Minden jel arra vall, hogy a kínálat és a logisztikai láncok szűk keresztmetszeti tartós inflációt és a gazdaságok zsugorodását okozzák – áll a Kopint-Tárki elemzésében.
Az ág is húzza
A kutatóintézet friss jelentése szerint a gazdasági kilátások nyár eleje óta tartó romlása – magas infláció, szállítási szűk keresztmetszetek, orosz háború, Kína no-covid politikája – miatt a globális növekedés jelentősen lelassult. A reáljövedelmek számos országban csökkennek, ami mérsékli a magánfogyasztást, a finanszírozási feltételek egyre rosszabbak, mivel a jegybankok folytatják a monetáris szigorítást. A megemelkedett nyersanyagárak, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben megindult egy csökkenés, egyre inkább beépülnek a fogyasztói árakba, felfelé nyomva azokat. A béremelési követelések is fokozódnak, ami egyre erősebb bérnyomást idéz elő.
Kínától Londonig ugyanaz a kotta
A kínálati oldalon továbbra is jellemzők a fennakadások, az ellátási bizonytalanságtól való félelem, ami szintén az árak emelkedése irányába hat. A globális növekedés az OECD legfrissebb prognózisa szerint az idén még 3%, jövőre már csak 2,25%-os lesz. Az Európai Unió nemzetközi környezetében is a lassulás jelei tapasztalhatók: az USA-ban a monetáris szigorítás átmenetileg recessziót idézhet elő, Japánban marad a lassú növekedés, az Egyesült Királyságban jövőre zsugorodik a gazdaság, Kínában pedig az ingatlanpiac súlyos gondjai, a világgazdaság lassulása és a külpiacokon megjelenő magas inflációs ráták lefelé irányuló nyomást gyakorolnak a gazdaságra, miközben az ország világgazdasági szerepe változóban van. Az euróövezetben az idei 2,8%-os növekedés jövőre 0,3%-ra mérséklődik.
Itthon
A kutatóintézet jelentése szerint az idei év második negyedévében a gazdasági növekedési ütem csak mérsékelten lassult – 6,5%-ra – az első negyedévi rekordütemet követően. Az előző negyedévhez képest a volumen emelkedése 1,1%-os volt. Ezt az év eleji masszív állami kifizetésektől példátlanul felgyorsuló fogyasztás második negyedévre való áthúzódása tette lehetővé, ami a második negyedévben is meghaladta a 9%-ot. A hazai és a nemzetközi gazdasági viszonyok kedvezőtlen irányú változása csak a negyedév legvégétől kezdett a számokban is jól megragadható hatást gyakorolni a fogyasztás dinamikájára. Az állótőke-felhalmozás növekedési üteme számottevően lassult, viszont a jelek szerint ehhez legfőképpen az állami megrendelésektől függő infrastruktúra-beruházások visszafogása járult hozzá, miközben a vállalati szektor jelentős hányadában még folytatódott a lendületes beruházás- bővülés. Az év további felében ugyanakkor be fog következni a háztartások fogyasztásának erőteljes lefékeződése, a fogyasztói hangulat egyre is egyre borúsabb lesz.
4.-ek vagyunk a V4-ek között…
A borúlátásban szerepe van, hogy az államadósság 2022 közepére 46 ezer milliárd forintra nőtt, ami az állampapírpiaci hozamok emelkedése mellett egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre. Október 10-én a 10 éves állampapír referenciahozama átlépte a 10%-ot, ami a V4 országok közül a legmagasabb. Ugyancsak „kiemelkedő” a régióban a magyar valuta gyengülése: a forint 2022 folyamán, október elejéig 20%-ot vesztett az értékéből, miközben a lengyel zloty 5-6%-ot, a cseh és a román valuta árfolyama pedig szilárdan tartja magát. Ugyanakkor a monetáris eszközök kimerültek, a jegybank szeptember végén – egy jelentős, 125 bázispontos alapkamatemelés után – a kamatemelési ciklust befejezte. A 2022. évi 14% körüli infláció után, 2023-ban ezt meghaladó, 15,5-16,5%-os fogyasztói árindex jelezhető előre, az év elején akár 25%-ot elérő havi év/éves árindexszel.
