szerződések jogi formáját. Az önrészek tekintetében az operatív lízingnél csökkenő, a hitelnél és a pénzügyi lízingnél növekvő tendencia figyelhető meg, ez hat az egyes szegmensek jellemző önrészére is.

Az IT-irodai eszközök finanszírozása 2012-ben 40%-kal, a szerződések száma 34%-kal bővült, ezzel elérte a válság előtti szintet. A berendezéseknek több mint 2/3-a hitelszerződés. Az ügyfelek fele kis- és közepes vállalkozás, de 2012-ben nőtt a nagyvállalati és a lakossági ügyfelek operatív lízing formájában kerül az ügyfelekhez, ami közelíti a nyugat-európai átlagot.

Az általános gépek, gyártósorok lízingpiaci súlya 10%-kal csökkent, miközben a szerződések száma 27%-kal nőtt, amit az átlag kezdőrészlet 5%-os növekedése, illetve az egy szerződésre eső kihelyezés mintegy 30%-os csökkenése magyaráz. Az EU társ finanszírozott GOP pályázatok következtében itt még mindig jelentős a hitel formában történő finanszírozás.

 

 

Az ingatlan szegmensben néhány egyedi ügyletnek köszönhetően jelentős, 150%-os növekedést értek el a lízingcégek, a vállalati ingatlanok területén ennél is drasztikusabb, 260%-os volt a bővülés, miközben a lakásfinanszírozás 56%-kal esett vissza.

 

Kérdésünkre válaszolva Hanczár Zsolt, a Lízingszövetség elnöke kifejtette, ő is hallott az agrárvállalkozók és egyes gépipari cégek körében terjedő a nagy várakozásokról, amelyek jellemzően piaci pletykák, irreális remények. Sem a lízingtársaságok forgalmában és sem az érdeklődők számában nincs nyoma annak, hogy például az agrárcégek esetében emelkednének az elérhető fejlesztési források, sőt, erősödő fejlesztési igénnyel sem találkozni. A korábbi években indított szerződések (nyomdaipari és egyéb gépipari) kifutottak, újak nem léptek a helyükre. E területen az unió csak a hitelezést ismeri el, csak ilyen formában ad támogatást a vállalkozásoknak.

 

lízing

 

Mint ismert, a parlament 2013. február 11-én elfogadta az új Ptk-t (jövőre lép hatályba), amelyben szabályozzák a pénzügyi lízinget is. Györgyi Dóra, az IKB Pénzügyi Lízing Zrt. jogtanácsosa összegezte a Lízingszövetség álláspontját, eszerint üdvözlik, hogy az új Ptk. tartalmazza a pénzügyi lízingszerződést, amivel egy közel harminc éves elmaradást pótolt a jogalkotó. Az új szabályok tisztáznak több olyan polgári jogi kérdést, amelyek – éppen a szabályozatlanság miatt – több esetben bírósági üggyé fajultak. Ilyen pl. a szavatossági jogok gyakorlása, vagy a felmondás esetei és az azt követő elszámolás rendje a lízingbevevő és a lízingbeadó között. A lízing tényének hitelbiztosítéki nyilvántartásba-vétele nemcsak a hitelezők, hanem a jövőbeni vevők jogbiztonságát is növeli. Mindezek mellett maradt néhány olyan rendelkezés az elfogadott törvényben, amelyek kockázatát a lízingtársaságok nem tudják felvállalni. Ha a lízingcégek a finanszírozás felfüggesztése mellett döntenek, az leghátrányosabban a forráshiánnyal küszködő kis- és közepes vállalkozásokat érintheti, hiszen ők veszik igénybe a legnagyobb arányban ezt a finanszírozási formát.

 

A Lízingszövetség szerint nem sikerült a törvény-előkészítés ideje alatt több olyan rendelkezés módosítását elérniük, amelyek a lízing lényegét érintik. A törvényben leírt definíció idegen az általában használt üzleti fogalomtól, körülményes, bonyolult, továbbá olyan definíciós elemet is tartalmaz, amelynek értelmezése vitákhoz vezethet, pl. hogy szerződéskötéskor mennyi a lízingtárgy “gazdasági élettartama”. A szövetség értékelése alapján a lízing hiteljellegét sérti az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a lízingcéget (mint pénzügyi szolgáltatást nyújtót) terheli a lízingtárgy hibája miatti kellékszavatosság, ha közreműködött a lízingtárgy kiválasztásában. A legnagyobb veszélyt azonban a lízingdíj fizetési kötelezettség alóli mentesülés szabályozása hordozza magában. A jogalkotó egy, a vállalkozási szerződések körében már évtizedek óta létező, de a hiteljellegű jogviszonyok esetében nehezen értelmezhető fogalmat emelt be a törvénybe, mikor rögzítette, hogy “arra az időre, amely alatt a lízingbevevő a lízingtárgyat saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, lízingdíj nem jár”.

 

Ez azért vitatható, mert értelmező rendelkezés hiányában szinte biztos, hogy a fizetési nehézségek a lízingbevevők részéről mindig saját érdekkörükön felmerült okra lesznek visszavezethetők, továbbá beláthatatlanok a következményei értve ezalatt, hogy tisztázatlan a mentesülési lehetőség hossza, a mentesülési ok megszűnése esetén irányadó eljárásrend, a lízingbeadót érő kár megtéríttetése. Nagy feladata a Lízingszövetségnek a törvény életbe léptetéséig, hogy aktív részese legyen annak a jogalkotási folyamatnak, aminek a célja, hogy megteremtse az összhangot az új Ptk. és a jelenleg hatályos speciális jogszabályok, mint például a hitelintézeti törvény, vagy a számviteli törvény között.