A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség november végén tartotta meg a már hagyományos őszi konferenciáját. A rendezvényen szakemberek előadásain keresztül azt járták körbe, hogy mi tudható biztosan a formálódó uniós csomagolási jogszabályokról és a tervezett könnyítésekről.
Amikor a változás biztos, a részletek még nem
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) novemberi konferenciája évről évre száz fő feletti szakmai közösséget vonz – nem volt ez másként idén sem.
Az ágazat szereplői régóta érzik, hogy jelentős változás előtt állnak, ugyanakkor több kérdésben még nem egyértelmű, mikor és hogyan valósul meg az átmenet. A rendezvény címe erre a helyzetre utal: a cél az eligazodás a részben még „félkész” EU-s jogszabályok és a várható könnyítések között. A program ennek megfelelően a szabályozási környezet és az alkalmazkodás gyakorlati kérdéseit állítja a középpontba.
„Egy egész jogszabálycunami van a nyakunkon, melynek kicsúcsosodása a PPWR-rendelet. Szerencsére úgy tűnik, hogy az Európai Unió a szabályozásokban kissé enyhít halasztásokkal és a kör szűkítésével. Ennek köszönhetően a kis- és középvállalatok kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek” – mondta köszöntőjében Viszkei György, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség társelnöke.
Jogalkotói értékelés, jövőbeli víziók
A plenáris blokk három, egymásra épülő szabályozási témára fókuszált. Elsőként dr. Szabó Csilla, az Energiaügyi Minisztérium Kiemelt Hulladékáramok Főosztályának vezetője adott jogalkotói áttekintést a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről: értékelte az eddigi működést, szólt a várható irányokról, és arról is, milyen kormányzati elvárások kapcsolódnak a PPWR hazai alkalmazásához. Előadásában külön kitért a 2025-ös jogszabályváltozásokra, valamint arra, milyen további lépések várhatók a közeljövőben.
EUDR-szabályozás a hatóság oldaláról
Dr. Nagy Dániel, a Nébih országos EUTR erdészeti főfelügyelője hatósági szemszögből foglalta össze az EUDR lényegét. A rendelet célját és hátterét felvázolva elmondta, hogy az érintett termékeknél erdőirtás-mentes, jogszerű eredetet kell igazolni, mégpedig kötelező átvilágítási (due diligence) rendszerrel és nyilatkozattal. Röviden kitért a hatályra is – mely termékekre és piaci szereplőkre vonatkozik –, valamint arra, hogy a faalapú csomagolási anyagoknál mikor keletkezik EUDR-kötelezettség.
Előadásában hangsúlyozta, hogy az átvilágítás három lépésből áll: az adatok összegyűjtéséből, a kockázat értékeléséből és szükség esetén a kockázat csökkentéséből. A megfeleléshez nem elég egyetlen osztály munkája: ehhez a beszerzés, minőség és a jogi terület együttműködése szükséges.
Dr. Nagy Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy csomagolási szempontból különösen fontos tisztázni, hogy mikor minősül a faalapú anyag önálló terméknek. Ez dönti el, hogy a rendelet hatálya alá esik-e.
Szabályozási gyakorlat és technológia
A konferencia második része két párhuzamos szekcióban zajlott, Viszkei György és Tóth Sándor, a CSAOSZ társelnökeinek moderálásával.
A környezetvédelmi szabályozás szekcióban Haidu Katalin, a MOHU gumiabroncs- és műanyag hulladék anyagáram-vezetője mutatta be a MOHU fejlesztési irányait, azon belül is a csomagolási szektor szereplői által befizetett EPR-díjak hasznosulásának témáját.
Ezt Gönci Beáta, a CSAOSZ főtitkára és Nagy Miklós, a CSAOSZ szakmai titkára „Jogszabálycunami 2” című előadása követte, amelyben az EU-ból érkező környezetvédelmi jogszabálycsomagok főbb pontjait ismertették.
Ezután Dávid Viktória a Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának képviseletében a hulladékhatóság 2026-os ellenőrzési tervéről és súlypontjairól adott tájékoztatást.
A szekcióban megjelent a greenwashing kérdésköre is: a zöldállítások és jelölések ellenőrzéséről Szénási Krisztina, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság szakértője tartott előadást, összekapcsolva a témát a GVH új, környezetvédelmi állításokat vizsgáló programjával.
A tudásközpont szekció technológiai és piaci témákra koncentrált. Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. szolgáltatásmenedzsment igazgatója a 2D-kódok kereskedelemben és azon túl betöltött szerepéről beszélt.
A következő előadó Kecskés Katalin volt. A GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. kiemelt vállalati kapcsolatok igazgatója bemutatta, hogy miként támogathatják a GS1-szabványok az EUDR-megfelelést.
Szijártó Dániel, a Dunapack Kft. konstrukciós vezetője innovatív digitális csomagolástervezési megoldásokat ismertetett, majd Gyetkó István, a Krajcár Csomagolóanyagipari Kft. minőségirányítási vezetője a csomagolóanyag-vizsgálatokról tartott előadást. Műszaki újdonságként Seenger Viktor a Dunapack Kft. kiemelt ügyfélkapcsolati menedzsere, aki az új hullámborda-típusok jellemzőit mutatta be. A program zárásaként pedig az Interpack 2026 került fókuszba: a kiállítás főbb tudnivalóit Máté Szilvia, a BD Expo Kft. ügyvezetője ismertette.
A CSAOSZ őszi konferenciája egy platformon hozta össze a jogalkotói, hatósági és iparági nézőpontokat. Ez a hármas megközelítés segít abban, hogy a piaci szereplők ne csak kövessék, hanem értsék is a változó elvárásokat.
Szerző és fotók: Csomor Zsolt
Transpack Tudástár: EU-s csomagolási változások útkeresése – A CSAOSZ őszi konferenciája rámutatott: a csomagolóipart egyszerre érik új uniós jogszabályok (PPWR, EUDR) és várható könnyítések. A szakmai előadások a kiterjesztett gyártói felelősség, az erdőirtás-mentes eredet igazolása, a 2025–2026-os hatósági ellenőrzések és a greenwashing-szabályok gyakorlati értelmezését segítették. A cél: eligazodni a „jogszabálycunami” között, és felkészülni a következő évek megfelelési és technológiai elvárásaira.
