Sokat javult és javul a hazai hulladékkezelés, de még így sem mindig vagyunk hatékonyak az európai gyakorlat követésében.
Bizakodó a klímaintézet
A parlament által a napokban elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően új fejezet kezdődhet a hazai hulladékgazdálkodásban: csökkenhet a hulladékképződés és az illegális szemétlerakás mértéke, az újrahasznosítás aránya pedig javulni fog – ad hangot bizakodásának a Klímapolitikai Intézet (KI). A remények szerint Magyarországon az uniós átlag feletti mértékben javul a hulladékgazdálkodás hatékonysága, egyre kevesebb a háztartási szemét, s hazánk negyedik legkevesebb ilyen típusú hulladékot előállító nemzet az EU-n belül.
Eredmények és elmaradások
Az EU statisztikai hivatalának februári jelentése alapján 2019-ben személyenként átlagosan 387 kg háztartási szemetet termeltünk Magyarországon, ami messze jobb az uniós aránynál (502 kg/fő). Az Eurostat adatai szerint az elmúlt közel másfél évtizedben Magyarország 16 százalékkal tudta mérsékelni a kommunális hulladék mennyiségét. Ma hazánk a negyedik legkevesebb háztartási hulladékot előállító nemzet Románia, Lengyelország és Észtország után. Miközben Magyarország ott van a legeredményesebb hulladékcsökkentők között, tizenhat uniós tagállamban még nőtt is a háztartási szemét mennyisége az elmúlt években.
Magyarországon ugyanakkor a kommunális hulladéknak csak 36 százalékát komposztálják vagy dolgozzák fel újra; 50 százalékát lerakókban helyezik el, 14 százalékát pedig elégetik. Az Európai Unióban messze jobb a helyzet: az újrahasznosítás mértéke ezzel szemben átlagosan 48 százalék, a szemét 25 százaléka végzi lerakóban, 27 százalékát pedig elégetik. A KI szerint a mostani jogszabály-módosításnak köszönhetően jelentősen javul majd a hulladék újrafeldolgozásának aránya, és az illegális szemétlerakók felszámolását célzó küzdelem is új lendületet kaphat.
Jelentős fejlődés várható 2035-ig
A szelektív hulladékgyűjtés a következő években a veszélyes háztartási, a bio- és a textilhulladékokra is kiterjed majd – emlékeztet a KI közleménye. Az EU irányát követve 2025-re a településeken termelődő hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítani, amit 2035-ig fokozatosan 65 százalékra kell emelni. A hulladékra értékként kell tekinteni. Az ipari maradékanyagot ezért minél nagyobb arányban kell nyersanyagként visszaforgatni a gyártási folyamatokba, 2035 után pedig a települések által megtermelt szemétnek legfeljebb 10 százalékát lehet majd lerakókban elhelyezni, a többit újra fel kell dolgozni. A törvényjavaslat az üveg- és műanyag palackok, valamint fémdobozok visszaváltásának lehetőségét is megteremti, ami hiánypótló intézkedés. A gyártóknak és a kereskedőknek bizonyos mértékig nyomon kell majd követniük a hulladék útját, az illegális szemétlerakás pedig a pénzbírság mellett tényleges szabadságvesztéssel is büntethető lesz, ami jelentős visszatartó erő lehet a környezetkárosítók számára.
A szakmai aggályai
A hazai hulladékgazdálkodás és -kezelés fejlesztése azért is fontos, mert a – többek között a csomagolóipari szakmai szövetség (CSAOSZ) – is számos kritikus pontot lát az ágazatban. A törvény-előkészítést is támogató CSAOSZ évvégi online konferenciáján elhangzott: ígéretes bejelentések és tervek mellett folyamatos halogatás, az európai törekvések hiányos és késlekedő követése, bizonytalan várakozások jellemzik az ágazatot a bizonytalan 2022-es céldátumok előtt.
Fotók: Horizont Média/Kohout Zoltán
