Az autóiparban sem „ölnek” a robotok

A jelek szerint az autógyártásban is beigazolódik az a nagyon is örömteli trend, hogy az automatizálás terjedése nem kinyírja, hanem sok esetben bővíti a foglalkoztatottságot.

 

 

Ipar4.0: forradalom és felszabadulás

Az Ipar 4.0, vagyis a magasan fejlett szoftverekre, nagy adatmennyiségekre, mesterséges intelligenciákra épülő forradalmi változások az autóiparban is tömegével hozzák a gyártási, gyártásszervezési technológia megoldásokat. Az elektromos meghajtású, önvezető autóktól a 3D-nyomtatás betörésén át a különféle profilú start-upok leleményes vívmányai alapvető változásokat érlelnek. Mint minden más területen, ezek gyakran járnak együtt az emberi munkaerőre gyakorolt hatásokkal: az új technológiák legalábbis könnyítik és hatékonyabbá teszik az emberi munkát, de gyakran ki is váltják – magyarán megszüntetik azt. Ez jó hír addig, amíg felszabadítják az embert a monoton, egészségtelen vagy egyenesen veszélyes, költséges munkafolyamatokból, illetve addig, amíg egy vállalat profitabilitását szolgálja. A „társadalmi költségek” szempontjából azonban kedvezőtlen fejlemény, hiszen tömegek állása, jövedelme, létbiztonsága kerül veszélybe.

 

Az alkalmazottak így látják

A termelővállalatok alkalmazottai sokszor idegenkednek az Ipar 4.0 technológiáktól, mert attól tartanak, hogy az addigi munkakörük akár meg is szűnhet – szerepel a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának kutatási projektjében, ami tudatosan az autóiparra fókuszál, mert ezen a területen a gyártási és gyártásszervezési innovációkat rendszerint hamarabb és szélesebb körben alkalmazzák, mint más iparágakban. A kutatók három vállalat hat különböző Ipar 4.0 projektjét vizsgálták hazai és romániai autógyártó, beszállító cégek vezetőinek bevonásával. Arra jutottak, hogy a cégek a modernizációs autóipari projektet leginkább a hatékonyság növelésére, a költségek csökkentésére, valamint a termelési hibák kiküszöbölésére vezették be. Öt esetben egyáltalán nem csökkent az alkalmazottak száma, tehát inkább a támogató, mintsem a helyettesítő funkciót látták el. Vagyis az Ipar 4.0 technológiák inkább hatékonyabbá teszik az emberi munkát, nem megszüntetik, sok helyen pedig a mégis megszűnő állásban lévőknek más pozíciókat és ehhez átképzést ajánlanak fel. A kutatás érdekes megállapítása az is, hogy ettől még maradt némi idegenkedés az alkalmazottak egy részében: sokan nehezebbnek és túlzottan ellenőrizhetőnek, elszámoltathatónak vélik az új technológiák teremtette munkakörben végzett munkájukat… Ahol viszont bevonják az alkalmazottakat a fejlesztési projektbe, ott sokkal kisebbek az ellenállások.

 

 

Több gép = több munkahely?

A Transpack egy korábbi riport-körképéből (amelyben a magyarországi robotikai profilú cégek szakembereit kérdeztük), kiderült: a felmérések bizonyítják, hogy éppen ott van a legtöbb robot, ahol a legkisebb a munkanélküliség, illetve fordítva: minél kevesebb a 10 ezer munkavállalóra jutó gépek száma, ott a legrosszabb a foglalkoztatási ráta. A 2017-es adatok szerint a világátlag 66, de például Japánban és Németországban (a két leginkább robotizált gazdaságban) a 10 ezer állásra jutó arány 300. Svéd- és Finnország, Belgium, Dánia és az USA 150-200-as rátát produkál, míg a csehek, a szlovákok, az angolok éppen csak meghaladják az átlagot. (Magyarország 48-as mutatójával az átlag alatt teljesített.) Míg például az USA autóiparában 2010 és 2015 között 60 ezer új robotot telepítettek, e szektorban 230 ezer új munkahelyet hoztak létre. A szakemberek ezt azzal is magyarázzák, hogy az Ipar 4.0 velejárója az állandóan keletkező óriási adathalmazok, amiknek a feldolgozása, értékelése, átvezetése a fejlesztési projektekbe komoly mennyiségű és nem is mindig magasan képzett munkaerőt igényel.

alkalmazott autóipar humán Ipar4.0 logisztika munkahely robot robotizált technológia
..