Kifejezetten folyami, vízi szemétszedésre fejlesztették ki az Interceptor nevű hajót, amit nemrég a malajziai Klang folyón próbáltak ki.
Hogy miért nem a tengeren, ahol hatalmas hulladékszigetek úsznak? Azért, mert a folyókban még mindig könnyebb elkapni a műanyagot, mint azután, hogy kijut a nyílt tengerre – írta nemrég a 444.hu. A lap szerint bár a legjobb nyilván az lenne, ha a műanyag eleve nem kerülne a folyókba, a világ hulladékgazdálkodásban még fejletlenebb térségeiben ehhez nincs meg a megfelelő logisztika, kultúra. Hogy a folyamok felől állják útját a hulladékok tengerbe mosódásának, egy nemrég megjelent tanulmány is igazolja.
A kutatáshoz 100 000 folyót térképeztek fel, és kiderült, hogy a legtöbb hulladékot nem a nagy, hanem kevésbé ismert és méretükben is kisebb folyók szállítják az óceánok felé. Azok a folyók, amelyek nagyvárosokon folynak át, szennyezettebbek, hiszen több ember él a partokon, és a lebetonozott felület segíti, hogy a műanyag a folyókba mosódjon. Vagyis például Brazília legszennyezőbb folyója nem a hatalmas Amazonas, hanem az aprócska, de Rio de Janeirón átfolyó Rio Pavuna. Mindez azért fontos, mert ez alapvetően befolyásolja a műanyag szemét elleni harc taktikáját is.
Kohout Zoltán
