Az élelmiszerekkel való bánásmódunk az elmúlt néhány évtizedben jelentősen megváltozott. Míg szüleink és nagyszüleink generációja nagyon takarékosan bánt az élelmiszerekkel, napjainkban a világ élelmiszertermelésének legalább egyharmada kidobásra kerül. Az élelmiszer előállítása során jelentős mennyiségű nyersanyagot használunk fel, és a termelés szén-dioxid-kibocsátással jár. Ezért nagyon fontos a teljes élelmiszer-értéklánc elemzése, valamint a pazarlás mértékének feltárása és minimalizálása.
Ismerni kell minőségmegőrzési idő helyes jelentését
Különbséget kell tenni az élelmiszerveszteség és az élelmiszer-pazarlás között. Az élelmiszer-veszteséget főként az okozza, hogy az élelmiszerek termesztése, feldolgozása és tartósítása nem hatékony, míg az élelmiszer-pazarlás a csomagolt élelmiszerek forgalmazási és kiskereskedelmi szakaszában bekövetkező rövid szavatossági idejéből, valamint a nem fenntartható fogyasztási gyakorlatból adódik. A szén-dioxid-kibocsátás 8%-a évente élelmiszer-veszteségből és -pazarlásból származik. 33%, azaz az összes élelmiszer harmada kerül kidobásra az értéklánc mentén világszerte. Az okok a rossz tervezés, a szavatossági idő túllépése, a helytelen tárolás és gyakran a témával kapcsolatos információk hiánya. A fogyasztóknak tudniuk kell a minőségmegőrzési dátum helyes jelentését. Sok termék jóval a lejárati idő után is fogyasztható, ha színe, állaga, illata, íze nem változik.
A csomagolás szerepe
Az optimalizált csomagolás akár 75%kal csökkentheti az élelmiszer-pazarlást. A műanyagba csomagolt élelmiszerek, például a zöldségek, tejtermékek vagy a hús 10–25 nappal tovább tartanak, mint a csomagolatlan termékek. Minél tovább tartható el a termék a csomagolásban, annál több élelmiszer-hulladék keletkezése kerülhető el. Alapvetően elmondható, hogy ott lehet elhagyni a csomagolást, ahol ez nem feltétlenül szükséges termékvédelmi vagy egyéb követelmények miatt, és a csomagolás megszüntetésével nem keletkezik több élelmiszerhulladék. Az optimalizált csomagolás szinte mindig ökológiai előnyökkel jár.
A csomagolt élelmiszer környezeti lábnyoma átlagosan körülbelül 30-szor nagyobb, mint a csomagolásé. A hulladék elkerülésének környezeti előnye általában 5–10-szer magasabb, mint a csomagolás környezeti hatása.
A termékvédelem különösen kifizetődik a nagy termelési ráfordítást igénylő élelmiszereknél, mint például a hús vagy a sajt. Tervezésnél mindig mérlegelni kell, hogy melyik csomagolási megoldás a legokosabb és legfenntarthatóbb. A megfontolások középpontjában mindig a lehető legkisebb ökológiai lábnyom elérése álljon. Elemzések azt mutatják, hogy jobb csomagolástervezéssel több mintegy millió tonna élelmiszer-hulladékot tudunk megspórolni, és ezzel évente hatmillió tonna üvegházhatású gázkibocsátás elkerülhető. Ennek a nettópénzügyi haszna 4,13 milliárd dollár.
Viszont nagyon fontos a gyártókés a fogyasztók körében is tudatosítani a felelős csomagolásmenedzsment és csomagolásdizájn jelentőségét az élelmiszer-pazarlás elkerülése, az éghajlati célok elérése és a fogyasztói előnyök integrálása érdekében.
A csomagolás környezeti lábnyoma, azaz a szén-dioxid-kibocsátás, valamint az előállítása során felmerülő víz-,energia- és alapanyag-felhasználás lényegesen alacsonyabb, mint a bele csomagolt terméké. Egy becsomagolt élelmiszer teljes ökológiai lábnyomának csak 3,2%-át teszi ki a csomagolás, 96,8%-a az élelmiszer gyártásából és elosztásából ered. Minden csomagolás fő funkciója az élelmiszerek hatékony védelme. Az értéklánc végén lévő élelmiszer-pazarlás sokkal nagyobb problémát jelent a fenntarthatóság szempontjából. A testre szabott és jól átgondolt csomagolási megoldások segíthetnek elkerülni ennek az élelmiszer-pazarlásnak egy részét, hiszen az élelmiszerek a lehető leghosszabb ideig történő eltarthatóságát biztosítják.
Biológiailag lebomló csomagolás
A biológiailag lebomló csomagolások felhasználása beleillik a műanyagok csökkentésére, az energia- és erőforrásfelhasználás minimalizálására irányulóstratégiákba, valamint a káros anyag és hulladékmentes környezet kialakítására törekvő koncepcióba.
A biológiailag lebomló anyagok jelenleg a teljes műanyaggyártási kapacitás 1%-át teszik ki, ami évente több mint 2 millió tonnának felel meg. A gyártási kapacitás negyede Európából, csaknem fele Ázsiából származik. A biológiailag lebomló anyagok használatánál figyelembe kell venni az anyagtulajdonságait, a konkrét környezetifeltételeket és a kockázatokat. A környezetben biológiailag lebomló műanyagok használatát olyan anyagokra kell korlátozni, amelyek teljes biológiai lebonthatósága egy meghatározott időtartam alatt bizonyított a környezeti károk elkerülése érdekében.
Jelenleg a politejsav (PLA) a legjobban hozzáférhető biológiailag lebontható műanyag, de biológiai lebonthatósága korlátozott, és nem garantált minden környezetben. A legújabb felfedezések kimutatták, hogy ha a PLA-csomagolást természetes enzimekkel kezelik, és ha az enzimeket a biológiailag lebomló polimer mátrixba építik be, akkor az szobahőmérsékleten gyorsabban lebomlik, így kevesebb mint 8 hét alatt komposzttá alakítható. Környezetvédelmi szempontból azonban sokkal fontosabb az élelmiszerpazarlás csökkentése, mint a műanyag használatának csökkentése. A hús különösen hosszabb ideig tart a szabványos műanyagcsomagolásban, mint fosszilis nyersanyag-mentes, biológiailag lebomló csomagolásban.
A statisztikák szerint a húskészítményeknek 20%-a kerül kidobásra. A csomagolás akkor fenntartható, ha javítja a felvágott- és egyéb hústermékek eltarthatóságát, biztonságát, és csökkenti az élelmiszer-pazarlást. Ha egyről két hétre növeljük az eltarthatóságot, átlagosan 40%-kal csökkentjük a kiskereskedelmi hulladékot. A papír önmagában nem jöhet szóba, mertfunkcionálisan nem megfelelő. Ezen a területen ideális lehet a biopolimerek alkalmazása, mint például politejsav.
Azonban a PLA fólia zárótulajdonságait növelni kell, hogy megfeleljen az érzékenyebb élelmiszerek, például sajtok és felvágottak csomagolására vonatkozó követelményeknek. E cél elérése érdekében az Albstadt-Sigmaringen Egyetemen kutatásokat végeznek. Egy PLA-ból készült bioalapú kompozitot és egy fehérjékből és viaszokból készült zárófóliát kombinálnak, amellyel már megfelelő gáz- és vízgőzzáró tulajdonságok érhetők el. A módosított légterű csomagolás (MAP) használata lehetővé teszi, hogy a megfelelő gázáteresztő (vízgőz és oxigén) képességet ne lépjük túl.
Csomagolási példák
Új többrétegű fémgőzölt laminátum
Az élelmiszer-pazarlás megelőzésénekkérdését a csomagolás fenntarthatóságával kombinálva kezelik. A barrier csomagolás fontos, különösen az élelmiszerek esetében, ugyanis megfelelő védelmet biztosít, és hosszabb eltarthatósági időt tesz lehetővé. A Camvac Camfoil terméke egy új, többrétegű fémgőzölt laminátum, amely fény-, nedvesség- és gázzárást biztosít.
Az alumíniumfólia alternatívájaként tervezett Camfoil ugyanazokat a funkciókat kínálja, de az alufólia sok gyengeségét kiküszöböli, így ez az új innováció tökéletes a rugalmas csomagolási alkalmazások széles skálájához. A Camfoil tipikus végfelhasználási területei közé tartoznak a tasakok és fedőfóliák száraz élelmiszerekhez és a száraz por csomagolása oxigén- és nedvességérzékeny termékek, beleértve a háztartási tisztítószereket is.
A Camfoil extrém zárótulajdonságokkal rendelkező triplex laminátum, amely jól nyomtatható. A hegeszthető réteg lehet PE, PET, CPP és OPP anyagból.
A termokróm anyagok képesek változtatni a színüket
A ThermoShield hőmérséklet-figyelő rendszert a Caps & Closures ausztrál cég fejlesztette ki. A termokróm anyagok a hőmérséklet-változásával megváltoztatják színüket. Ez a technológia nagy szerepet játszik minden olyan csomagolásban, ahol a termék minősége a hőmérséklettől függ.
A ThermoShield termokróm technológiát integrál a termék csomagolásába, amely dinamikusan változtatja a színét optikai rendszerként egy előre kiválasztott hőmérséklet-kapcsolási ponton anélkül, hogy megváltoztatná vagy befolyásolná a csomagolás minőségét, integritását és teljesítményét.
A ThermoShield egyedülálló színváltó funkciója egyszerű, de hatékony vizuális megfigyelőrendszert biztosít, és biztosítékként működik a hűtőláncban. Élelmiszerekhez, italokhoz, gyógyszerekhez és egyéb alkalmazásokhoz ajánlják, ahol a túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet bizonyos idő alatt tönkreteszi a terméket – ezzel a funkcióval ugyanis azonnali javító intézkedések tehetők, és így megelőzhető a pazarlás. A ThermoShield kupakba épített hőmérsékletérzékelő gyorsan változó színnel jelzi, hogy túl meleg vagy túl hideg van-e. A hőmérséklet-váltás -20 és +70 °C között mozog, és jelentős színátmeneti tartomány áll rendelkezésre.
A ThermoShield csomagolás a hulladékcsökkentés révén támogatja a fenntarthatóságot, és a hagyományos műanyagokhoz hasonlóan újrahasznosítható. Az italok, élelmiszerek és gyógyszerek frissesség-romlása a szállítás során a globális pazarlási probléma egyik fő oka. A ThermoShieldet úgy fejlesztették ki, hogy a hűtést igénylő gyártási, tárolási és forgalmazási tevékenységek során a kulcsfontosságú hűtőlánc biztosítható legyen azáltal, hogy vizuálisan azonosítja, ha egy termék nincs a megfelelő tárolási hőmérsékleti tartományon belül.
Módosított légterű csomagolás
A holland Masterpack kifejlesztett egy komplettmódosított légterű csomagolást (FIBC). Ez magában foglal egy érzékelőt, amely méri az oxigénmennyiségét, a páratartalmat és a hőmérsékletet a csomagoláson belül.
Vezeték nélküli méréseken keresztül élőben vagy legalább napi 4 alkalommal látható, hogy milyen értékek vannak a csomagoláson belül. Ezzel megelőzhető az élelmiszer-pazarlás az FIBC-en belüli termékek esetében. Minden FIBC tisztaterű gyártóüzemben készül, élelmiszerrel való közvetlen érintkezésre alkalmas. Komplett termékcsaládot fejlesztettek ki a MAP számára: speciális fóliát a bélésekhez, a bélések hegesztésére hegesztőberendezést, csatlakozószelepet, az FIBC vákuumozására és gáztalanítására szolgáló gépeket, valamint az oxigén, páratartalom és hőmérséklet mérésére szolgáló érzékelőt. Ez a teljes koncepció lehetővé teszi az oxigén nagyon alacsony szintjét és az alacsony értékek megtartását. A MAP csomagolás nemcsak megvédi terméket a külső hatásoktól és a kártevőktől, hanem meghosszabbítja az eltarthatóságát, és hozzájárul a fenntarthatóbb ellátási lánchoz.
Az Amcor Flexibles jelentősen növeli az eltarthatóságot
Az Amcor Flexibles egyedülálló és innovatív csomagolási megoldást hozott létre a LifeSpan rézalapú fóliával, sajtokhoz, friss vagy feldolgozott húsokhoz, mint például sonka, szalonna, friss csirke stb. ajánlják.
A LifeSpan rézalapú laminátum réz mikrorészecskéket tartalmaz, amelyek gátolják a mikroorganizmusok fejlődéséta csomagoláson belül, így lehetővé teszi a csomagolt termék eltarthatóságának 250%-os meghosszabbítását. A fejlesztés egészen új, az Amcor Flexibles és a CopperProtek biotechnológiai vállalat együttműködésével valósult meg. A LifeSpan rézalapú fólia egy intelligens csomagolóanyag, amely megőrzi a réz antimikrobiális tulajdonságait. Az eltarthatósági idő drasztikus megnövelésével jelentős mértékben segít csökkenteni az élelmiszer-pazarlást.
Kiss Rozália
