A VONALKÓD EGYIKE ANNAK AZ 50 DOLOGNAK, AMI MEGALAPOZTA A VILÁGGAZDASÁGOT
Hazánkban 1983-ban kezdte meg működését az a szabványügyi szervezet, mely a globálisan egyedi azonosítás és a vonalkódos azonosítás karbantartásáért és fejlesztéséért, valamint a hazai bevezetéséért felelős. A GS1 Magyarország a hazai felhasználókkal és együttműködő partnereivel 2023. június 9-én ünnepelte alapításának 40. évfordulóját. A rendhagyó születésnapra a Transpack is hivatalos volt.
A GS1 a globális szabványok, a globális szabványosítás területén működő, több mint 50 éve alakult semleges, nonprofit szervezet. A GS1 központja Brüsszelben található, a szervezet azonban a világ 116 különböző országának nemzeti tagszervezetei, az úgynevezett GS1 Tagszervezetek hálózatán keresztül működik.
Nemzetközi és hazai kezdetek
Míg világszerte a GS1 nemzetközi szervezet együttesen a vonalkódos azonosítás innovációjának félévszázados születésnapjára emlékezik, a GS1 kizárólagos hazai képviselete, a GS1 Magyarország idén ünnepelte alapításának 40. évfordulóját. Négy évtizede annak, hogy az EAN (az Európai Termékszámozási Társaság) tagjai közé fogadta Magyarországot, és a Magyar Kereskedelmi Kamara égisze alatt néhány hazai szakember megkezdte a termékszámozási szabványrendszer hazai bevezetését, terjesztését. A hazai szakmai munka alapjait az ETK/EAN névre keresztelt iroda tette le itthon, és akkor még csak három fő dolgozott az azonosítás bevezetésén. Az ETK/EAN Iroda ma már önálló szervezetként, közel 30 szakemberrel segíti a hazai vállalkozásokat, és úgy hívják, hogy GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.
Viszkei György – aki a mai napig a hazai szabványügyi tagszervezet, a GS1 Magyarország elnöke – 1983. február 15-én kapta meg a kinevezést az ETK/EAN Iroda elindítására. A kezdetben kockás füzetben vezetett számkiadási gyakorlatban az első nagyobb technológiai lépést egy Commodore 64 számítógép beszerzése jelentette.
Az első lépések…
Az alapítást követően megkezdődtek az egyeztetések a hazai gyártókkal. Az első gyártó, aki elkezdte a vonalkód, vagyis az EAN rendszer alkalmazását, a Caola volt, és az első termék, amire azonosító került Magyarországon, egy Caola szappan lett. Az első vonalkód leolvasására az 1984-ben megnyílt Skála Metróban került sor. Ennek állít emléket Kolodko Mihály miniszobra a Nyugati téren, amely Skála Kópét ábrázolja, egy vonalkód címkén ülve.
A GS1-et eredetileg az élelmiszer- és más fogyasztási cikkek szektorainak gyártói és kiskereskedői alapították az elosztási lánc hatékonyságának fejlesztése céljából. Napjainkban a GS1 rendszert világszerte több mint 2 millió cég használja a legkülönbözőbb iparágakban, a világ 150 országában. A húsznál is több alkalmazó szektor között megtalálható az egészségügy, a szállítás és logisztika, a légi közlekedés, a hadügy, a vegyipar, a vámügy, a számítógépes hardver és szoftverfejlesztés, a hulladékgazdálkodás és sok egyéb szektor is. A GS1-rendszer felhasználói köre igen színes, a nagy multinacionális cégek, a kis- és középvállalatok, a vezető márkák tulajdonosai, sőt, már az egyéni vállalkozók is alkalmazzák szabványaikat és megoldásaikat. A GS1 azóta is a felhasználói számára, velük együttműködésben fejleszti szabványait. Alapvető célja az, hogy az üzleti élet közös nyelvét hozza létre globális, ágazatsemleges szabványaival.
Gondolta volna? A morze volt az alapötlet
A rendszer legismertebb eleme a vonalkódos azonosítás, amellyel kapcsolatban a BBC úgy fogalmazott: „egyike annak az 50 dolognak, ami megalapozta a világgazdaságot”, s amely napjainkban is a kereskedelmi folyamatok elválaszthatatlan része. A termékre szabott azonosító igénye a kiskereskedelemben merült fel legelőször, 1948-ban. Norman Joseph Woodland a morzejelekből kiindulva a pontot és a vesszőt függőlegesen meghosszabbítva dolgozta ki a különböző vastagságú vonalak rendszerét, illetve ennek variációjaként azt az azonosítót, amelyet néhány évvel később szabadalmaztattak. A vonalkód jelképekkel megjelenített azonosító számok teszik lehetővé a gépek számára az automatikus leolvasást, ami nagyban segíti és gyorsítja az információ áramlását a bolti pénztáraknál, raktári átvételnél, illetve minden olyan helyen, ahol az üzleti folyamatokban szükséges.
1969-ben létrejött az UPC (Uniform Product Code – Egységes Termékkód) szimbólum, és még a kódolvasók kifejlesztése előtt szabványosították a kódot. Egy év múlva napvilágot látott az első leolvasó, 1973-ban pedig megalakult amerikai UCC (Uniform Code Council – Egységes Kódolási Tanács). 1974-ben az Ohio államban fekvő Troy városában olvasták le az első GS1 vonalkódot, egy 10 darabos Wrigley’s rágógumi csomagolásáról. A 70-es évek elején az európai országok gyártói és forgalmazói is elhatározták, hogy létrehoznak egy, az amerikai rendszerhez hasonló szabványos számozási rendszert. 1977-ben létrejött az EAN szervezet (European ArticleNumbering Association – Európai Termékszámozási Társaság), melyet 12 nyugat-európai ország közösen alapított meg.
„A GS1 – amely anno az EAN nevet viselte – ma is leginkább a vonalkódról ismert. Az őstörténet valóban ez: az Amerikai Egyesült Államokban már az 50-es években elkezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne bizonyos kereskedelmi folyamatokat automatizálni. Végül 1973-74-ben fogadták el azt a vonalkód szabványt, ami tulajdonképpen mind a mai napig meghatározza a kereskedelmi alkalmazásokat. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Hiszen időközben – itt több mint 50 évről, a hazai szervezet kapcsán pedig immár 40 évről beszélhetünk – az egész ellátási láncot átfogó szabványrendszer alakult ki a GS1 keretében. Ez egy komplett rendszer, amely a világ kereskedelmét a háttérben, a vevő számára igazán nem látható módon átszövi” – emlékezett vissza Viszkei György köszöntőjében.
A GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. azóta is a GS1 nemzetközi szervezet kizárólagos magyarországi képviselője, ahol a hazai vállalatok szabványos azonosító számokat, vonalkódokat igényelhetnek, megismerhetik az azonosítás legújabb technológiáit, és részt vehetnek az azonosítási megoldásokról és módszertanokról szóló képzéseken, szakmai konferenciákon.
A hazai kezdetek
Az európai szervezet 1977-ben jött létre, amiről 78-79 táján már elég sok cikk jelent meg. Ekkor kezdtek el a hazai szakemberek is ezzel „hobbiszinten” foglalkozni. Az Anyagmozgatás és Csomagolás című szaklapban jelentették meg az első cikkeket a rendszerről, majd 1981-ben sikerült egy tanulmányutat tenni Ausztriába és Németországba, ahol megtekinthették, hogy az ottani szervezetek hogyan működnek a gyakorlatban. 1983-ban rendkívül nehéz volt a gazdasági helyzet Magyarországon, nagyon nagy volt a deviza szűke. Az egyik érv a csatlakozásunk mellett az volt, hogy az exportképességünket, különösen az élelmiszerexport képességét biztosítanunk kell. Márpedig vonalkód nélkül a külföldi piacok nem fogadták el a termékeinket. A másik érv az volt, hogy akkoriban a GDP növekedésnek közel 60%-át felemésztette a készletbővülés. Gyakorlatilag raktárra termeltek a cégek, és ezzel muszáj volt foglalkozni. A kormány akkoriban fogadta el a 23 pontos akciótervét, amelyben a készletnövekedést többek között azzal magyarázták, hogy a termékeknek az azonosítása nem megfelelő. Emiatt egy egységes azonosító kódrendszer bevezetését helyezték kilátásba, a kezdeményezésnek pedig az akkori Országos Anyag- és Árhivatal lett a gazdája. Megszületett az a logikus döntés, hogy ha már létre kell hozni egy ilyen kódrendszert, akkor az legyen kompatibilis az európai rendszerrel. „A magyar szisztémát Egységes Termék Kódrendszernek (ETK) nevezték el, ami tulajdonképpen az európai gyártmánykód belső magját képezte. Ez lett – kiegészülve az országprefix-szel és az ellenőrzőszámmal – a mai GTIN szám, vagyis Global Trade Item Number. Ezt követően az Országos Anyag- és Árhivatal és a Magyar Kereskedelmi Kamara megállapodott abban, hogy ez utóbbi kéri a felvételét az akkori EAN szervezetbe” – folytatta a történelmi lépések felelevenítését Viszkei György. „Feladataink közé tartozott a nemzetközi képviselet biztosítása is, azaz részt vettünk az akkori EAN különböző szakmai ülésein. Akkoriban elfértünk egy nagyobb asztalnál, hiszen – emlékeim szerint – a tagok száma még csak húsz körül lehetett. A szocialista országok közül rajtunk kívül csak Csehszlovákia volt még tag. Ők néhány hónappal előbb léptek be, és csak sokkal később követtek minket más szocialista országok.” A Magyar Kereskedelmi Kamara a rendszerváltozás egyik folyományaként átadta a tevékenységet az akkor frissen – 1990. március 6-án – alakult Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetségnek (CSAOSZ).
Globális egyesülés és a rendszerek egységesítése világszinten
A kétezres években hatalmas változás következett be a nemzetközi szervezet életében. Amikor Amerikában 1974-ben létrehozták az ottani rendszert, az valójában csak az ő nemzeti szintű igényeiknek felelt meg. 1977-ben létrejött az EAN. Az európai kezdeményezés erre az amerikai rendszerre építkezett, de komoly eltérés volt, hogy míg az amerikaiak 12 karakteres azonosítót alkalmaztak, az EAN 13 karakteres azonosítót használt. Ez vonalkódként ugyanúgy jelent meg, mint az amerikai rendszer, az amerikai kereskedők pedig nem voltak felkészülve a 13 karakternek a kezelésére. A 2000-es évek elejére az amerikaiaknak is be kellett látniuk, hogy a globalizáció fokozatos kialakulása miatt egy egységes rendszerre van szükség, amely az egész világon azonos módon értelmezhető. Ennek következtében 2002-ben az amerikaiak jogilag beléptek az EAN rendszerbe, ami akkor már 100 országot ölelt fel. Azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy ezzel a lépéssel a nevet is meg kell változtatni, így a globálissá váló szervezet működését GS1 néven folytatta.
Még egy nagyon fontos dologról döntöttek az alapító atyák: a GS1 szervezetet egy decentralizált rendszerré tették, így napjainkra 116 nemzeti tagszervezet szolgálja világszerte a gyártókat és a kereskedőket.
A hulladékgazdálkodás és környezetvédelem már akkor is sarkalatos pont volt
A rendszerváltozást követően a gyártói és kereskedelmi multinacionális cégek megjelenése felgyorsította az EAN-rendszer alkalmazásba vételének magyarországi kiterjedését, mely az akkori alkalmazói kör ezres nagyságrendű növekedését eredményezte.
A CSAOSZ kereteiből – a tevékenység egyre szélesebb körű kiterjedése okán – csakhamar kiszervezésre került az iroda, és önálló szervezetként EAN Magyarország Közhasznú Kht. néven folytatódott a munka. A kétezres évek elején nagy erőkkel dolgozott azon a hazai szervezet, hogy különböző államigazgatási területeken is hatékonyan bevezessék a GS1 szabványokat. Ennek az előkészítő munkának köszönhetően Magyarországon viszonylag korán elkezdték az egészségügy területén használni a GS1 szabványokat a gyógyászati segédeszközök és a gyógyszerek azonosítása során. Ezen időszak alatt született meg egy új európai uniós direktíva a hulladékgazdálkodás és hulladék-nyomon követés kapcsán, ami az akkori GS1 Magyarország számára új lehetőségeket nyitott meg. A GS1 Magyarország 2003 és 2011 között kiemelt figyelmet fordított a környezetvédelmi termékdíj és az ehhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási szabályozás területére, az érintett gazdálkodó szervezetek, a jogalkotó és a további hatósági szereplők támogatására. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, majd később a Vám- és Pénzügyőrséggel folytatott együttműködések keretében ebben az időszakban jött létre és működött az Elektronikus Környezetvédelmi és Termékdíj (eKT) Rendszer, valamint az RTI-Göngyöleg Katalógus. Megoldásaik az elektronikus adatszolgáltatások széles körű elterjedését támogatva segítséget nyújtottak az érintett gazdasági és állami szereplőknek, hogy azok egységes rendszerben tudjanak eleget tenni a környezetvédelmi termékdíjjal, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adminisztratív jogszabályi kötelezettségeiknek, továbbá az Európai Unió vonatkozó direktíváiban foglalt feladatoknak.
„A GS1 szabványosítási szervezetünk kialakulása és fejlődése hasonló egy ember születéséhez és növekedéséhez. Végigjártuk a gyermekkor szakaszait, ismertté tettük a nevünket a piacon, átestünk a serdülőkoron, megalapoztuk a hiteles szabványosítási testületként való létezésünket, és most közel a felnőttkor csúcsán, legfontosabb küldetésünk, hogy a folyton változó világban is stabil szervezetként, megállás nélkül a megújulásra koncentrálva kiaknázzuk a hazai vállalkozások számára a GS1 rendszer kínálta számtalan lehetőséget. Munkásságunk elszakíthatatlanul kapcsolódik a világ egyik legrégibb tevékenységéhez, a kereskedelmi ellátási láncokhoz, valamint az üzleti életet és az emberek mindennapjait átszövő információs technológiákhoz” – összegezte az elmúlt évtizedeket Magyar Béla, a GS1 Magyarország első vezérigazgatója.
A GS1 ma már jóval több, mint a „vonalkódos szervezet”
Bár a vonalkód, mint találmány már több mint félévszázados múltra tekint vissza, története korántsem ér véget napjainkban vagy a jövőben. Az információs és mobiltechnológiák átütő fejlődésével új időszámítás kezdődött, melyben a GS1 szabványok szerepe is új szintre emelkedett. Immár nemcsak a korábbi speciális kódolvasó eszközök segítségével tehetők hatékonyabbá az ellátási láncok, hanem a hatalmas iramban terjedő mobileszközöknek köszönhetően is, melyek ráadásul ma már fejlett kameráikkal kódolvasásra is alkalmasak. Napjainkban a GS1 a legkorszerűbb, 2D (DataMatrix, QR) kódokkal történő egyedi azonosításhoz és információátadáshoz vagy a rádiófrekvenciás (RFID) technológiával történő azonosításhoz, ezen túl például a mobiltelefonokkal történő információgyűjtéshez, nyomon követéshez is kínál megoldásokat, szolgáltatásokat.
A GS1 új megoldásai összecsengenek korunk központi témáival: az élelmiszerbiztonság, az egészség, a termékhamisítás elleni küzdelem, a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a termék nyomon követése, a gyógyszer-adagolási, beteggondozási hibák elkerülése az egészségügy terén – ez mind-mind olyan kihívás, melyre a GS1 hatékony eszközt kíván nyújtani globális és helyi szinten egyaránt. Nem utolsósorban a GS1 azt is felismerte, hogy szabványaival a jövőben már nemcsak a különböző iparágak ellátási láncait és az üzleti élet képviselőit szolgálhatja, hanem az internet, a digitalizáció és a mobiltechnológia segítségével a fogyasztók mindennapjait is kényelmesebbé, egyben biztonságosabbá teheti.
„Összességében, a GS1 minden elemével együtt olyan komplex rendszer, amelynek a lehetőségeit egy átlagos vállalkozás a mai napig csupán 10-20%-ban használja ki. Többek között ezért is törekszünk arra, hogy minden lehetséges módon –szakmai tanácsadással, képzésekkel és hasznos szolgáltatások fejlesztésével – támogassuk és bővítsük partnereink ismereteit” – foglalta össze Viszkei György. „Hisszük, hogy ezzel hozzájárulunk nemcsak a hazai üzleti világ és a különböző iparágak szereplőinek sikerességéhez, hanem a vásárlói igények kiváló színvonalú kiszolgálásához, ezáltal a fogyasztók elégedettségéhez és az emberi élet minőségének javulásához is”.
Burányi Zsófia | GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.
