Ipari létesítmények területén, ahol nagy tömegű és sebességű emelőgépek közlekednek, illetve rakodási, valamint egyéb anyagmozgatási folyamatok zajlanak, elkerülhetetlenek a gépi ütközések, koccanások. Legyünk előrelátóak, védjük dolgozóinkat, infrastruktúránkat, berendezéseinket és gépeinket hatékony ütközésvédelmi rendszer telepítésével.
Annak érdekében, hogy a telepített ütközésvédelmi rendszerek hatékonyan és megfelelően tudják biztosítani kollégáink, infrastruktúránk, illetve berendezéseink védelmét, a telepítési folyamat előtt több kritikus paramétert is figyelembe kell vennünk. Előző cikkünkben kiemelten foglalkoztunk az új generációs Stommpy rugalmas ütközésvédelmi megoldásokkal, ahol a termékek mögötti technológiára, illetve a fém ütközésvédelmi rendszerekkel szembeni hatékonyságukra fektettük a hangsúlyt. A következőkben a Stommpy telepítést megelőző vizsgálati szempontokat és tudományos megközelítés módszertanát vesszük szemügyre, amelyek megismerésével a jövőben tudatosabban állíthatjuk fel az ütközésvédelmi termékekre vonatkozó elvárásainkat:
- Alkalmazási területek, avagy a védendő zónák meghatározása,
- Teljes tömeghatás vizsgálata,
- Anyagmozgató jármű maximális sebességének meghatározása,
- Ütközési szög felmérése,
- Ütközésvédelmi termék teljesítményének meghatározása a védendő területen,
- Hatékonyság és megtérülés vizsgálat.
Alkalmazási területek
Az ütközésvédelem szempontjából védendő terület minden olyan zóna, gép, infrastruktúra vagy közlekedő út, amely kézi vagy gép anyagmozgatás során bekövetkezett ütközésnek, sérülésnek van kitéve. A lentiekben összefoglaljuk, hogy az egyes alkalmazási területeken miért fontos az ütközések által okozott károk minimalizálása.
 |
 |
Ipari kapuk
Kimondható, hogy az ipari kapuk az üzemek legsérülékenyebb elemei, melyek egy hatékony ütközésvédelmi rendszer hiányában folyamatosan ki vannak téve a sérülés veszélyének. A kézi és gépi anyagmozgató eszközök súlyos károkat tudnak okozni a sínrendszerekben, ajtópanelekben, és az automatikában. A sérülés költségoldala mellett szintén jelentős tényező a javítás és karbantartás leszervezésének erőforrás igénye a megbízó részéről, valamint a teljes folyamat átfutási ideje. A használaton kívüli kapu belassítja vagy akár teljesen blokkolja ideiglenesen az áruáramlást, komoly veszteségeket és produktivitáscsökkenést okozva. A gyorskapuk szerepe, hogy a kül- és beltérben optimalizálják a forgalmat, javítják a belső tér klímáját, valamint hozzájárulnak az ipari létesítmények egységes, modern és igényes megjelenéséhez. A berendezés funkcionalitásának megőrzését 2-2 ütközésvédelmi oszlop telepítésével javasolt elvégezni a maximális biztonság érdekében. A tolókapuk a csarnokok, raktárak és telephelyek bejárataira egyedileg testreszabott és telepített berendezései, melyek kézileg vagy motoros meghajtással működtethetőek. A tolókapuk futógörgőinek, vezérlőtechnikájának, tolószárnyainak, sínrendszerének sérülése kivédhető a megfelelő ütközésvédelmi elemek kiválasztásával és telepítésével. A szekcionált kapukat elsősorban raktárcsarnokok, áruházak, logisztikai központok, gyárak, üzemek, hűtőházak le- és felrakodási pontjainak kialakítására alkalmazzák. Megkönnyítik a rakodást, csökkentik illetve kizárják a kellemetlen időjárási körülményeket. A panelek, mozgató motor, illetve teljes berendezés védelme javasolt. A Nyíló ajtók védelme, legyen szó tűz- és füstgátló ajtóról, biztonsági ajtóról, beltéri ajtóról, elengedhetetlen a funkcionalitás megőrzése, illetve a személyzet szabad mozgásának biztosítása céljából. Az ütközésvédelmi oszlopok gondosan megtervezett és kivitelezett telepítésével elérhető a teljes üzemi biztonság.
Falak
A gyárak, üzemek, csarnokok és logisztikai épületek falai nemcsak kiemelten sérülékeny elemek, de javításuk a munkálatok természete miatt általában nem csak költséges, de hely- és időigényes folyamat is. A sérült elemek cseréje sok esetben az adott terület elszeparálásával és a termelés szüneteltetésével járhat. Éppen ezért javításuk és cseréjük komoly szervezési munkával jár, így sok esetben el is marad, vagy hosszabb időre is kitolódhat. Ezeket a sérüléseket érdemes megelőzni, így az infrastruktúra állapotát hosszú távon sérülésmentesen megőrizni. Egy professzionális védelem nemcsak az adott sérülés fölösleges költségétől menthet meg, hanem a kapcsolódó fejfájástól, és a járulékos költségektől is.
Gyalogosvédelem
Az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információs ügynöksége (EU-OSHA) iránymutatásai alapján a cégek egyik legfontosabb feladata a biztonságos munkahelyi környezet megteremtése, és ennek érdekében a felső vezetés részvételét is előírja az egészség- és biztonságmenedzsment minden szempontjában. Az emberi és a járműforgalom hatékony és biztonságos szervezése döntő fontosságú a termelékenység szempontjából a létesítményen belül. A cégvezetők által elfogadott tény, hogy a munkatársak védelme jóval hatékonyabb és észszerűbb döntés, mint a munkahelyi balesetek következményeinek kezelése.
Gyártás
A gyártóberendezések védelmének kialakítása stratégiai fontosságú lépés a hosszú távú zavartalan működés biztosításához, illetve a káreseményekből, rongálódásból eredő karbantartási és amortizációs költségek elkerüléséhez. Ennek ellenére a beruházás pillanatában, a ráfordítás minimalizálásának következtében az ütközésvédelmi rendszerek az többségében egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kerülnek betervezésre, majd kivitelezésre. A gépek és a gyártóberendezések gyakran a kapacitásukig kihasznált állapotban működnek, így egy károkozás okozta előre nem tervezett leállás már rövid távon is komoly veszteséget generál.
Kültér
Kültéri forgalmas zónák bevédésére, gyalogosforgalom elszeparálására tehergépjármű forgalomtól, kültéri tárolóegységek, berendezések védelmére, forgalom elterelésre és optimalizálásra gondolkodjunk szintén rugalmas ütközésvédelemben.
Oszlopok
Az ajtók és a falak után az oszlopokat azok az infrastrukturális elemek, amelyek leginkább kitettek az emelőgépek ütközési kockázatának. A targoncáknak és más motoros vagy kézi emelőgépeknek szabadon kell mozogniuk a létesítményen belül az infrastruktúra károsítása nélkül, de ez nem lehetséges olyan átfogó ütközésbiztonsági rendszer nélkül, amely hatékonyan megakadályozza a károkat úgy, hogy az ütközés alatt vagy után megtörné a padlót. Az oszlopok sokféleképpen védhetők, az ütközésbiztonsági kockázatot úgy kell kiszámítani, hogy figyelembe vegyük egyrészt a használt emelőgép típusát, másrészt annak átlagos sebességét, mellyel az üzemen belül közlekedik.
Raktári állványok
A hatékony állványvédelem titka, hogy az ütközésbiztonsági korlátnak vagy az ütközésbiztonsági kikötőbaknak teljesen független rögzítési rendszerrel kell rendelkeznie. Az állványok megrongálása bármely üzemben, csarnokban vagy raktárban az állvány életútjának a része. A hatékony állványvédelem titka, hogy az ütközésbiztonsági korlátnak vagy az ütközésbiztonsági kikötőbaknak teljesen független rögzítési rendszerrel kell rendelkeznie, amely elnyeli a targonca által okozott ütközési energiát anélkül, hogy az ütközésbiztonsági kockázatot áthelyezné az állványra. Az állványok védelme anélkül, hogy sok helyet foglalna el, átfogó ütközésbiztonsági rendszert igényel, amely hatékonyan megakadályozza a károkat anélkül, hogy ütés közben vagy utána megtörné a padlót. A rack védelmére szolgáló két fő alkalmazás a Rack End Protection és a Rack Leg Protection.
Rakodási terület
A hatékony rakodási terület védelme kiküszöböli a személyi sérüléseket, dokkoló kapukat ért kamion általi ütközéseket, segítenek a rakodási folyamatok gördülékenységének megtartásában. A rakodási terület kiemelten kritikus zóna, miután a rakodóhelyre tolatással történő beállás a járműmozgatások közül az egyik legveszélyesebb manőver! Ideális esetben csak óvatosan, igen lassú tempóval (2-3 km/óra) végzik a sofőrök a tolatást, mégis rendszeresek a rosszul irányított tolatások, jármű koccanásából eredő károk, amiket meg lehet előzni a megfelelő ütközésvédelmi megoldással. Rakodás során lehetőleg védőszerkezetet kell felszerelni a rakodási terület köré a munkahelyi balesetek elkerülésének érdekében.
Teljes tömeghatás
Ütközés során a baleset kimenetele az ütközés rugalmasságától függ. Miután a tárgyak rövid időn belül óriási mozgási energiát adnak le ilyen esetekben, fontos, hogy a rugalmas ütközésvédelmi elem felvegye az ütközés során keletkezett energiát, így mind az ütközést okozó jármű, mind az ütközésvédelmi elem ép marad. Ahhoz azonban, hogy az ütközés során keletkezett energiát az ütközésvédelmi elem képes legyen elnyelni szerkezeti torzulás nélkül, ismernünk kell az ütközési együtthatókat.
AZ első együtthatónk a tömeg. Minden bevédendő területen átjáró jármű, illetve az anyagmozgatási műveletek során feljegyzett teljes tömeg kielemezendő. Ezt az értéket a következő tényezők összeadásával határozhatjuk meg:
A használt anyagmozgató berendezés tömege
- A védendő területen belül mozgatott legnagyobb rakomány össz bruttó súlya;
- A járművet vezető munkavállalók átlag súlya.
Miután meghatároztuk a teljes tömeget, továbbléphetünk a következő együttható vizsgálatára, amely nem más, mint a sebesség.
Anyagmozgató jármű maximális sebességének meghatározása,
A targonca megengedett maximális sebessége 5 km/h épületen belül, épületen kívül a maximális megengedett sebesség: 15 km/h. Ezen sebességhatárokon belül a targoncavezetőnek olyan haladási sebességet kell megválasztania, hogy a jelentkező akadályok előtt biztonságosan meg tudjon állni.
A valós sebességet a következő képlet alkalmazásával tudjuk kiszámolni:
ν [km⁄h] = (∆xt) * 3,6
Ahol:
ν = a jármű átlagos sebessége
x = a jármű által megtett távolság
∆t = (t1-t0) = idő, másodpercben, a beállított távolság megtétele.
Ütközési szög
Az adott alkalmazási területhez leginkább megfelelő ütközésbiztonsági rendszer kiválasztásakor az ütközés maximális szögét is figyelembe kell vennünk, legtöbbször ugyanis a jármű nem tökéletesen merőlegesen érkezik az adott berendezéshez közeledve. Az ütközési szög befolyásolja a sebességvektort és következésképpen csökkenti az ütközésbiztonsági rendszer által elvárt teljesítményt. A 90 ° -nál kisebb szöget csak a Vízszintes ütközésvédelemmel lehet kivédeni, jellemzően falak, állványok, tolóajtok védelmére javasoltak az ilyen típusú ütközésvédelmi megoldások. A függőleges biztonsági rendszereket sokkal inkább sarkok illetve keresztezési zónák területén használják, ahol általában csökkentett sebességgel haladnak a gépek, a hatályos biztonsági előírások betartásával.
Miután meghatároztuk a valódi maximális sebességet, és az adott sebességgel haladó jármű teljes tömegét, a becsült maximális ütközési szög szerint meghatározható az ütközésbiztonsági rendszer megfelelő energiaellenállási osztálya.
 |
 |
Az energiaellenállási osztályok:
Ütközésvédelmi termék teljesítménye, védett terület felmérése
Az ütközésbiztonsági rendszer kiválasztásának következő lépése a rendelkezésre álló terek elemzése, ahol magát az eszközt fogják használni. Valójában a rendszer és a védendő tárgy közötti távolságnak nagyobbnak kell lennie, mint az ütközésbiztonsági rendszer számára tanúsított működési hely (W) tartománya, vagyis:
D>W, ahol:
- D = az ütközésbiztonsági rendszerhez használandó minimális hely;
- W = az ütközésbiztonsági rendszer számára tanúsított működési hely adott ütésenergia-osztályon.
Hatékonyság és megtérülés
Az üzemi beruházások megfelelő védelmének kialakítása stratégiai fontosságú lépés a hosszú távú zavartalan működés biztosításához, illetve a káreseményekből, rongálódásból eredő karbantartási és amortizációs költségek elkerüléséhez. Az ütközésvédelem hiánya, vagy éppen a nem megfelelő védelem milliós károkat okozhat a drága berendezésekben. A leggyakrabban felmerülő károk között említhetjük a karbantartási, felújítási és újratelepítési költségeket, a humánerőforrás-kapacitás lekötését, az esetleges leállással kapcsolatos költségeket is, nem beszélve a megterhelő feszültségekről, normál operáció felborulásáról.
Nem mindegy tehát, hogy milyen ütközésvédelmi megoldásra esik a választásunk üzemi, raktári illetve kültéri anyagmozgatási területeken. Tervezzünk egyrészt rugalmas ütközésvédelmi rendszerekkel, melyek az ütközések során keletkező mozgási energiát elnyelik, eloszlatják, és ezáltal kivédik az esetlegesen felmerülő komoly személyi sérüléseket és anyagi károkat. Mindemellett az előzőekben taglalt tényezőket figyelembe véve, alaposan nézzünk üzemi folyamataink mögé, elkerülendő az alultervezett ütközésvédelmi elemek telepítését, amelyek nem tudják várhatóan megakadályozni a kár keletkezést, vagy ugyanígy a felültervezett ütközésvédelem lerakását, ami a kihasználatlanság miatt rontja a megtérülési mutatóinkat.
