Közismert, hogy az áru fuvarozásra történő összekészítése és a fuvarozás során tipikusan fellépő erőbehatásoktól való megóvását szolgáló csomagolása a feladó feladata. Mi történik azonban akkor, ha a csomagolás nem megfelelő? Kinek milyen feladatai vannak ezzel kapcsolatban? A csomagolás hiányosságára visszavezethető káresemény esetén hogyan alakul a felelősség megállapítása? E cikkben röviden ezeket a kérdéseket járjuk körül.
A fuvarozó ellenőrzési kötelezettsége, fenntartása, a fenntartás hiányából eredő jogszabályi vélelem
A nemzetközi közúti árufuvarozást szabályozó CMR Egyezmény a fuvarozó ellenőrzési kötelezettségének körében előírja, hogy az áru átvételekor a fuvarozónak az áru és az áru csomagolásának külső állapotát ellenőriznie kell. Az áru, illetve annak csomagolásának külső állapotára vonatkozó ellenőrzési kötelezettség körében lényeges kiemelni, hogy a „külső állapot” szófordulat nem értelmezhető kiterjesztően. A külső állapot ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség nem terjed ki ugyanis arra, hogy az egy csomagolási egységen belül elhelyezkedő árudarabok egymáshoz képest hogyan vannak rögzítve, biztosítva.
Például a törékeny áruk között elhelyezett köztesanyag, vagy az áruk belső összeillesztése alkalmas-e arra, hogy a közúti árufuvarozással rendszerint együtt járó erőbehatásoktól az árut megóvja. Másrészről pedig a külső állapot alapvetően az egyszerű megtekintéssel látható, érzékelhető tulajdonságokat fedi le, de nem foglalja magában a csomagolás során felhasznált anyagok, eszközök fizikai tulajdonságainak a mélyebb elemzését, értékelését. A járművezetőtől – megfelelő szakértelem hiányában – nem várható el, hogy az áru, illetve a csomagolóanyag fizikai tulajdonságait kompetens módon megítélje, állást tudjon foglalni abban, hogy például az adott karton vastagsága, a pánt erőssége megfelelő-e ahhoz, hogy az árut a szállítás során megóvja.
Amennyiben a fuvarozó az áru átvételekor akár az áru, akár a csomagolás külső állapota kapcsán rendellenességet észlel, az indokolással ellátott fenntartásait a CMR-fuvarlevélen tudja megtenni. Ha a fuvarozó fenntartást nem tesz, vélelmezni kell azt, hogy a fuvarozó az árut ép, sértetlen állapotban vette át. A fenntartás hiányával és az abból eredő vélelemmel összefüggésben érdemes kitérni arra is, hogy a CMR Egyezmény, illetve a bírói gyakorlat alapján irreleváns, hogy a fuvarozó miért nem tett fenntartást. Nincs különbség aközött, hogy a fuvarozó az árut és annak csomagolását megvizsgálva azt megfelelőnek találta, a megvizsgálást egyszerűen elmulasztotta, vagy esetleg a fuvarozó arra hivatkozik, hogy nem volt lehetősége az árut és csomagolását megvizsgálni. Az utóbbi védekezés gyakran kerül elő peres eljárásokban a fuvarozó oldalán.
Az áruátvétel során a járművezetőnek sokszor ténylegesen nincs lehetősége arra, hogy az előbbi ellenőrzési kötelezettségének eleget tegyen. A nagy logisztikai központokban, raktárakban a felrakást gyakran úgy szervezik, hogy a pótkocsira zárt rendszerben, egy dokkolókapun keresztül történik meg az áru felrakása. Ilyenkor a sofőr nincs jelen a felrakásnál, az árut, annak csomagolását nem látja, így azokat ellenőrizni sincs módja. Fontos kiemelni azonban, hogy a CMR Egyezmény és a kapcsolódó bírói joggyakorlat káresemény bekövetkezése esetén a fuvarozói felelősség alóli mentesülésként nem fogadja el azon fuvarozói tényállítást, hivatkozást, hogy a felrakón alkalmazott felrakási rend miatt vagy valamilyen egyéb oknál fogva nem volt lehetősége az árut. Továbbá annak csomagolását megtekinteni, az ellenőrzési kötelezettségének eleget tenni. A bírói gyakorlat ezt olyan fuvarszervezési kérdésnek tekinti, amelyet a fuvarozónak adott körülmények között meg kell tudni oldania, illetve kezelnie kell.
Gyakorlati oldalról elmondható, hogy az áru, illetve annak csomagolására vonatkozó fenntartással a CMR-fuvarleveleken meglehetősen ritkán lehet találkozni. Ha pedig hozzátesszük azt is, hogy a CMR Egyezmény rendelkezései szerint a fenntartás a feladót csak akkor kötelezi, ha azt a feladó a fuvarlevélben kifejezetten elismerte, úgy rögzíthető, hogy ilyennel szinte sosem lehet találkozni. Mindennek pedig azért van jelentősége, mert káresemény bekövetkezése esetén – amennyiben az ügy körülményei alapján a csomagolás hiányosságának kérdése felmerül, illetve fennáll annak a lehetősége, hogy a kár részben vagy egészben a csomagolás hiányosságából ered – a fenntartás meglétének vagy hiányának fontos szerepe lehet az ügy megítélése, valamint a felelősség megállapítása szempontjából.
Felelősségi kérdések
A fuvarszakmán belül a megvizsgálási kötelezettséget, illetve annak elmulasztását tévesen, gyakran összekapcsolják a fuvarozó kártérítési felelősségével. A kettő között azonban nincs közvetlen összefüggés: az áru és az áru csomagolásának külső állapotának megvizsgálása önmagában – káresemény bekövetkezése hiányában – nyilvánvalóan nem eredményezi a fuvarozó kárfelelősségét.
Árukár bekövetkezése esetén a csomagolással kapcsolatos kérdések az alábbiak szerint merülhetnek fel:Főszabály szerint a fuvarozó felelős az áru teljes vagy részleges elvesztéséért, megsérüléséért, ha az elvesztés, sérülés az áru átvételének és kiszolgáltatásának időpontja között következett be. A fuvarozó mentesül azonban a felelősség alól, ha a sérülés a csomagolás hiányából vagy hiányosságából ered az olyan áruk esetében, amelyek csomagolatlan vagy nem megfelelően csomagolt állapotban természetüknél fogva elvesztésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve. Ha a fuvarozó kimutatja, hogy az elvesztés vagy megsérülés – az eset körülményei szerint – a csomagolás hiányának vagy nem megfelelő csomagolásnak tulajdonítható, úgy azt kell vélelmezni, hogy az elvesztés vagy megsérülés ebből keletkezett. A rendelkezésre jogosult ezzel szemben bizonyíthatja azt, hogy a kár mégsem a csomagolás hiányossága miatt következett be.
A fentiekből már jól látható, hogy a fuvarozó által a megvizsgálási kötelezettség körében tett fenntartásnak, illetve annak hiányának a bizonyítás során fontos szerepe van, hiszen nem mindegy, hogy árukár esetén abból kell kiindulni, hogy a fuvarozó felrakóhelyen az árut rendben, épségben átvette, vagy már a felrakásnál problémát észlelt és azt dokumentálta is. Ez lesz a kiindulópontja annak, hogy a peres eljárás során kinek mit kell bizonyítania, illetve a bizonyítás sikertelensége kinek a terhére esik.
Káresemény bekövetkezése esetén – a felelősségi szabályokra is figyelemmel – a fent vázolt jogszabályi vélelem meglehetősen nehéz helyzet elé állítja tehát a fuvarozót, amikor arra való hivatkozással szeretne a felelősség alól mentesülni, hogy az árukár bekövetkezése a nem megfelelő csomagolásra vezethető vissza – ennélfogva a kár nem a fuvarozó felelősségi körében értékelendő. Ilyen helyzetben a fuvarozó hivatkozhat arra, hogy noha megvizsgálási kötelezettsége áll fenn, az áru és annak csomagolása tekintetében speciális szakértelemmel nem rendelkezik. Az áru és annak csomagolása azonban alapvetően szakkérdés, így jogvita, peres eljárás során a csomagolás megfelelőségével kapcsolatos bizonyítás szinte kivétel nélkül igazságügyi szakértő útján történik. Szakértő állapítja meg, hogy a fuvarozás során jellemzően fennálló, előforduló erőbehatások tükrében az alkalmazott csomagolás alkalmas volt-e az áru épségének a megóvására.
ÖSSZEGZÉS
Fuvarozóként az áru és csomagolásának megvizsgálására vonatkozó kötelezettség teljesítésére kiemelt figyelmet kell fordítani, és az észlelt rendellenességet minden esetben rögzíteni kell a fuvarlevélen. Ennek elmulasztása – káresemény bekövetkezése esetén – döntően befolyásolhatja a jogvita kimenetelét, mégpedig a fuvarozó számára kedvezőtlen módon.
Dr. Bíró Ágnes | Dr. Bíró Ágnes Ügyvédi Iroda | Fotók: shutterstock.com
