A Transpack újság XXI. évfolyam 1. számában a cikk szerzője már a „Pingpongozó majomtól a gondolat vezérelt logisztikai eszközökig” (MLE Évkönyv 2022-ben megjelent tanulmány alapján) cikkben is az MI logisztikára gyakorolt hatásairól írt. Ezt a gondolatsort próbálja jelen cikkében egy másik nézőpontból ismételten megvilágítani.
Mi a mesterséges intelligencia?
mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence) olyan számítógépes rendszerek elmélete és fejlesztése, amelyek képesek olyan, általában emberi intelligenciát igénylő feladatok elvégzésére, mint például a vizuális érzékelés, a beszédfelismerés, a döntéshozatal és a nyelvek közötti fordítás (Definíció forrása: Oxford Languages, fordítás: a DeepL MI fordítóprogrammal).
Nap mint nap halljuk, és magunk is kipróbáljuk az egyik népszerű MI alkalmazást, a ChatGPT-t. Lássuk az általa adott megfogalmazást:
A mesterséges intelligencia (MI) olyan számítógépes rendszerek és programok tervezése és fejlesztése, amelyek képesek emberszerű intelligens viselkedésre és döntéshozatalra. A célja az, hogy a gépek olyan képességeket és tulajdonságokat fejlesszenek ki, amelyek tipikusan emberi intelligenciához kötődnek például a tanulás, problémamegoldás, nyelvfeldolgozás, érzékelés és a döntéshozatal területén.
Figyeljük meg, hogy az Oxford Languageshez szinte szó szerint hasonlít a ChatGPT első bekezdésének a definíciója. Nyilván, ami egyszer az internetre felkerül, az már a ChatGPT program háttér adatbázisát gazdagítja. De ez nem teljesen igaz, mivel a ChatGPT (OpenAI fejlesztés Samuel Harris Altman amerikai vállalkozó, befektető és programozó. A Loopt társalapítója volt, jelenleg pedig az Open AI vezérigazgatója)) szoros partnerségben van a Microsofttal, amely kizárólagos felhőszolgáltatója (Azur cloud), tehát nem feltétlenül kapjuk vissza azokat az ismereteket, amelyeket még nem „söpörtek” az Open AI program adattára alá.
Mi volt a ChatGPT előtt?
Mondhatnánk, hogy „nincs új a nap alatt”, tehát nézzük meg, hogy honnan indult és milyen folyamatok vezettek idáig, amikor már mindennapi életünk során elkerülhetetlen, hogy szembesüljünk nem a jelenünket, de a jövőnket is nagymértékben befolyásoló alkalmazásokkal.
A ChatGPT 2022. november 30-án jelent meg prototípusként, és bemutatását követően rövid időn belül nagy érdeklődést váltott ki, szenzációvá vált. Alapvetően lelkes fogadtatásban részesítette mind a szakma, mind a közönség. Generált szövegét lenyűgözően alaposnak és emberekéhez hasonlíthatónak, sőt, egy jó tanuló tudásszintjével felérőnek nevezték. Magát a ChatGPT-t sokan a valaha volt legjobb MI chatbotként méltatták (Wikipedia).
Az ipari forradalmak ugyanolyan stresszes állapotot idéztek elő a társadalomban a munkavállalók körében, mint manapság a mesterséges intelligencia. Az ismeretlentől való félelem, a bizonytalan munkavállalói jövő akkor is és most is nagy-nagy ellenállásba ütközött/ütközik.
Elon Musk (sok egyéb vállalkozása mellett a Twitter vezére is, ezzel befolyásolja a social media-t) és Steve Wozniak, az Apple társalapítója nyílt levélben kérte arra az MI fejlesztőket, hogy 6 hónapig függesszék fel a mesterséges intelligencia alkalmazások fejlesztését, hogy kijavítsák a társadalomra és az emberiségre jelentett potenciális kockázatokat (cbsnews, 2023. március 29.).
Jacquard azt a módszert találta ki, hogy kártyákba lyukakat ütött, és ezekkel vezérelte a folyamatot. A lyukak határozták meg, hogy mely horgok és rudak lépjenek működésbe minden egyes sor esetében, és így automatizálták a bonyolult minták készítését. Valahányszor a vetélő új sort kezdett a fonallal, új lyukkártya vette át az irányítást. A lyukkártyák számítógépes használatának tökéletesítését annak köszönhetjük, hogy Herman Hollerithet, az amerikai népszámlálási iroda alkalmazottját elborzasztotta, hogy majdnem nyolc évbe telt, mire az 1880-as népszámlálás eredményeit kézi módszerrel feldolgozták. Ekkor határozta el, hogy automatizálja az 1890-es népszámlálást.
Olaszország lett az első nyugati állam, amely blokkolta az OpenAI chatbotját, a ChatGPT-t. A helyi adatvédelmi hatóság szerint aggályok merültek fel a Microsoft által támogatott MI rendszerrel kapcsolatban (Napi.hu, Horváth Balázs, 2023. április 18.).
De továbbra is folytatódnak a fejlesztések, és éppen Elon Musk a saját maga által kért felfüggesztést szegte meg. Tehát mi marad a részünkre: a FELKÉSZÜLÉS.
Az ipari forradalmakat ugyanúgy szakaszolhatjuk, mint az egyes korokat, a jelenlegi Ipar 4.0-t megelőző ipari forradalmak közül is a legelső, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le. Az átalakulás az eleinte szénfűtésű gőzgép feltalálásával, és a kezdetben textilüzemekben elindult gépesítéssel kezdődött.
A legelső ipari forradalom idején, 1801-ben Joseph-Marie Jacquard feltalálta az automata szövőgépet. Az ipari forradalom két nagy ívű, egyszerűségében is csodálatosan mélyreható koncepcióra épült. Az újítók kitalálták, hogyan egyszerűsíthetik a munkájukat azzal, hogy a folyamatokat kisebb és egyszerűbb tevékenységekre bontják, amelyeket aztán fel lehet fűzni egy gyártósorra. A textiliparban dolgozó feltalálók azután annak is megtalálták a módját, hogyan gépesíthetik az egyes lépéseket, a feladatot pedig jelentős részben gőzzel hajtott masinákra bízták.
Látható, hogy ekkor még a mai számítógépnek nevezett „eszköz” sehol sem volt. Pedig már voltak próbálkozások, mint ahogy Walter lsaacson – lnnovátorok könyvében írta, Charles Babbage 1821-ben megalkotta a differenciál gépet (az ötletet gyerekkorában kiállításokon megismert mechanikus „babák” inspirálták), ami később alapul szolgált Alan M. Turing brit matematikus által egyszerűen „logikai számítógépnek” nevezett eszköz létrehozására. Nem is olyan régen egy népszerű, a „Kódjátszma” című film (2014) dolgozta fel kissé idealisztikusan a szerkezet történetét. A. M. Turing a második világháború alatt (1943) a brit Bletchley Parkban működő kódtörő központ munkatársaként dolgozott, és kulcsszerepe volt a német Enigma nevű titkosító gép jelrendszerének megfejtésében.
Még számtalan tudóst sorolhatnánk fel, akik egy-egy „kockával” hozzájárultak a mai struktúrájában alkalmazott számítógép életre keltésében, aminek az elvét végül a magyar származású matematikus (ki hinné, hogy akkoriban az amerikai matematikus, tudós társadalom színe-java Magyarországon látta meg a napvilágot), Neumann János 1945. június 30-i EDVAC-jelentéssel a tárolt programú számítógép szabályos modelljének a struktúráját írta le, ezzel átalakította Turing (és Kurt Gödel cseh születésű német anyanyelvű matematikus) absztrakt elképzeléseit.
„Az ő ‚hipotetikus eleme’ egy, minden fiziológiai részletétől megfosztott ideális neuron. Ez ma már különösen hangzik, pedig Neumann, Turing, Norbert Wiener és a ma ‚mesterséges intelligencia’ néven ismert terület megalapításában részt vállaló többi tudós valóban úgy gondolt a számítógépre, mint, egy elektronikus ‚agyra’. Manapság agyról vagy ‚neuronról’ beszélni a számítógép összefüggésében nevetséges naivitásnak tűnik. Pedig a ‚tárolóhely’ jelölésére a ‚memória’ hasonlóan antropomorf használatát szemrebbenés nélkül elfogadjuk” (Ananyo Bhattacharya: Neumann János, Az ember a jövőből, 2023).
A. M. Turing azt is vizsgálta, hogy a gép tudja-e szimulálni az emberi agyat? Megállapította, hogy „egy gépről akkor lehet azt állítani, hogy ‚gondolkodik’, ha egyértelműen meghatározott kísérleti feltételek között az ember által feltett tetszőleges kérdésre olyan módon tud válaszolni, hogy a kérdező arra a következtetésre jut, hogy azok embertől származnak. Ma már nem kérdés, hogy az MI-vel ‚öntaníthatóvá’ tehető egy gép is.”
Az elképedést hagyjuk azoknak, akik most hallották ezt először, de még nincs vége a „leleplezésnek”. Jelen cikk szerzője szerencséjének és némi, a tanulmányai során szerzett tudásának köszönhetően az 1970es évek egyik meghatározó kutatóintézetének munkatársai között lehetett, az MTA SZTAKI-nál (Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet). Abban az időben, a Vámos Tibor akadémikus vezette intézet azzal büszkélkedhetett, hogy itt jött létre Magyarországon az első mesterséges intelligencia labor, amit a napjainkig az ipar és a tudomány szolgálatába állítottak és továbbfejlesztettek. Úttörő munkájuk egyik jelentős érdeme a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztése. Így az új utakat is kereső MTA SZTAKI-ban elkezdődött a mára olyannyira előtérbe került mesterséges intelligencia kutatás is, például alakfelismerés, ipari intelligens robotok.
A jelenleg is működő Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium kutatási feladatai több tudományterületet ölelnek fel úgy, mint a számítástudományt, az operációkutatást, a gyártástudományt és nem utolsó sorban a mesterséges intelligenciát.
Mi tapasztalható jelenleg MI témában?
A mesterséges intelligenciát egyre több területen találhatjuk meg, így az orvostudományban is.
Az egyik fő területe a diagnosztika, ahol főleg a képalkotást végzik. A második fő területe a klinikai döntéshozatal gyorsítása, támogatása. A harmadikat nevezhetjük adatmenedzsmentnek, ami a „big data” alatt képződött adatmennyiséget alakítja át valódi, a döntéshozatalhoz szükséges információkká. Ebben élen jár az Európában egyedülálló orvosi diagnosztikai adatbázis. Manapság az orvostudományban az MI megoldások 50–60%-a ezekből a területekből építkezik. Egy szakember szerint a gyógyszer- és hatóanyagfejlesztés lehetne a negyedik terület.
Képzeljük el, ha egy betegség kapcsán csak a szimptómákat adjuk meg az MI szoftvernek, amelyik a meglévő adatbázisból előkeresi a hasonló eseteket, amelyeknél már ajánlott vizsgálati módszerek is leírásra kerültek. Ezzel lerövidíti azt a folyamatot, amelyet a szakorvos a saját tapasztalataira támaszkodva nem kevés idő és anyagi ráfordítás árán ér el a kiírt vizsgálatokat követően. A lerövidített diagnosztizálás és a költségek hatékony felhasználásával „win-win” eset áll elő, nyer a beteg, aki hamarabb kap kezelést ugyancsak az MI szoftver által felajánlott módon, és nyer az egyre tőke- és finanszírozás-hiányos egészségügy is.
Sajnos a témában folytatott eddigi érdeklődéseim eredménye, hogy a szakorvosok előtt ismert ez a lehetőség, de még nem használják, mert részben a fogyóban lévő szakorvosi állományra egyre több beteg jut, és a rendelési idő nem lenne elegendő az adatbázis használatára és a betegállomány kiszolgálására.
Mi várható a munkavállalói körben?
Megváltoznak a szakmai kompetenciák, a humán erőforrás feladatai/feladatkörei átstruktúrálódnak. Itt kell megemlíteni a szakemberképzést. Nemrégiben adott interjút az International Business School rektora, dr. Láng László a pénzcentrum.hu-nak. Mivel nekem is munkaadóm, figyelmesen olvastam végig az interjút és arra jutottam, hogy mint hagyományos oktatóra, lassan rám sem lesz szükség – feltéve, ha nem más szemlélettel állok a diákjaim képzéséhez. Eddig is megpróbáltam a szakmai tapasztalataim alapján a legtöbb gyakorlati példával (best practice-el) gazdagítani a tananyagot, de a rektorunk elmondása szerint az a felsőoktatás, amit ma ismerünk, 15 év múlva nem fog létezni.
Mire építi ezt a kijelentését? – kérdezte a riporter A jövő inkább az, ami a nyelvoktatással is történt: mindegy hol és hogyan szerezted a tudást, ha bizonyítod a képességeidet, azért járhat egy diploma. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyéni tanulás, ezt az Ml csak felgyorsítja. Szerintem az fog történni, hogy a felsőoktatási intézmények, amelyek képesek erre, oktatástámogató intézménnyé válnak, sokkal rugalmasabban fognak dönteni a diákok arról, hogy mikor, mit kívánnak tanulni” – válaszolta a rektorunk(www.penzcentrum.hu). Hozzá kell tennem, hogy régebben az oktatásban a memoriterek domináltak, ma a készségfejlesztés kerül előtérbe, ami lehetővé teszi a diákok (többnyire a felsőoktatás területén) adott területen való eligazodását, logikus és asszociatív gondolkodását.
A munkavállaló számára egy adott munkakör ellátásához a kompetenciák fognak lehetőséget biztosítani, például szakterületen eltöltött évek, hűség a céghez, referenciamunkák. Gyakran előfordul, hogy a munkavállalónak a felvétele során egy mintafeladatot, esettanulmányt (case study) kell megoldania.
Nem a papír, hanem a tudás fogja befolyásolni az egyes munkakörök betöltésénél a legalkalmasabb személy kiválasztását. Összetett gondolkodású/viselkedésű munkavállalókat keresnek a cégek.
Jó példa erre napjainkban az egyik kereskedelmi csatornán futott, „Elnöki asszisztens kerestetik” című TV-s showműsor. Különböző készségek, képességek tesztelése során több száz jelentkezőből maradt fenn a rostán az az egy ember, aki alkalmas a feladat ellátására, de ez csak a gyakorlatban fog eldőlni. Persze ez csak színjáték volt, de jól jelzi manapság a téma körüli fokozott figyelmet.
Ez nem azt jelenti, hogy csak a menedzser pozícióban lehet ezt a módszert alkalmazni, az automatizálás megjelenésével a termelői folyamatoknál is a speciális tudásra és kompetenciákra fognak támaszkodni a cégek. Bár egyes szakmákban – mint a logisztikában is – a munkaerőhiány (gépkezelő, sofőr, raktáros) felhigíthatja a munkavállalói kört.
Mi van és mi várható a logisztika területén?
Itt kell leszögezni, hogy ezek az alkalmazások az internet nélkül nem működhetnek. Az „Internet of things – IoT” rendszerek teszik lehetővé, hogy internet-alapú hálózaton az eszközök egymással kommunikáljanak. Az 5G-s adatáramlást támogató kommunikációs hálózat lett az első arra alkalmas infrastruktúra, amire alapozva lehet valós IoT megoldásokat fejleszteni.
A logisztika szerteágazó területeit más és más menedzselési módszerrel lehet dinamizálni, de a végső cél továbbra is a gyors, hatékony vevőkiszolgálás, és nem utolsó sorban a profittermelő-képesség elérése.
Vizsgáljuk meg az egyes ágazatokat és azok sajátosságait!
Közlekedés
Elon Musk a sok újítása mellett megoldottnak látja az egyre inkább környezet- és útvonalterhelt közúti áruszállítást a nagyvárosok között a vákuumos alagútrendszerek kiépítésével.
A vezető nélküli áruszállító „járműkonvojok” is könnyíthetik a sofőrhiányos logisztikai áruszállítást. Akkor még nem is beszéltünk a csomagküldő szolgáltatás automatizált, vezető nélküli szállítórendszeréről, amelyre egy jó példa Debrecen városában 2022 őszétől pilot projektként bevezetett rendszer.
Csomagkiszállító robot „A közlések szerint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Logismile projektje által is támogatott fejlesztés már 2018 óta zajlik. Célja egy olyan kis méretű robot megalkotása, mely a termékek szállításának utolsó szakaszáért lehet felelős a jövőben. A robotot a tervek szerint 2022-ben a spanyolországi Esplugues de Llobregatban, Hamburgban és Debrecenben tesztelik majd (DEHIR, 2022).”
A hadiipartól a házhoz szállításig
„A drónokat eredetileg a hadiipar fejlesztette ki és alkalmazta. Az első polgári drónengedélyt az amerikai légügyi hatóság (FAA) 2006-ban adta ki. Az első kereskedelmi forgalomban kapható, Wi-Fi irányítású drónokat mégsem amerikai cég, hanem egy francia startup, a Parrot 2010-ben dobta a piacra. Ezektől a „játékszerektől” még nagyon messze vannak a zsúfolt városi körzeteket és a ritkán lakott vidéki területeket különböző árukkal ellátó teherszállító drónok. Vagy talán mégsem?” (www.okoslogisztika.hu/automatizalas/dronok-logisztikaban)
Teherszállító drónok a logisztikában
Az áruszállító drónok nagy előnye, hogy a közúti áruszállítás kímélése mellett a gyártól a logisztikai központig tudja a termékeket elszállítani. Időt és költségeket tud megtakarítani azzal, hogy mentesül az útdíjak fizetésétől, és nem utolsó sorban a folyamatosan emelkedő üzemanyagár sem terheli a szállítási költséget. Hátránya, hogy a polgári légiforgalom útvonalainak elkerülése érdekében új légi csatornákat kell bevezetni, definiálni. De összeségében ez a megoldás is a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság megvalósítását támogatja.
Gyártás
„Az autógyártás ellátási lánca rendkívül összetett. Ez még fontosabbá teszi a lehetséges kockázatok megértését, és az összefüggések korai szakaszban történő azonosítását. 2020 októbere óta a Prewave algoritmus, a beszállítókkal kapcsolatos hírek nyilvános elemzése elérhető online médiaforrások és közösségi hálózatok az Audi, a VW és a Porsche kísérleti projektje részeként, amely világszerte mintegy 150 országban zajlik. A kísérleti projekt kezdete óta a márkák több mint 5000 kulcsszót elemeztek, és több mint 4000 beszállítót tartanak szemmel”, hogy figyelemmel kísérjék az ellátási láncukat, és gyorsabban kiszűrjék a beszállítók miatt fellépő potenciális gazdasági károkat.
„A mesterséges intelligencia fő előnye, hogy gyorsan képes felismerni a releváns híreket online, és csomagban továbbítani. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy sokkal korábban megismerjük a fenntarthatósági kockázatokat, így gyorsabban tudunk reagálni” – mondja Marco Philippi, az Audi beszerzési stratégiájának vezetője. Az AI az ideális példa arra, hogy a digitalizáció hogyan járulhat hozzá a nagyobb átláthatósághoz az ellátási láncban (Prewave-Whitepaper-VW-English.en).
Kereskedelem
A munkaerőhiány hozta létre azokat a kereskedelmi egységeket, ahol pénztármentes, sőt eladómentes üzleteket is üzemeltetnek. A kulcsszó a kamerarendszer és „self checking out” egységek a pénztárak helyett. Ezek jelenleg kísérleti fázisban vannak, bár a Decathlon már élen jár ebben. A „self checking out” egységbe behelyezett megvásárolt termékeket az RFI-technológiának köszönhetően egyidejűleg olvassa le, és adja meg monitoron a fizetendő összeget. Ezáltal felgyorsul a fizetés, és megszűnnek a pénztárnál várakozó sorok.
Raktári robotok helyettesíthetik az embereket?
A robotok javítják a válogatás pontosságát, segítik az áru kiszedését, gyorsítják a kiszállítást. Jó példa erre az Amazon elektronikus kereskedés lengyelországi raktárbázisa.
Nem kérdés, hogy az emberi gondolkodást/tevékenységet nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet teljes mértékben helyettesíteni. Amint már a hivatkozott Transpack XXI. évfolyam 1. számban megjelent cikkben is írtam, a humán erő munkája felértékelődik, kontrolltevékenységet fog ellátni az automatizált üzemekben, raktárakban és egyéb logisztikai egységeknél. Azonban egyre inkább azt gondolom, hogy az ember csak akkor fog beavatkozni, amikor a szolgáltatás felhasználói hibát tapasztalnak a rendszerben.
A Bosch Rexroth robotjai a raktári automatizálás középpontjában az anyag- és áruáramlás automatizálására szolgáló AMR-ek (Autonomous Mobile Robot) állnak, és alapvető fontosságú technológiákat biztosítanak az anyagszállító, áruáramló targoncák számára. Ezek a berendezések automatizált irányítású járművek (AGV – automated guided vehicles).
Vendéglátás
Robotokkal és mesterséges intelligenciával tehetik biztonságosabbá az éttermeket, szállodákat, bisztrókat, pótolhatják a kieső munkaerőt. Nem utolsó sorban a robotok bér- és járulékfizetés-mentesen végzik munkájukat. De akkor mi lesz a munkavállalók sorsa? Jó kérdés. Sajnos a vendéglátás és a turisztika munkavállalóit „elszipkázzák” a jól fizető hazai és nemzetközi szállodák, vendéglátó egységek, más munkaerőhiányos ágazatok, ami miatt egyre több helyen mutatkozik a munkaerőhiány. Így a továbbiakban a robottechnológia kínálta megoldásokat kell kihasználnunk.
Példaként szolgáljon az MI-n alapuló automata bisztró, a „Take it easy” (Budapesten, Váci úton az Agora Tower-ben). Bár a COVID19 alatt az egységet be kellett zárni, mert az irodaházak környezetében a „home office” miatt nem volt elég fogyasztó, de az ötletet továbbra sem vetették el a fejlesztők.
Ezzel a technológiával felszerelt automata üzletekben nincs szükség pénztárosra, kamerákkal követik nyomon a vásárlást és az alak- és tárgyfelismerő rendszer beazonosítja a polcról leemelt terméket, majd az ellenértéket automatikusan leemeli az applikációba elmentett bankkártyáról.
A fenti példák csak részben fedik le az MI logisztikai alkalmazásának területeit. A cikk szűk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a saját életünk során tapasztalt okosházakról is kifejtsem a véleményemet. De már az olvasók közül is sokan használják azt a „smart app” alkalmazást, amelyik lehetővé teszi, hogy az otthonunkban lévő kazánt csak hazaérkezésünk előtt, távvezérléssel kapcsoljuk be, üzemeltessük a lakás/ház ideális hőellátását, hogy ezzel energiát és költséget takarítsunk meg a kifogyóban lévő energiakészlet és az egyre növekvő energiaár mellett.
Jövő kihívásai a logisztikában
Mark Zuckerberg, a Metának átnevezett Facebook alapító-tulajdonosa is „meglovagolta” az MI hullámokat. A Metaverzum sem áll messze az MI által is kezelt virtuális valóságtól, ezért nem volt nehéz a váltás. A virtuális valósághoz természetesen virtuális szemüveg is jár.
Mit tud a virtuális szemüveg?
Ott a lehetőség, hogy a valóságot élethűen „szimuláló” szemüveg segítséget adjon az egyes szakterületeken. Gondoljunk csak bele, hogy egy ilyen szemüveggel mit tudunk kezdeni egy raktári alkalmazás során. Nem biztos, hogy a jelenleg forgalomban lévő Meta Quest 2 vagy Meta Quest Pro VR szemüvegek adják a megoldást, ennek egy sokkal „smartabb” verzióját kell elképzelni.
„A Metaverzumról szerveztünk Oxford vitát pár hónapja – az új eszközről, ami állítólag iparági mérföldkő – remek IT szakemberekkel Vasvári Gábor szervezésében, a Telekom stratégiai szakértőjével” (Bombera Krisztina Facebook bejegyzése – 2023. 06. 20.).
A raktári munkatárs – persze, ha nem „Józsi bácsi” az, aki fejből tudja az összes terméknek a helyét – felveszi a szemüveget, és azon keresztül látja a raktári készletet és a raktári térképet. Tehát célirányosan tudja irányítani a kívánt termék ki/betárolását, méghozzá egy vezető nélküli raktári targonca segítségével, amelyiknek az utasításokat akár a szemüveg által kibocsátott vezérlőjellel közvetítheti.
Számtalan tudományos és ipari modellezéshez lesz alkalmas ez az eszköz, de itt is felmerül az a kérdés, hogy jó a jövő nemzedékének, hogy többnyire a „virtuális világban” létezzen?
„Nagy a veszély. A Metaverzum még magányosabbá teheti az embereket, akik esetleg még kevesebb helyre mozdulnak ki és még kevesebb valódi kapcsolatot építenek egymással. Totálisan buborékokban kötünk majd ki, elszigetelődünk egymástól, a kanapén kirándulunk az erdő helyett?” (Bombera Krisztina Facebook bejegyzése, 2023. 06. 20.)
Létezik magyar mesterségesintelligencia?
Sok helyen olvashatjuk/hallhatjuk, riogatnak bennünket, hogy a mesterséges intelligencia mindent tárol, a gépi tanulás megváltja a világot, meglehet, hogy emberek milliói válnak munkanélkülivé, de a technológia már itt kopogtat az ajtón. Majd körülnézünk és azt látjuk, hogy a kevés magasabban képzett szakemberen és a digitális nemzedéken kívül az emberek nagy része még a mobil applikációkkal is küszködik, nem használják az elektronikus bankolási rendszert, megmaradnak a „sárga csekk”-nél. De ki hitte volna annak idején, mikor Jules Verne (francia író, 1828–1905) vizionálta a tengeralattjárót, vagy felvitte az embert a Holdra, hogy ez egyszer bekövetkezik? A magyar mesterséges intelligenciának legfeljebb a magyar nyelv fog gátat vetni, de mi ez ahhoz képest, amikor MI-vel bármilyen két nyelv között megoldhatjuk a szinkronfordítást. Török Ágoston (MTA SZTAKI munkatárs) mondja, hogy óriási mennyiségű adatra van szükség ahhoz, hogy jól működjön a beszédfelismerés, a fordítás és a szövegértés. Minél kisebb a nyelv, annál kisebb az adat mennyisége is. Az organikus interfészek sok mindenre adhatnak választ. „A szilíciumtechnológiára épített gép és egy biológiai formában létező ember közötti optimális interakcióhoz fontos, hogy az a közeg, amelyen keresztül interakcióba lépnek, megfeleljen a biológiai forma kognitív képességeinek is.” (megismerésen, ill. megértésen alapuló)
De addig, amíg a magyar tudósokat, matematikusokat, informatikusokat, logisztikai szakembereket foglalkoztatja az MI kérdés, nincs okunk azt feltételezni, hogy kimaradunk belőle. Biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy letesszük a névjegyünket, mint annak idején Neumann János letette a számítás- és computertechnika bölcsőjénél.
Mesterséges intelligencia – nem kell félni (még)!
Az MI (AI) szoftverfejlesztés eluralja az információs technológiák fejlesztését. Nagy verseny van, sőt még nagyobb várható. A tudósok egyre több területre terjesztik ki az alkalmazásokat. Az MI kapcsán az emberek konzervinformációkat kapnak a TV-ből, internetről, újságokból. Mindenki megszólal, időnként riogatnak bennünket, egyszerű honpolgárokat. De az egészségügy példája is mutatja, hogy nem csupán félnivalónk van, hanem hasznos támogatást is kaphatunk az MI alkalmazásával. A technológiai fejlődést nem lehet megállítani. Azonban minden új technológiának időre van szüksége, hogy a vadhajtásokat lenyesegessük, és csak azoknak a fejlesztésére fordítsunk időt és energiát, amelyek előbbre vihetik az emberi létet.
Vértes Edit
