A Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének csomagolástervező szakos hallgatói sorra nyernek vagy szerepelnek jól a különféle szakmai versenyeken, például a CSAOSZ HUNGAROPACK Student seregszemléjén. A művészet és a mérnöki-logisztikai szakma „nyelvét” egyszerre használó szakágról, a felkészülésről Szarka Judit Gabriella egyetemi oktatóval beszélgettünk.
Alkalmazott művészet
A csomagolástervezésben két szakterület, „műfaj” találkozik: a grafikai, esztétikai és a mérnöki terület. Melyik hangsúlyosabb a képzés során?
– Mindkét terület egyformán fontos, egyik sincs meg a másik nélkül. Tervezőgrafikusként nem képzőművészeti tárgyakat alkotunk. Az alkalmazott grafikának, és főleg a tipográfiának szabályai vannak. Ezeket tudatosan alkalmazva (néha kicsit tudatosan megszegve) tervezünk. A csomagolástervezésben az esztétika nagyon fontos szempont: a piacon konkurenciaharc folyik, adott kategóriában 5–10 termék is megjelenhet ugyanazon a polcon. Ebben a mezőnyben kell kitűnni, tulajdonképpen eladni a munkánkat, vagyis másodpercek alatt meggyőzni a vásárlót, hogy a mi termékünket vegye meg. A kreativitás, az egyediség, a jó ízlés elengedhetetlenek ebben a műfajban.
A Rosta Péter kollégám által elindított tervezési feladatot minden esetben konkurenciaelemzés kell, hogy megelőzze. Megvizsgáljuk, hogy a jelenlegi piacon adott témában mi elérhető: mi az, ami működik és miért, mi az, ami nem.
A tervezői folyamatot technológiai korlátok határozzák meg, már a tervezés kezdetén kijelölik a lehetőségeket: anyaghasználat, nyomtatási eljárások, szabványok, környezetvédelmi előírások. Nem autonóm, szubjektív önkifejezés. Tehát a tervezőgrafikus szabályok mentén dolgozik, ezért pontos az elnevezés: alkalmazott művészet.
Kötelező szárnyalni
Az előző aspektust érintően milyen mély és erőteljes a szakoktató, a tanár jelenléte, beleszólása a tervezés, alkotás folyamatába? Mennyire „szárnyalhat” a fiatal grafikus?
– A fentiek alapján fontos, hogy a hallgatók tisztában legyenek a tervezés során adódó lehetőségekkel és korlátokkal. A konzultáció folyamatos, hétről hétre ránézünk a tervek alakulására. Terelgetjük a diákokat, felhívjuk a figyelmüket az esetleges új irányokra és buktatókra. És javaslatot teszünk arra, hogyan lehetne megtalálni az optimális megoldást egy-egy feladat kapcsán. Ettől függetlenül a szárnyalás nem tilos, sőt! A világmegváltó gondolatok az ő korukban kötelezőek…!
Tipográfusként elsősorban ezen a területen erősítem a csomagolástervezés oktatását. A grafika kialakításában kiemelkedő szerepe van a tipográfiának, nem létezik csomagolás feliratok nélkül. A megjelenő feliratoknak és térközöknek hierarchiája van, hasonlóan vezetik a szemet, mint egy plakát feliratai. A betűválasztásnak és betűkeverésnek szintén szabályai vannak. Létezik minimum betűméret, aminél kisebbet nem célszerű alkalmazni, és vannak olvashatósági szempontok, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A termék csomagolásának tekintettel kell lennie terméklánc néhány fázisában (szállítás, tárolás, forgalmazás) jelentkező kihívásokra. Kapnak-e a hallgatók ilyen irányú, mélységű logisztikai képzést?
– Alapszakon elsősorban a grafikai tervezés képzésen van a hangsúly, de rövid távú terveink között szerepel, hogy egyetemünkön a mesterképzés két éve kiegészüljön mérnöki tartalmú oktatással is.
Sok az eszkimó, ezért szorgalommal, tehetséggel kell kitűnni
Milyen kilátásokkal lép ki a munkaerőpiacra egy csomagolástervező? Milyen mértékű a kibocsátás, a telítettség? Mitől függ, hogy érvényesül-e egy pályakezdő ezen a területen?
– Sajnos, erre a kérdésre nem tudok megnyugtató választ adni. Túltelített a szakma, 8-10 felsőoktatási intézmény bocsát ki évente nem kis létszámú pályakezdő grafikai képzettségű szakembereket.
Hogyan tudnak kitűnni ebből a mezőnyből?
–Valamiféle, a személyiségükbe illeszkedő versenyelőnnyel, ami megkülönbözteti őket az átlagtól. Legyen az egyediség, pontosság, megbízhatóság, alaposság, gyorsaság, extra szoftverismeret. Mellékesen jegyzem meg, hogy ezek a tulajdonságok alapkövetelménynek számítottak néhány évtizeddel ezelőtt. Ma már, a felgyorsult világnak „köszönhetően” a szakma is felhígult, és ma már különleges előnyt jelenthet, ha egy designer ezt mind egyszerre tudja.
És milyen más objektív készségek kellenek?
– A Soproni Egyetem Kreatívipari Intézetében tervezőgrafikusok végeznek, a csomagolástervezés egy kis szelete az oktatásnak és a szakmának sok más terület mellett. A BA-képzés 3 évét végig kíséri a csomagolástervezési kurzus, és viszonylag sok diplomamunka is készül ebben a témában. De csomagolás nem létezik például tipográfiai, színtani, nyomdai, vagy technológiai ismeretek nélkül. Mivel nem síkra tervezünk, elengedhetetlen a térben látás, a 3D-tervezés. Ezzel egyenrangú a termékkommunikáció, a közösségi média, a brandkommunikáció stb. Egy grafikusnak ma széles médiapalettán kell dolgoznia.
Sokféle munkával találkoznak, hangsúlyos a gyakorlat
A soproni diákok gyakran az egyetemi oktatásban feladott beadandókkal, célpályázatokkal nyernek el szakmai elismeréseket. Milyen megfontolások alapján állítják össze az ilyen tematikákat?
– Egy szemeszterben négy feladatot kapnak a hallgatók a csomagolástervezési kurzuson. A három év alatt sokféle típusú munkával találkoznak. Ez egy felépített tanmenet (pizzásdoboz, liszt, karácsonyi díszcsomagolás, kemikália, bor, pálinka, élelmiszeripar stb.), és minden évben megkapják feladatként a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) által meghirdetett pályázatot. A szövetség 2009 óta szervezi meg a HUNGAROPACK Student Csomagolástervezési Diákversenyt a WPO WorldStar Student feltételei alapján. A hazai megmérettetésen díjazott hallgatók lehetőséget kapnak a World Package Organization (WPO) világversenyen való részvételre. A tavalyi versenyről 9 oklevelet, egy arany- és egy ezüstérmet hoztak el a Soproni Egyetem hallgatói.
Van-e valamilyen speciális szakmai vagy morális vonása a soproni képzésnek, ami megkülönbözteti más, hasonló felsőfokú könnyűipari képzésektől?
– A Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának Kreatívipari Intézete a hasonló intézményekhez képest kicsinek számít. Különleges „környezet” veszi körül. Ez nem csak helyileg értendő: botanikus kert – kampusz, pedagógiai, közgazdaságtudományi, erdőmérnöki, és faipari mérnöki társkarok. Mindez nem éppen képzőművészeti közeg. Külön épületben működünk, ami egyben tartja a közösséget a négy szakon belül.
Milyen lehetőségeik vannak, hogyan szervezi a képzés a gyakorlati jártasság megszerzését?
– Az oktatás erősen gyakorlati irányultságú, az elmélet gyakorlati feladatokon keresztül rögzül. Gyakran valós grafikai pályázatokon vesznek részt a hallgatók egyénileg vagy kötelezően kiadott feladatokon keresztül, így a szakmában is megmérettetnek. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy felkészítsük őket a „való világra”. Úgy szocializáljuk őket, hogy a lehető legkönnyebben helytálljanak a szakmába a diploma megszerzése után. Valós feladatokat és briefeket adunk ki és olyan határidőkkel dolgozunk, amelyek a gyakorlati életben is relevánsak, hogy a hallgatóink hozzászokjanak a feszes munkarendhez és a pontos feladatleadáshoz. Csak így tudnak érvényesülni abban a környezetben, ahonnan én is jövök. Alaposságra és igényességre tanítom a diákokat a saját munkájukkal kapcsolatban. A félmegoldások nem elfogadhatóak ebben a szakmában.
ARCKÉP:
Szarka Judit Gabriella 2004-ben diplomázott a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének csomagolástervező szakán, és két éve dolgozik oktatóként ugyanitt. Előtte 12 évet töltött egy budapesti reklámügynökségnél art directori munkakörben. Közben elvégezte a MOME felsőfokú tipográfus képzését is. Jelenleg másodállásban a TSPC Group nevű építészeti cégcsoport grafikai munkáit, kiadványait, arculati anyagait tervezi.
Kohout Zoltán
