A fuvarozás során kiemelt jelentőséggel bír, hogy az áru épségben érkezzen meg a feladótól a címzetthez. Ennek biztosítása érdekében mind a feladónak, mind a fuvarozónak jogszabályban rögzített kötelezettségei vannak, amelyek egyúttal a fuvarozási folyamat szereplőinek a felelősségét is meghatározzák. Ebben a cikkben a feladó és a fuvarozó csomagolással kapcsolatos feladatait, felelősségét mutatom be a belföldi, illetve nemzetközi közúti árufuvarozásra vonatkozóan, a legfontosabb jogszabályi rendelkezések, illetve a joggyakorlat alapján.
Megfelelő csomagolás
Mind a belföldi, mind a nemzetközi fuvarozás tekintetében a feladó kötelezettsége a küldemény megfelelő csomagolása. A küldemény csomagolása akkor minősül ilyennek, ha az más személyeket és vagyontárgyakat nem veszélyeztet. Az, hogy a csomagolás ezeknek a kritériumoknak megfelelt-e, elsősorban szakkérdés, amelyet vita esetén igazságügyi szakértő bevonásával lehet és kell tisztázni, megválaszolni. Általánosságban annyi elmondható, hogy a csomagolásnak a küldeményt a fuvarozás során szükségszerűen vagy rendszerint érő fizikai hatásokból eredő rongálódással szemben kell megóvnia, a fuvarozással általában együtt nem járó fizikai hatásokkal szemben azonban nem. Előbbieken túlmenően a magyar jogszabályok előírják azt is, hogy a fuvarozás során történő kezeléshez szükséges információkat a csomagoláson – ennek hiányában a küldeményen – fel kell tüntetni, az ezzel kapcsolatos okiratokat a feladónak át kell adnia a fuvarozó számára.
A fuvarozó ellenőrzési kötelezettsége a nemzetközi fuvarozásban
A nemzetközi közúti árufuvarozásról szóló CMR Egyezmény szerint a fuvarozó az áru átvétele alkalmával ellenőrizni köteles az áru és az áru csomagolásának külső állapotát.E körben fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzési kötelezettség a csomagolás tekintetében csupán annak a külső állapotára terjed ki, ezen ellenőrzési kötelezettséget nem lehet kiterjesztően értelmezni. Ez azért is lényeges, mert kárügyek kapcsán gyakran merül fel a károsult oldalán az az érvelés a peres eljárásokban, hogy a fuvarozónak észlelnie kellett volna a csomagolás nem megfelelőségét, és azt jeleznie kellett volna, vagy el sem indulhatott volna vele. A fuvarozó természetesen nem csomagolási szakértő, és nem is kell annak lennie. Nyilvánvalóan felismerhető probléma a csomagolás külső állapotát illetően, ha például az ahhoz használt fólia vagy karton szakadt, illetve benyomódott. Ugyanakkor általában annak a fuvarozó általi észlelése, felismerése már nem várható el, hogy az adott csomagolóanyag külső megtekintéssel nem észlelhető, értékelhető fizikai tulajdonságai hogyan alakulnak. Például, hogy az adott karton csomagolóeszköz vastagsága, erőssége alkalmas-e arra, hogy a közúti áruszállítás során jellemzően jelentkező erőhatásokkal szemben megfelelő védelmet nyújt.
Fuvarozói fenntartás
Ha a fuvarozónak nincs megfelelő módja arra, hogy előbbieket leellenőrizze, köteles az erre vonatkozó fenntartását a fuvarlevélbe bejegyezni, és köteles továbbá minden olyan fenntartását megindokolni, amely az árura és az áru csomagolásának külső állapotára vonatkozik. A gyakorlatban a fuvarozónak gyakran nincs arra lehetősége, hogy a felrakásra kerülő árut, az áru csomagolásának külső állapotát ellenőrizze. Temperált áru esetén vagy logisztikai központokban való rakodásnál a sofőr jellemzően nincs jelen az áru felrakásánál. A rakodás ilyen esetekben általában úgy zajlik, hogy a járművezető a pótkocsival rátolat a raktárépületnél lévő rámpára, a feladó egy dokkolókapun keresztül felrakja az árut, majd a sofőr már a lezárt pótkocsit veszi át. A sofőr nem látja tehát a felrakásra kerülő árut, így annak a csomagolásának külső állapotát sem áll módjában ellenőriznie.Ilyen esetekben fontos, hogy a járművezető az ellenőrzés hiányát rögzítse, a fuvarlevélen jelezze az erre vonatkozó indokolt fenntartását. Ha a fuvarlevél nem tartalmazza a fuvarozó indokolt fenntartását, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áru és annak csomagolása jó állapotban volt, amikor a fuvarozó az árut átvette. Lényeges azonban azt is megjegyezni, hogy ezek a fenntartások a feladót csak abban az esetben kötelezik, ha azokat a fuvarlevélben kifejezetten elismerte.Azok a fuvarkár ügyek, amelyekben a csomagolás megfelelőségének kérdése felmerül, a nem megfelelő csomagolás a kár bekövetkezésének lehetséges oka, gyakran forognak az előbbi vélelem körül.
Kárfelelősség és bizonyítás
A kárfelelősség, illetve az az alóli mentesülés körében a CMR Egyezmény úgy rendelkezik, hogy a fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha az elvesztés vagy a megsérülés a csomagolás hiányából vagy hiányosságából ered olyan áruk esetében, amelyek csomagolatlan vagy nem megfelelően csomagolt állapotban természetüknél fogva elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve.Amennyiben tehát a fuvarlevél nem tartalmazza a fuvarozó indokolt fenntartását, azaz vélelmezni kell, hogy a fuvarozó által átvett áru és annak csomagolása megfelelő volt, ez a jogszabályi vélelem meglehetősen nehéz helyzet elé állítja a fuvarozót, ha a csomagolás hiányosságára, nem megfelelőségére való hivatkozással kíván mentesülni a bekövetkezett kárért való felelősség alól. Ebben az esetben a fuvarozónak az említett vélelemmel szemben – jellemzően igazságügyi szakértő közreműködésével – kell bizonyítani azt, hogy az áru csomagolása mégsem volt megfelelő. Ha ezt nem tudja bizonyítani, úgy ennek a következményei a fuvarozót terhelik, ami pervesztességet eredményezhet.Előbbieket egy konkrét jogeseten keresztül szeretném a gyakorlati oldalról szemléltetni.
Az adott ügyben a nemzetközi fuvarozás tárgyát képező árut a fuvarozó anélkül vette át, hogy azt, illetve annak csomagolását ellenőrizte volna. A jármű lerakóra történő megérkezését követően az áru átvételekor áruhiány került megállapításra, illetve a kárfelvételi jegyzőkönyv rögzítette azt is, hogy a kiszolgáltatáskor egyes csomagolási egységek sérültek voltak.
A fuvarozó a perben azzal védekezett, hogy az áru berakását és a gépkocsi rakterületének ólomzárral való lezárását a feladó végezte, a gépkocsivezető a rakodásnál nem voltjelen. A kiszolgáltatás sértetlen zárakkal történt, ezért a kár a berakáskor keletkezett. A bíróság az ügyben a fuvarozó kárfelelősségét állapította meg. Az ítélet indokolása rögzítette, hogy a jogszabály értelmében a fuvarozó az áru átvétele alkalmával köteles ellenőrizni többek közt magát az árut, illetve az áru csomagolásának külső állapotát is. A káreseményről készült jegyzőkönyvből megállapíthatóan a kiszolgáltatáskor egyes csomagolási egységek sérültek voltak, ami kifejezett fuvarozási rendellenességre mutatott. A fuvarozó nem tudta igazolni, hogy a küldeményt ezekkel a sérülésekkel vette át fuvarozásra. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a hiány a feladás és a kiszolgáltatás közti időben keletkezett a sérült dobozokban, s a hiányért a fuvarozó felelős.
A CMR és a bírói gyakorlat a fuvarozói felelősség alóli kimentés alapjaként nem fogadja el azt a fuvarozói állítást, hogy valamilyen oknál fogva nem volt módja a feladáskor az áru csomagolását megszemlélnie, fenntartásait megtennie. Ez kizárólag fuvarozásszervezési kérdés, amit a fuvarozónak kell az adott helyzet körülményei szerint megoldania.
A fuvarozó ellenőrzési kötelezettsége a belföldi fuvarozásban
A belföldi árufuvarozás szempontjából a Ptk. és a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 120/2016 (VI.7.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak. A fuvarozónak az áru átvétele alkalmával a belföldi közúti fuvarozás esetében is ellenőrzési kötelezettsége van az árunak és az áru csomagolásának a külső állapotát illetően. A fuvarozó az áru csomagolásának külső állapotával kapcsolatos fenntartásait a fuvarozási feladat megkezdését megelőzően az árukísérő okmányokon köteles jelezni. A fenntartás elmaradásának jogkövetkezményei azonban a nemzetközi fuvarozásra vonatkozó rendelkezésektől eltérően kerülnek szabályozásra. A magyar jog a fenntartás elmaradásához nem a bizonyítási eljárás során alkalmazandó vélelmet kapcsolja, hanem úgy rendelkezik, hogy a fenntartás elmaradása esetén a felelősség a feladót és a fuvarozót egymás közt egyenlő arányban terheli.
Külön rendelkezik a magyar jog arról is, hogy ha a rakodás zárt rendszerben történik, akkor ennek tényét a fuvarlevélre, egyéb árukísérő okmányra fel kell vezetni, melyet a feladó köteles igazolni. Ebben az esetben a fuvarozó felelőssége nem áll fenn az áru és a külső csomagolás ellenőrzésének elmulasztásáért, az abból eredő jogkövetkezményekért.
Amennyiben pedig nyilvánvaló, hogy a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ nem megfelelő, a fuvarozó a küldemény átvételét meg is tagadhatja. Ha a feladó a hiányosságot késedelem nélkül nem pótolja, a fuvarozó jogosult elállni a szerződéstől.
Összegzés Mind a feladónak, mind a fuvarozónak kellő körültekintéssel kell eljárnia a saját kötelezettségeinek teljesítése során, és az áru átvételénél észlelt minden rendellenességet, problémát, az ellenőrzés lehetőségének esetleges hiányát a fuvarlevélen, árukísérő okmányon rögzíteni kell.
Dr. Bíró Ágnes Ügyvédi Iroda
