fbpx

Párhuzamos érvényesülések a tradíció és a modernitás mentén

Írta: Transpack-2022/IV. lapszám cikke - 2022 augusztus 01.

Bár a kalocsai fűszerpaprika termesztése sajnos visszaszorulóban van, mint kiváló minőségű, egészséges és finom prémiumtermék ma is a tradicionális hazai gasztronómia egyik híres eleme. Nem csoda, hogy hungarikumként megihlette az Óbudai Egyetem projektvezető tanárait és hallgatóit is, akik közül Skutera Dorina pályaműve a CSAOSZ Hungaropack Student csomagolástervezői versenyén különdíjat nyert. Erről kérdeztük a fiatal formatervezőt.

Ötvözni a két műfajt

Milyen indíttatásból választottad ezt a mérnöki és egyben kreatív pályát?

– Kiskoromtól fogva szerettem rajzolni, és ebben a szakmában akartam kamatoztatni az adottságaimat. Amikor a középiskola után megismerkedtem az ipari termék- és formatervező mérnöki szakkal, elsősorban az tetszett benne, hogy ötvözi az említett két „műfajt”. Ugyanolyan fontos eleme a mérnöki, matematikai, informatikai vonal, mint a művészi. Így valami többet, pluszt hoz létre a kettő együtt.

Korábban milyen műfajokban rajzoltál szívesen?

– Mikor komolyabban kezdtem el foglalkozni vele, leginkább képek alapján rajzoltam le különböző hírességeket. Rengeteg ilyen portré született.

Hogyan jött aztán az iskolaválasztásnál az Óbudai Egyetem?

– Mindenképpen a fővárosban terveztem továbbtanulni, és amikor körbeérdeklődtem, világossá vált, hogy a csomagolástechnológia terén ez az egyetem a legjobb opció számomra. A gyakorlatban most bizonyosodik be számomra, milyen harmonikusan találkozik a műszaki, grafikai tervezés a művészivel. De talán az előbbi, a mérnöki aspektusa abban is jó, arra is megtanít, hogyan kell és lehet mindent szisztematikusan végiggondolni, elméletben előre eltervezni, vagyis nulláról előre „felépíteni” a leendő alkotást, tárgyat.

Környezeti hatások

A csomagolástervezésnél ez konkrétan hogyan érvényesül?

– Például úgy, hogy nem elég elképzelni egy termékhez az esztétikus csomagolást. Át kell gondolni, hogyan lesz az képes „működni” a gyakorlatban. Ehhez olyan részleteket kell végiggondolni, hogy milyen anyagot használjunk, milyen vastagsággal; milyen környezeti hatások, használati körülmények elviselésére kell, hogy képes legyen. Sőt, nem is csak arra, hogy hogyan védje a terméket, hanem arra is, hogy hogyan legyen beilleszthető a logisztikai folyamatokba, hiszen a dobozokat rakatolni kell, számítani kell rá, hogy egymásra halmozzák, szállítják, raktározzák őket.

Vagyis a matek mellett még más mérnöki, mechanikai ismeretekkel is rendelkezni kell.

– Igen, és az említetteken túl azért is, mert ez kétoldalú. Egyrészt nem minden anyag felel meg a fizikai, mechanikai hatásoknak, másrészt, ha megfelel is, akkor még az esztétikai, marketing- és más szempontoknak is alkalmas anyagféleséget kell választani.

Ha már itt tartunk, kíváncsi vagyok egy fiatal egyetemista véleményére a ma egyre inkább kiélesedő „műanyagellenességre”. Ma mintha a fogyasztói pazarlás és szemetelés „vétkét” egy alapanyag-féleségen akarnánk leverni, és egy sor gondot okozunk emiatt például a megugrott papírigénnyel…

– Ez valóban megosztó kérdés. Mi is nagyon próbálunk a műanyag felől a papíralapanyagok felhasználása felé orientálódni. Ugyanakkor azzal én sem értek egyet, hogy a műanyag csomagolóanyagokból keletkező hulladékmennyiség helytelen kezelése – a szemetelés, a gondatlan kidobása, a visszagyűjtés elmaradása – miatt forduljunk el a műanyagtól. A megfelelő használattal korántsem lenne ennyi bajunk a műanyaggal.

Milyen intencióval fogtál neki a kalocsai paprika-csomagolásnak?

– Egy féléves projekt keretein belül jöttek létre a csomagolások, ahol a téma a hungarikum volt. Mikor megláttam a választható témák között, nem is volt kérdés, hogy szülővárosomnak a nevezetességét, a kalocsai fűszerpaprikát fogom választani. A célkitűzésem az volt, hogy olyan maradandót alkossak, amire büszke lehetek, és ami természetesen a termékkör rangjához is méltó.

Hagyomány és modernitás

A tradicionális termékek csomagolásának megújításakor, újraértelmezésekor visszatérő probléma, dilemma, hogy mennyire muszáj és illő ragaszkodni a múlthoz, illetve mennyire lehet szabadelvűen „előreszaladni” új megfogalmazásokkal. Te hogyan kezelted ezt a vélt-valós ellentmondást?

– Egyetértek azzal, hogy meg kell adni a hagyománynak a tiszteletet. Ugyanakkor nem szabad, hogy ez gátja legyen az újításnak. A logó tervezésekor a tradicionális vonalat követtem, és ez a „kompromisszum” utat nyitott ahhoz, hogy a csomagolás többi elemét viszont már modern vonalon folytassam. Piackutatásom során azt tapasztaltam, hogy a legtöbb fűszerpaprika-csomagolás a piros színű alapra épül, különböző népi motívumokkal és paprikás képekkel kiegészülve. Ettől elszakadva, a barna szín dominanciájára váltottam, rajta visszafogott piros paprika elemekkel, ami számomra a természetességet sugallja, és kitűnne a boltok polcain található többi termék közül.

Az anyaghasználat terén mi volt a vezető elv?

– A tervezési folyamat elején több ötlet is eszembe jutott, de alapos utánajárás után volt, amit el is kellett vetnem, mert nem nyújtott volna megfelelő védelmet a paprikának. Ilyen volt például az átlátszó műanyag fólia, akár csak betekintő ablak formájában, akár egészében. Ugyanis kiderült, hogy ez az érzékeny, finom fűszer a fény hatására elszíneződik, vagyis a termék minősége romlik. Így hát maradtam a zárt csomagolásoknál.

Hogyan alakítottad ki a formákat?

– A termékcsalád nyolc termékből áll. Közéjük tartozik a paprikakrém egy tubusos és egy tégelyes kiszerelése is, melyek formailag a megszokottak. A hagyományos, már létező, önzáró tasakok mellett terveztem az őrleménynek egy díszcsomagolást is. Ugyancsak új a szórófejes, kis adagok praktikus kinyerését lehetővé tevő papírdobozos verzió is. Ez is példa a szakma előbb említett sokoldalúságára: a praktikum mellett az esztétikum és a mérnöki szempontok is párhuzamosan kell, hogy érvényesüljenek.

Lendület és jövő

S hogyan született a tipográfia? Rajzoltál vagy találtál fontot hozzá?

– Találtam megfelelőket, ezért nem állt szándékomban sajátokat létrehozni. Bár a betűtípusok kiválasztása nálam az egyik leghosszadalmasabb folyamat a tervezés kezdeti szakaszában, a rengeteg opció közül időt vesz igénybe, míg kiválasztom a számomra tökéleteset. A választás alapja az volt, hogy legyen könnyen olvasható, letisztult, minimál világú a betűtípus, semmiféleképpen nem szerettem volna díszeset.

Hogyan érintett a CSAOSZ zsűrijének elismerése?

– Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy különdíjjal fogják jutalmazni csomagolásaimat. Jó érzés, hogy a több hónapos, kitartó munkám ilyen értelemben kifizetődött. Ez új lendületet, motivációt ad, hogy tényleg van értelme mindent beleadni!

S hogyan képzeled a jövőd? Maradsz itthon, vagy külföldre tervezel…?

– Jelenleg Pesten tudom elképzelni az életemet, de ki tudja, mit hoz még a jövő. Abban biztos vagyok, hogy szeretnék sok-sok tervezői munkát, ahol kiélhetem a kreativitásom.

Kohout Zoltán