fbpx

300 ezer helyett 40 millió eljárás?!

Írta: Kohout Zoltán - 2019 május 07.

Nemcsak hatalmas apparátus, de óriási türelem is kellhet eztán a 3. országbeli csomagrendelések után, és az egész hazai ágazat ráfázhat a felkészülés elmulasztására.

Kis csomag, nagy változás

Több mint százszorosára nőhet az e-kereskedelemhez kapcsolódó vámeljárások száma Magyarországon két éven belül, miután egy európai uniós rendelet értelmében 2021-től az unión kívüli országokból érkező, kis értékű csomagok után is adófizetési kötelezettség keletkezik – figyelmeztet a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) és a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ). Ma 22 eurós érték alatt az EU-n kívülről érkező árura nem kell vámot és áfát fizetni. Ez viszont sok visszaélésre adott lehetőséget, például kisebb összeget tüntetnek fel a csomagon, ami jelentős bevételkiesést okoz az EU-nak és a tagállamoknak.

13 ezer százalékos növekedés

A másfél év múlva hatályos jogszabály a szakmai szervezetek szerint jelentős kihívás elé állítja az áruimport folyamatában részt vevőket, elsősorban az adóhatóságot és a vámügynöki szolgáltatást végző logisztikai szereplőket. Ma az e-kereskedelemhez kapcsolódóan évente durván 300 ezer vámkezelési eljárás zajlik, de ha a kis értékű postai küldeményekre is kötelező lesz, évi 40 millió eljárás is lehetséges – miután a piac évente 20-25%-kal növekszik (például 2015 és 2018 között 91,5 ezer tonnáról 146 ezer tonnára nőtt a Budapest Airport cargo-forgalma).

Sürgős megoldani a megoldhatatlant

„A vámeljárások esetszámának ilyen mértékű növekedése a jelenlegi szakemberállományt és informatikai rendszereket figyelembe véve lényegében megoldhatatlan feladat elé állítja az áruimport folyamat szereplőit” – vélte Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke, aki a privatbankar.hu-nak azt mondta: mielőbb átfogó informatikai fejlesztésre és a szabályozási környezet átgondolására lenne szükség, és az új rendszereket még az éles üzem előtt – 2020 végig – egy kiemelten forgalmas időszakban le is kellene tesztelni. Ha nem, akkor lelassulhat a csomaglogisztika, állandósulhatnak a szállítási csúszások, a küldemények hetekkel, hónapokkal később kerülhetnek majd a megrendelőkhöz. Ez Magyarország piaci pozícióit is jelentősen veszélyeztetheti, mert az e-kereskedelemben résztvevő logisztikai szereplők eshetnek el megrendelésektől.

(forrás: MTI, privatbankar.hu)