Már jól ismerik a körforgásos gazdaságot a nagy nemzetközi márkák és a klímatudatos polgárok, de mit jelent ez a csomagolás jövője szempontjából?
A fenntarthatóság fókuszában
A körforgásos gazdaság gyorsan a fenntarthatóság középpontjába kerül. Mivel a bolygón az erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, ügyelnünk kell az általunk gyártott termékekre és azok előállítási módjára. Reagálva a változás szükségességére, az Európai Bizottság 2020ban cselekvési tervet fogadott el az új körforgásos gazdaságra vonatkozólag, amely az EU Zöld New Deal agendájának központi eleme lesz.
Az új cselekvési terv olyan kezdeményezéseket tartalmaz a termékek életciklusára vonatkozólag, amelyek támogatják a körforgásos gazdaságot és a fenntartható fogyasztást. Továbbá azt is biztosítják, hogy az EU gazdaságában a lehető legtovább megmaradjanak a felhasznált források.
Az új körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célja, hogy a fenntartható termékeket normává tegye az EU-ban, és csökkentse a hulladék mennyiségét. A cselekvési terv értelmében az EU azokra az ágazatokra összpontosít, amelyek a legtöbb erőforrást fogyasztják, és óriási körforgási potenciállal rendelkeznek, mint például az elektronika, az elemek, a csomagolás és a műanyagok.
Végre ugyanabban a csónakban
Maria Coronado Robles, az Euromonitor Sustainability Insights menedzsere megjegyzi, hogy a körforgásos gazdaság már jó ideje a fenntarthatósági vita központi eleme – de most a körforgásos gazdaság összekapcsolódik más globális kérdésekkel is, mint például az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés.
„Most, a történelem során először a három legnagyobb és leginkább szennyező gazdaság, az USA, Kína és az Európai Unió azonos irányba húz, és elkötelezett a szén-dioxid-semlegesség mellett” – mondja Coronado Robles.
Miközben az egységes éghajlatstratégia alappilléreit az energiahatékonyság, az elektromos járművek és a megújuló energiák jelentik, az igazi probléma továbbra is a túlzott fogyasztás, amely fenntarthatatlan módon táplálja a növekedést. „Ezt a problémát a körforgásos gazdaság szempontjából kell vizsgálni.”
A fejlődés kezdetén
Coronado Robles szerint a lineáris rendszerről a körforgásos gazdaságra való áttérés nemcsak a gazdasági növekedés elválasztását és a felesleges pazarlás elkerülését jelenti az erőforrások felhasználásától, de hatékony eszköz a kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre is. Ugyanakkor elismeri, hogy még mindig csak a fejlesztés elején járunk, a legtöbb tárgyalás és intézkedés a műanyagokra és a csomagolásokra összpontosít.
„Ez még csak a jéghegy csúcsa. A körforgásos gazdaság minden iparágban lehetőségeket nyit meg.”
Coronado Robles a körforgásos gazdaságot remek keretnek tekinti a vállalatok újrapozicionálásához és a természettel való összhangba hozatalához a bolygó gyógyulásának érdekében. „Ez utat mutat a fenntartható és életképes megújuláshoz. Óriási lehetőség rejlik a természetbarát megoldásokra a körkörös gazdaságban” – véli.
A teljes értéklánc értelmezése
Európában az újrahasznosítás területén a papír- és kartoncsomagolás 83%-os arányt mutat ki. Markku Leskelä, a Metsä Board kutatási és fejlesztési alelnöke megjegyzi, hogy a kartoncsomagolások magas újrahasznosítási aránya és biológiai lebonthatósága jelentősen csökkenti a szemétképződés problémáját.
A csomagolás általános éghajlati hatása azonban nagyon alacsony a benne lévő termékhez képest.
„Az anyagok optimalizálása, a tervezés, a gyártás, a szállítás és az újrafelhasználás vagy újrafeldolgozás érdekében fontos megérteni a termék teljes értékláncát, ezáltal is védve a tartalmat, az embereket és a környezetet” – mondja Leskelä. Véleménye szerint a csomagolások újrafeldolgozása, újrafelhasználása és csökkentése lehetővé teszi az anyagtakarékosságot és az új erőforrás-hatékony termelési technológiákat ösztönző innovációkat.
„Ennek egyik példája a könnyebb kartonminőség felé mutató tendencia, amelyet a Metsä Boardnál követünk, valamint a víz és a rostok hatékony visszaforgatása a gyártási folyamatokban” – mondja, aki a rostalapú csomagolások növekedésével számol mind a szűz rostból, mind az újrahasznosított rostokból készült csomagolások esetében. „Így teszik lehetővé az általánosnövekedést a fenntarthatóan kezelt körforgások.”
Újraalkotni a csomagolást
Mindenképpen fontos a csomagolóipar szerepe a fenntarthatóság keresésében. Az Ellen MacArthur Alapítvány becslése szerint a műanyag csomagolások ötödét újrafelhasználható lehetőségekkel lehetne helyettesíteni, ami legalább 10 milliárd amerikai dollárnyi lehetséges üzleti volumennek felel meg. Maria Coronado Robles becslései szerint a csomagolóipar „nagy globális ellenőrzés alatt áll”, amire válaszul a vállalatok jelentős összegeket fektetnek az innovációba, hogy átalakítsák a csomagolásokat. „Bár ezen innovációk egy része lehetőséget nyújt a körforgáshoz, a csomagolás terén még mindig hosszú utat kell megtenni a körforgásos gazdaság felé” – mondja.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy nincsenek pozitív változások. A vállalatok a fogyasztók vizslató tekintetétől kísérve számos megoldást dolgoztak ki az újrafelhasználható csomagolások elfogadásától kezdve, a csomagolás kialakításának megváltoztatásán át az újrahasznosítási technológiákba történő befektetésekig, amitől azt várják, hogy hatékonyabbá válik a csomagolási hulladék feldolgozása.
Coronado Robles ezt jó kezdetnek nevezi, de rámutat, hogy a körforgásos gazdaságra való áttéréshez meg kell változtatnunk a teljes rendszert, és el kell térnünk a tömegfogyasztástól az értékteremtés felé, hogy végül a „hulladék” szót teljesen eltávolítsuk a szókincsünkből.
„Ezen felül a körforgásos gazdaságnak megfelelően kell ösztönöznünk a fogyasztást és a termelést, el kell kezdenünk a tartós és javítható termékek fejlesztését, körkörös ellátási láncokat kell kiépítenünk és piacokat kell teremtenünk a másodlagos anyagok számára.”
Tisztelet az anyagnak!
Iiro Numminen, a Metsä Board strukturális csomagolások tervezője szintén lelkesedik a körforgásos gazdaság iránt. Véleménye szerint döntő fontosságú az alapanyag tiszteletben tartása, azaz lehető legkevesebb felhasználása. Numminen rámutat, hogy még a csomag kialakításának kismértékű módosítása is nagy változást hozhat, ha jelentős mennyiségről van szó. „Ha megismerte és megértette az anyagot, akkor gazdaságosan tudja használni. Ez a csomagolóipar tervezőinek étosza a 2020-as években és azon túl is” – véli.
Numminen szerint a nagy márkák valóban figyelembe vették a változó időket, és programokat állítottak fel csomagolási folyamataik hosszú távú optimalizálása érdekében. Van néhány könnyen megoldható probléma is, mint például a felesleges műanyag ablakok az interneten értékesített kartoncsomagolásokon. „Ha az ügyfél online vásárolja meg a terméket, akkor mi értelme van egy műanyag ablaknak?” – kérdezi.
Numminen tudja, hogy vannak olyan szakmai innovációk, amelyeket most ismer meg a szakma, ilyenek például a papírpalackok. „Az anyagfejlesztés folyamatos munkát igényel, és mindig figyelembe kell vennünk a csomagolás élettartamát” – mondja, hozzátéve, hogy a Metsä Board csúcstechnológiai szimulációs eszközt használ e zöld alternatívák feltárására. „Szimulációval optimalizálhatjuk az anyagfogyasztást. A tervezés és az anyagfejlesztés révén csökkenthetjük a műanyagok felhasználását” – mondja.
„A szimulációval például megállapíthatjuk, hogyan tart szerkezetileg a csomagolás műanyag ablakkal és anélkül.”
Lokális + digitális + fenntartható
Végül Coronado Robles azt állítja, hogy a körforgás-orientált innovációknak három erős mozgatórugója van, amelyek kapcsolódnak a lokális, digitális és fenntarthatósági szempontokhoz. „Először is a körkörös modellek a helyi ellátási láncokból profitálnak. A közelség lehetővé teszi a helyi szinergiákat és a potenciális partnerségeket, valamint lehetővé teszi a visszaküldési logisztika létrehozását. Másodszor, a digitális technológiák biztosítják az eszközöket a termékutak feltérképezéséhez, és e termékek maradványértékének kiaknázásához.” És harmadszor, természetesen létezik a fenntarthatóság – vagyis egy újfajta jelentéssel és eltökéltséggel átitatott fenntarthatóság. „A fenntarthatóság mögött értelem, akarat és cél húzódik” – magyarázza Coronado Robles. Ez azt jelenti, hogy sokáig láthattuk, hogyan igazítgatják a vállalatok nagy fáradsággal a rugalmatlan üzleti modelljeiket, hogy egy kis fenntarthatóságot erőltessenek bele – alapvetően nagyon korlátozott intézkedésekkel, és nagyon kis hatékonysággal. „Amit korábban nem tudtunk, az az, hogy a vállalatok alkalmazkodóképességének nincs határa, ha a hajlandóság megvan. Ennek a hajlandóságnak most »cél« a neve, és ez a jövőben a vállalat működtetésének új módja.” Amikor a körforgásos gazdaságra támaszkodó egész országokról van szó, Coronado Robles Hollandiát látja vezetőnek – de egy milliós lakosú ország soha nem lesz képes úgy beállítani az irányt, mint egy milliárd emberrel rendelkező ország. Végül az olyan népgazdaságok, mint Kína és India, kulcsfontosságúak a nagyszabású lehetőségek feltárásában (83%-os újrahasznosítási arányt mutat ki Európában a papír- és kartoncsomagolás. Forrás: Eurostat).
Bátorság a bizalomhoz
Mivel a nagy népgazdaságok lassan felfedezik maguk számára az új, fenntarthatóbb modelleket, és a vállalatok átdolgozzák gondolkodásmódjukat, Iiro Numminen is úgy véli, hogy a fogyasztóknak meg kell változtatniuk a fenntarthatóságról alkotott elképzelésüket. Például, ha valaki a szupermarketben vásárol, akkor rendben van, hogy kinyit egy tojásdobozt, hogy megnézze, sértetlenek-e a tojások. Nem tehetnénk ugyanezt, ha például cseresznye-paradicsomot vásárolunk?
„Nekünk, mint iparnak, nagyobb bizalmat kell keltenünk az emberekben aziránt, hogy a termékeket kifogástalan állapotban kapják meg – és akkor ezt az ígéretet be is kell tartanunk.” Szokatlannak tűnhet, ha ilyen viselkedést követelünk a felvilágosult fogyasztóktól, de ezt mindenképpen el kell érnünk.
Forrás: Metsä Board Magazine 2021
Szöveg: Sami Anteroinen
3D images: Futupack
Fordította: LUPE Magazin
