Orbán Viktor miniszterelnök 2020. január 9-i nemzetközi sajtótájékoztatója során röviden környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozott. Nyilatkozatából a „…kivezetjük a műanyag csomagolóanyagokat…” mondatrész nagy felhördülést okozott, szakmai szervezetek és a sajtó is kereste szövetségünket (CSAOSZ), érdeklődtek álláspontunk iránt.
Mielőtt nézetünket megosztanánk, fontos néhány tényt rögzíteni, amelyek „kormányzati forrásokon” alapulnak:
– a műanyag csomagolóanyagok általános kivezetéséről nincs szó, erre EU tagországként nem is lenne lehetőség, és óriási versenyhátrányt jelente a magyar gazdaság számára, ugyanakkor számos jogszabály magyar jogrendbe ültetésének közeleg a határideje, így:
– a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló 2018/852 irányelv átültetési határideje: 2020. július 5.;
– az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 2019/904 számú irányelv (közismert nevén SUP irányelv) átültetési határideje:– forgalomba hozatali korlátozás az irányelvben meghatározott termékkörre (5. cikk): 2021. július 3.,
– termékkövetelmények (kupakok és fedelek az italtárolókhoz rögzítve maradnak a termék rendeltetésszerű használata során) (6. cikk): 2024. július 3.,
– jelölési követelmények (7. cikk): 2021. július 3.,
– kiterjesztett gyártói felelősség (8. cikk) 2024. december 31-ig, a melléklet E. részének III. szakaszában felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek tekintetében már 2023. január 5-ig megfeleljenek.
Jól látható tehát, hogy a miniszterelnök számos, előkészítés alatt álló hazai joganyagról tett „vázlatos” említést. Ezek után álljon itt a műanyagcsomagolásokról alkotott véleményünk is.
Műanyag csomagolóanyagok kivezetése – ahogy a szakma látja
A műanyagok térnyerésével soha nem látott műszaki, termelési, anyag- és energiahatékonysági fejlődés következett be az élet valamennyi területén, a háztartástól, a közlekedésen át az egészségügyig, de folytathatnánk a sort a végtelenségig.
Hasonló fejlődés ment végbe a csomagolástechnika terén is, a műanyagok testre szabható jellemzőinek mérnöki úton végezhető meghatározása új, takarékos eljárások kidolgozását eredményezte, amelyek az áruvédelem, az élelmiszerveszteség és az élelmiszerbiztonság ugrásszerű fejlődéséhez vezettek.
Könnyen belátható, hogy a bármely termék előállításának teljes láncolatában bekövetkező környezetterhelés sokszorosan meghaladja a csomagolás létrehozásáét. Ebből egyenesen következik, hogy a csomagolás védelmi funkcióinak kiterjesztése a termékveszteség mérséklésével a környezet védelmét szolgálja.
Álljon itt ennek az állításnak néhány bizonyító erejű példája.
A kenyér műanyag tasakos csomagolása esetén a vizsgálatok azt mutatják, hogy a teljes környezetterhelés 94-96%-a a termékelőállításból és csupán 4-6%-a ered a csomagolásból és a csomagolási hulladékkezeléséből.
Brokkoli esetében a tömegveszteség (kiszáradás) a termék romlását eredményezi. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a nedvességvesztés szempontjából szinte érdektelen a hűtőszekrényben való tárolás, egyedül az számít, csomagolt-e a termék vagy sem. Az azonos idő alatt bekövetkező tömegveszteség aránykülönbsége nyolcszoros. Egyszerűbben fogalmazva: a csomagolatlan brokkoli fogyaszthatósága nyolcad annyi ideig őrizhető meg a csomagolttal összehasonlítva.
A ma legkorszerűbbnek számító vákuum és védőgázas csomagolások az élelmiszerek fogyaszthatóságának növelését az alkalmazott műanyag csomagolóanyagok révén érik el. Sajt esetében egyszerű csomagolás melletti 7 napos eltarthatósági idő az említett eljárásokkal 180 napra emelhető. A hosszabb eltarthatóság épp a csomagolás révén, nem pedig hozzáadott adalékok segítségével érhető el, jelentősége pedig az életviteli szokások változásában, a napi bevásárlások ritkulásában rejlik.
A csomagolások anyagfelhasználásának mérséklésére szükség van. Az érintettek az optimalizálást folyamatosan végzik is. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az anyag- és költséghatékony műanyagcsomagolásoknak vagy nincs, vagy csak magasabb környezetterhelést okozó kiváltó technológiája van.
Azt pedig el kellene kerülni, hogy a műanyagok kivezetése nagyobb környezeti problémákhoz vezessen. A felsorolt csupán néhány példa azt bizonyítja, hogy a műanyagra nem ellenségként, hanem érdekeinket szolgáló anyagként kell tekinteni.
Tisztában vagyunk a környezetünkben, élővizeinkben felgyülemlő műanyagok természeti kép romboló hatásával. Ennek felelőse azonban sosem az anyag, csakis az ember. Az ember, aki nem gondoskodik a hulladék elkülönített gyűjtésről, a hatékony hulladékgazdálkodás megteremtéséről. Világméretekben.
Csomagolási megoldások az élelmiszerveszteség megelőzésére
Denkstatt’s „How Packaging Contributes to Food Waste Prevention” (cheese, bread), McEwen Associates/Flexible Packaging Association’s (FPA)
„The Value Of Flexible Packaging in Extending Shelf Life and Reducing Food Waste” (bananas, bell peppers), Packaging Technology Integrated Solutions/FPA’s
„The Role Of Flexible Packaging in Reducing Food Waste” (beef, cucumbers, grapes)Yang H. KU/C&EN/Shutterstock
Nagy Miklós főtitkár; CSAOSZ
