A napelemek működésük során nagymértékben felmelegednek, ami csökkenti a hatékonyságukat. Tudósok kifejlesztettek egy olyan polimer zselét, ami megoldást nyújthat erre a problémára.
A napelemek ideális esetben közvetlen és hosszas napsugárzásnak vannak kitéve, ezáltal gyakran nagymértékben felforrósodnak. Sajnos a felmelegedéssel együtt a hatékonyságukból is sokat veszítenek. Ugyan a panelek hűtéséhez már számos technológiát (pl. légkondicionálás, fagyasztás) kipróbáltak, ezek gyakran a megtermelt mennyiségnél is több áramot fogyasztanak.
Egy új zselével elektromosság nélkül is alacsonyabb hőmérsékleten tarthatók a napelemek, olvasható a New Atlas cikkében és a GyártásTrend fordításában. A szaúd-arábiai King Abdullah University of Science and Technology (KAUST) tudósai által kifejlesztett polimer zselé kalcium-kloridot és szén nanocsöveket is tartalmaz. Az anyag rendkívül ragadós, vagyis a már meglevő fotovoltaikus elemek hátára is könnyedén felvihető. Éjszaka az erős szárítószerként ismert kalcium-klorid a nyirkos levegőből kivonja a vízpárát, amely azután folyékony formában a gélben elraktározódik. A zselé a víz befogadása közben felduzzad, s száraz tömege akár meg is kétszereződhet. Nappal a szén nanocsövek a paneleken felgyülemlő hőt magukba szívják, amit a gélbe továbbítanak. Amikor a beengedett hő hatására az eltárolt víz kellő mértékben felmelegszik, ismét pára lesz belőle. A vízgőz ezt követően távozik, és a forróságot is magával viszi.
Amikor laboratóriumi körülmények között mesterséges napsugárzás alatt tesztelték a technológiát, a napelemeket 10 Celsius-fokkal tudták hűvösebben tartani. Természetes környezetben a tudósok még nagyobb hőmérséklet-csökkenést tapasztaltak, és a napelem áramtermelő hatékonyságát akár 19 százalékkal is meg tudták növelni.
